Budapest, 1988. (26. évfolyam)

1. szám január - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből A Nagy-Duna-híd Mint ismeretes, tavaly a Közlekedési Minisztérium nemzetközi versenytárgyalást hirdetett a világbanki hitelből épülő MO-ás autópálya és a hozzá kapcsolódó hidak építésére. Ez utóbbiak kivitelezésére a Hídépítő Vállalat kapott megbízást. A Nagy-Duna-híd — melyet Sigrai Tibor, az Uvaterv tervezőirodájának igazgatója tervezett — a Csepelsziget és a Háros-sziget alsó csúcsa között íveli át majd a Dunát. A nyolcszáz méter hosszú, 22 méter széles vasbeton szerkezet tíz pilléren nyugszik majd. Az előkészítő munkálatok tavaly tavasszal kezdődtek, s az elmúlt hónapokban beemelték az első mederpillér legalsó vasbeton kéregelemét. A pillér építésére a hazai és nemzetközi hídépítési gyakorlatban eddig nem alkalmazott módszert dolgoztak ki a Hídépítő Vállalat és az Uvaterv szakemberei. Az úgynevezett előregyártott köpenyes pillérépítési eljárás jóval gyorsabb és olcsóbb, mint a korábbi módszerek. Lényege: az időjárási és vízviszonyoktól függetlenül, a szárazföldön készítik el az alsó és felső vasbeton elemeket és az acél őrfalat. Ezeket daru segítségével helyezik el a mederben, ahogy ezt a 120 tonnás Clark Ádám úszódaru is tette tavaly. A vasbetonköpeny egy részét betonnal töltik ki, majd kiszivattyúzzák a hengerből a vizet, és így száraz munkagödörben kezdődhet el a pillér többi részének az építése. Előreláthatólag még ebben az évben hozzáfognak a többi mederpillér építéséhez. A munkát segítő acélőrfalat — mely a Hídépítő Vállalat komlói acélszerkezeti üzemében készült — valamennyi mederpillér építéséhez felhasználják. A híd, a tervek szerint, 1990 őszére lesz kész teljesen. (-r -r) I«««!——— Vadászati kiállítás Nagyszabású, a vadászat és a vadgazdálkodás múltját bemutató kiállítást rendeztek a Mezőgazdasági Múzeumban. A tárlatot tavaly, a múzeumi és műemléki hónap keretében nyitották meg. Ez a harmadik állandó kiállítás az elmúlt években felújított Vajdahunyad várában. A korábbiaknál gazdagabb tartalommal — több dokumentum és tárgyi emlék felhasználásával — mutatja be egyegy szakterület történetét. A múzeum emeletén berendezett tárlat számos újdonsággal lepi meg a látogatókat. A vadászati termekhez vezető lépcsőház falán régi, híres vadászatokra emlékeztető jelenetek festett képei fogadják a közönséget, hangulatot teremtve ezzel a további látnivalókhoz. A történeti részben ezúttal először kerültek a látogatók elé olyan, az Árpád-házi királyok idejéből származó oklevelek másolatai, amelyek törvényeket tartalmaznak. Látható Mátyás király néhány rendelete is. Kiállítottak egy, az időszámításunk kezdete előtt 5000 tájáról származó, megkövesedett szarvasagancsot. A múzeum gazdag gyűjteményéből számos vadászfegyvert hoztak rendbe, ezek is a tárlókba kerültek. Az agancskiállítás egyik értékes darabja a Karapancsán elejtett szarvasbika világrekorder trófeája. Ugyancsak értékes a kiállítás tematikájához csatlakozó, mintegy két tucat festmény és kisplasztika. A kiállítás rendezői egy vadászszobát is berendeztek, amelyben a századforduló idejéből származó bútorokat, fegyvereket és egyéb tárgyakat helyeztek el. (-bor) Új tanácsi terv 1988-ra és a következő évekre A Fővárosi Tanács — a kormány stabilizációs és kibontakozási munkaprogramjával összhangban — új tervkoncepciót dolgozott ki a VII. ötéves terv hátralevő három esztendejére, ezt vitatták meg és fogadták el a november végi tanácsülésen. A tanácsi gazdálkodás központi anyagi lehetőségei a következő években jelentősen csökkennek, ezért mérsékelni kellett a fővárosi és a kerületi tanácsok kiadásait is. Mivel ez azt is jelenti, hogy a jövőben nagyobb terhek hárulnak a lakosságra, alapvető jelentőséggel bír, mire fordítják a tervezett mintegy 53 milliárd forintot. A költségvetésben változatlanul elsőbbséget kapott a főváros folyamatos üzemeltetése és az intézmények működtetése feltételeinek biztosítása. Ehhez a múlt éveihez képest 4,5 százalékkal nagyobb összeg áll majd rendelkezésre, ám a reálérték várható