Budapest, 1988. (26. évfolyam)

5. szám május - P. Szabó Ernő: Kövek

REJTETT KINCSEK KÖVEK azdagon hímzett miseruhák, ötvöstárgyak szerepelnek abban az 1626-os leltárban, amely a budai Nagyboldogasszony-templomból származó, a pozsonyi káptalanhoz került kincseket veszi lajstromba. Az egyházi felszereléseket Mária királyné vitte magával a mohácsi csatavesztés után. A templom szárnyas oltárai legkésőbb akkor pusztulhattak el, amikor a törökök 1541-ben végképp elfoglalták Budát, s az épületet mecsetté alakították át. Megsemmisült a berendezés, eltűntek a falfestmények, összetörték a kőfaragványokat, de legalábbis szétzúzták az emberalakok arcát. A középkori templomból szinte csak a falak maradtak meg, hogy a következő évszázadokban a ba-26 rokk átépítés, majd az 1874-96 között elvégzett rekonstrukció miatt tovább fogyjanak a valóban eredeti részletek. A Schulek Frigyes vezetésével végzett műemléki helyreállítás — Storno Ferenc pannonhalmai vagy Steindl Imre kassai tevékenységéhez hasonlóan — éppen a középkori állapotok megmutatása érdekében eszközölt ma már helytelennek minősített változtatásokat. Középkori, de a „képbe nem illő" részletek tűntek el, sosem volt formákat hoztak létre. Jellemző, hogy például a hiteles berendezés érdekében, a többi között, idehozták a középkori Szent Márton-oltárt, a Zólyom és Besztercebánya közötti Cserényből, a falusi templom pedig cserébe ,,egy jeles művész által festendő Mária-képet" kapott. így állt elő az a helyzet, hogy a templom látogatói valóban a magyar történelem jeles eseményeinek színhelyén állnak, de nem a középkori építőművészet nagyszerűségét csodálják, hanem azt a teljesítményt, amelyet Schulek Frigyes és munkatársai nyújtottak a múlt század végén. Az atmoszféra mintegy sejteti a középkor felé visszavezető utakat, ennek az útnak a végén azonban mintha kevés valóban megragadható részlet várná a képzeletet. A turistacsoportok belépnek, az idegenvezetők általában felsorolják a történelmi eseményeket, évszámokat, megmutatják — olykor magyar népművészeti motívumokként — a néhány évtizedes falfestményeket. G