Budapest, 1988. (26. évfolyam)

4. szám április - Polgár Zoltán: Kallódó emlékek

Részlet a Péter-Pál utcából A Törley-mauzóleum bejárata Az omladozó Szí. Mihály-kápolna épített házakat. Sajnos az elmúlt két században erősen átalakították őket. Az egyik legeredetibb ház a 17-es számú, amelyet présházzal építettek egybe. Rozettával díszített kőpilléres kertkapuját copf vázák ékesítik. Copf ház található még a 6., 12., 13., 24. szám alatt. Van itt olyan alumíniumkapu is, amelyet copf vázák díszítenek. A stílusjegyek furcsa keveredésén eltűnődve, igen hangulatos sétát tehetünk az utcában. Hát még akkor milyen élményben lenne részünk, ha renoválnák ezt az utcácskát! De kik? És miből? Nem jegyzik műemlékként, mégis Budafok egyik nevezetessége a Sarló utcában levő Törley-mauzóleum. Törley József 1882-ben alapította, a budafoki szőlőkre alapozva, pezsgőgyárát. A pezsgőgyártás titkát a franciaországi Reimsben tanulta. Felesége, a gazdag Sacelláry Irén segítette az üzem létrehozásában. 1905-ben már évi egymillió palack Törleypezsgő hagyta el Budafokot. Törley József 1907-ben meghalt, emlékét a Sarló utcában levő impozáns Törley-mauzóleum őrzi. Sajnos ezen az építménye is jelentkeznek az enyészet jelei, az említett nagyvárosi kénes levegő nem kíméli a mészkő mauzóleumot, ahogyan nem kímélik a gaz és a benne tanyát verő hajléktalanok sem. Pedig ez az épület Budafok egyik érdekessége lehetne. Dombtetőre épült, remek kilátás nyílik a Dunára. Hogy kinek kellene helyreállítani, arra van egy javaslatom: a Törley nevét oly büszkén viselő pezsgőgyárnak! Nem tartozik szorosan Budafokhoz, de a közvetlen szomszédságában, Budatétényben, a Kápolna utcában található a Szent Mihály-kápolna, amiért szót emelek. Hasonmása Kőbányán, a Kápolna téren áll. Hajdan ezt is szőlősgazdák látogatták. Mert egykor Kőbánya és Budafok is szőlőjéről, illetve boráról volt híres. Kőbányán a kápolnán kívül a Csősztorony őrzi a szőlőtermelés emlékét, Budatétényben, a kápolnán kívül, a közeli szőlőskertek is. A budatétényi kápolnától pár percnyire még láthatók szőlőültetvények. Maga a hely igen hangulatos, jó levegőjű, hála az állandó légáramlásnak. A szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyű kápolnát az 1770-es évek végén építették pesti polgárok, itteni szőlősgazdák. 1780-ban szentelték fel. Az 1817-es tétényi canonica visitatio szerint a masszív toronyban egy 35 és egy 70 fontos harang volt. A kápolnát a szőlőbirtokosok tartották rendben. 1914-ben nagyobb külső felújítást végeztek rajta. 1956-ban egy tank kidöntötte az oldalát. Azóta állaga egyre romlik, ma már életveszélyes. Rommá válása esetén, meggyőződésem, nemcsak Budatétény, de a főváros is szegényebb lenne egy érdekes, értékes emlékkel. Eddig tartott sétánk a budafoki kallódó emlékek nyomában. Vajon újjászületnek-e valaha? POLGÁR ZOLTÁN 23