csökkenése miatt rangsorolni kellett az alapfunkciókat, és differenciálni a működtetésükre fordítható összegeket. A nehezebb körülmények között is az egyik legfontosabb feladat maradt a szociális biztonság megőrzése, mert nyilvánvaló, hogy a támogatásra szorulók száma növekedni fog. Ennek megfelelően a főváros tervezi az időskorúak segélyezését, a tanulók rendszeres segélyezésének kiterjesztését. Az alapvető kommunális ellátás — köztisztaság, közvilágítás — színvonalának megtartására is elegendő összeg jut a költségvetésből. Több pénzt terveztek ugyan az oktatási és egészségügyi intézményekre, az út- és intézményfelújítási munkákra, de nem futja annyi, ami ellensúlyozná az áremelkedéseket, más területeken pedig (igazgatási és háttérszervezetek, művészeti és közművelődési intézmények) csökken a tanácsi támogatás. A fejlesztési lehetőségek nagymértékű csökkenése elsősorban beruházások területén lesz érzékelhető. Az új tervkoncepció szerint új beruházás nem indul, a folyamatban levőket pedig felülvizsgálják, azaz mind a fővárosi, mind a kerületi tanácsi fejlesztéseknél meghatározzák, hogy mely beruházásokat kell — muszáj! — elhalasztani, s melyeket milyen mértékben szükséges lassítani. A fejlesztések sorában a lakásépítés áll az első helyen, jóllehet, ebben az ágazatban is csökkentették a keretet. Ezért egyrészt változtatni kell a lakásépítés telepítési politikáján (ahol megépültek a közművek, ott kell építkezni mindenekelőtt, továbbá a több évtizedes foghíjakat kellene eltüntetni a belső kerületekben), másrészt a lakáshoz jutás feltételeinek javítása érdekében növelni kellene a lakásépítés és -vásárlás helyi támogatására, valamint a lakáscserék ösztönzésére fordítható pénzeszközöket. A fővárosi csatorna- és gázhálózat bővítésében az utóbbi években kiemelkedő szerepet — és jelentős anyagi terhet — vállalt a lakosság. A következő esztendőkben a főváros a VII. ötéves tervi előirányzatot meghaladó mértékben támogatja az önerős közműépítést. Az előzetes tervben „érintetlenül maradt", további zöld utat kapott a középiskola-építési program, viszont más, nem az alapellátás körébe tartozó oktatási és egészségügyi beruházásokat — sajnos — érint a pénzhiány. így nem a tervezett mértékben és ütemben, hanem az anyagi eszközök függvényében folytatódhatnak majd a kórházak bővítései, illetve közmű-, labor-, konyha- és mosodarekonstrukciói. Több, előkészítés alatt álló beruházás nem vagy csak lassított ütemben valósulhat meg, így az észak-déli metró Árpád híd—Újpest városközpont közötti szakasza is legfeljebb 1991-ben lesz kész. A főváros gazdaságában végbemenő változások — termékszerkezet-váltás, munkáltatói „intézkedések" — szükségessé teszik, hogy a Fővárosi Tanács — az agglomeráció tanácsi szerveivel karöltve — figyelmet fordítson a foglalkoztatáspolitikai kérdésekre. A tervek szerint Budapesten felmérés készül a várható munkaerőmozgásról — nagyobb munkanélküliségre nem lehet számítani a fővárosban —, hogy megfelelően tudják irányítani a munkaerőáramlást. A bevezetésre kerülő adóreform számos hatása előre nem mérhető, ezért fontos feladata a tanácsoknak, hogy gazdálkodási tartalékot képezzenek az esetleges kedvezőtlen tendenciák „kivédésére". Az 1988. évi fővárosi tanácsi terv kidolgozásával egyidejűleg — a tervkoncepció szellemében — számításokat végeztek a következő két esztendő terveihez is. A Fővárosi Tanács 1988. évi költségvetési tervjavaslata — melyet részletesen ismertetünk majd — január végén kerül a tanácsülés elé. O. I. Pilvax A magyar reformkor a kávéházi társasági élet kialakulásának is termékeny időszaka. Ekkor váltak kávéházaink a köznapi érintkezés, a társadalmi és politikai élet népszerű, gyakran látogatott szórakozó- és találkozóhelyeivé. A sokszor előkelő, kényelmes, megszokott, intim hangulatú, sajátos arculatú vendéglátóhelyek művészi és célszerű berendezésük mellett szolgáltatásaikról (újságok, folyóiratok, játékok — például sakk, biliárd stb. —, különleges italkínálat), otthont teremtő hangulatukról és nem utolsósorban vendégkörükről voltak nevezetesek.