Budapest, 1988. (26. évfolyam)

5. szám május - Gyarmati Szabó Éva: Közműépítés társadalmi összefogással

Foglalkozása: kereskedő Milyen lehetőség állt a harmincas években egy kis falu olyan fiatalja előtt, akit nem vonzott a föld, és a természet sem áldott meg robusztus termettel? Ha szerencséje volt, az elemi iskola elvégzése után bejuthatott a szülőfaluja, Kelebia vegyesboltjába kifutónak, házhoz vitte a lisztet, cukrot, miegymást. Jó modorára, szolgálatkészségére felfigyeltek a bolt vezetői, és Csipak Antal a vizsgák letétele után a pult mögé került, megkezdte szolgálatát a maga által választott pályán. Már kezdő korában megnyerte a vásárlók rokonszenvét, egyre többen keresték az üzletben az Anti gyereket. A népszerűség meghozta számára az önállóságot: rövidesen a kelebiai öt üzlet egyikének a vezetője lett. Kellett otthon nagyon a kereset: az ötgyerekes család feje fiatalon meghalt, s a tizennyolc esztendős boltvezető nagyobb összeggel tudott hozzájárulni a család kiadásaihoz. Az ambiciózus fiatal kereskedőnek lassan szűk lett a kis falusi bolt: Gödöllőre került, ahol tovább tudta fejleszteni képességeit. A katonaévek megszakították a kereskedői munkát, ám akkor következett be a nagy ugrás: irány a főváros, méghozzá a számára igen vonzónak tűnő Csemege Kereskedelmi Vállalat. Szerencséje volt: a Csemege vállalat akkori vezetői felismerték a lelkes fiatalember tehetségét, azt a ritkán tapasztalható hivatástudatot, ami őt erre a pályára vonzotta. Talán soha nem érezte magát olyan boldognak, mint akkor, amikor az egyik Csemege-üzletbe a pult mögé állhatott. — Kereskedőnek és nem eladónak születtem! — az utóbbi kifejezést töröltük a szótárunkból! A kereskedés szolgálat, amellyel befolyásolható a vásárlók közérzete! Be kell vallanom, hogy hosszú évekig nem kereskedők, hanem eladók álltak a pult mögött: nekem tehát el kellett fogadtatnom munkatársaimmal azt, hogy mi vagyunk a vásárlókért, és a munkánkkal bizonyos mértékig befolyásoljuk a politikai légkört is! Lassan ,,ő is budapestinek" számított, amikor több mint egy évtized múltán, amelynek jó részét a vállalat központjában töltötte, a Lenin körút és Rákóczi út sarkán lévő, ma éjjel-nappali Csemegének „becézett" üzlet helyettes vezetőjeként igyekezett kereskedőket nevelni beosztottjaiból. Önállóságra és udvariasságra tanította, vezető társaival együtt, a hozzájuk kerülő fiatalokat. Tapasztalata, tudása egyre gyarapodott. Ez hozta meg a nagy feladatot: 1980-ban megnyílt a Sugár Áruházban a legnagyobb Csemege-részleg, amelynek vezetésével Csipak Antalt bízták meg. — Eleinte szinte szédültem a megnövekedett arányoktól, amelyek jóval több feladatot, nagyobb gondot jelentettek. A kétezer négyzetméteres vásárlótér áruval való feltöltése, az egymilliárdot jóval meghaladó forgalom zavartalan lebonyolítása nem kis gondot jelentett. „Kell egy csapat" — anélkül nem megy; kell néhány új ötlet. Akkor vettem hasznát a jó iskolának, amit Berhidától idáig kijártam! Ezt a csapatot úgy igyekeztem megszervezni, hogy bosszúság helyett öröm legyen a vásárlás, hogy minél ritkábban hangozzék el az Örs vezér téri Csemege Áruházban a nincs szó. Az udvariasság nálunk kötelező: aki nem felel meg a követelményeknek, attól hamarosan megválunk. Kétszáznegyven munkatársammal dolgozunk azért, hogy valóban kereskedőhöz méltóan legyünk képesek ellátni feladatunkat, vásárlóink minél jobb ellátását. — Hogyan sikerült kialakítani ezt a szellemet? — Nem ment könnyen! Sokat segített az, hogy a kereskedelmi szakközépiskolások tanulóidejük négy éve alatt hetenként egyszer hozzánk jönnek szakmai gyakorlatra; közülük kerül ki azután a jó minőségű utánpótlás; az iskolában tanultakat itt egészítik ki a gyakorlatban. A vásárlókkal foglalkozni kell, a vásárlókat szeretni kell, hiszen mi ezt a szolgálatot választottuk, ezt kellett megértetni a gyerekekkel. Úgy tudjuk, éppen most volt négy esztendeje, hogy a Sugár Csemegében bevezették a vasárnapi nyitva tartást. A tények bizonyítják, milyen szép számmal élnek vele a vásárlók: megnövekedett éves forgalmuk egytizede ebből származik. Jól járt vele tehát a vásárló és a szolgálatot vállaló üzlet egyaránt! Ha ehhez hozzávesszük az este kilencig tartó, nyújtott nyitva tartást, ami ugyancsak forgalomnövekedést hozott, ez az üzlet példaként állhat a főváros kereskedelmi hálózatában. — Sok ellenérzést kellett leküzdenünk említett újításainkkal kapcsolatban. Úgy tudom, a fővárosban mi vezettük be elsőként az éjszakai áruszállítást, amit azután követett több hasonló jellegű üzlet. Reggelre feltöltött gondolák várják a korai betérőket, s ami legalább ilyen fontos: az éjszakai műszakban végzett munka dolgozóinknak is megéri. Szeretnénk megoldani az éjszakai nyitva tartást is, ami minden jelentős idegenforgalommal rendelkező nagyvárosban megvan. E téren komoly akadályt jelent, hogy Budapesten nincs éjszakai tömegközlekedés, és így csupán a környék lakói élvezhetnék annak előnyeit. Csipak Antal halk szavú, de határozott egyéniség. Kiabálni, utasítgatni még senki sem hallotta. Csupán kérni szokta munkatársait a feladatok elvégzésére, irányítja munkájukat, megszervezi, hogy a dolgok rendben menjenek, mindenki tudja a kötelességét. Beosztottjai szeretik, az évek során összeállt az a bizonyos „csapat", amelynek jó munkáját mi, vevők élvezzük. Kellemes meglepetés volt a szakmának, hogy az idei Pro Urbe díj egyikét kereskedőnek ítélte a Fővárosi Tanács. — Ez a magas elismerés valójában az egész kollektívának szól. Hozzájárultak az elismeréshez szállítóink is, akikkel kitűnő partnerkapcsolatot sikerült kialakítanunk. Ez legalább olyan fontos számunkra, mint a vásárlók megnyerése és megtartása; nagyszámú törzsvevővel büszkélkedhetünk. Engem lepett meg a legjobban, amikor értesültem a Pro Urbe kitüntetésről. A bizalom jelének tekintem, és munkatársaimmal együtt igyekszem a mostani, nehezebb gazdasági helyzetben is úgy dolgozni, hogy a feladatot minél jobban teljesíteni tudjuk. Ha szükség van rá, túlórázunk; azt lehet mondani, hogy éjjel nappal folyik a munka azért, hogy a vásárlók szívesen térjenek vissza hozzánk. FEHÉR RÓZSA 40