Budapest, 1988. (26. évfolyam)

3. szám március - Kovács Mária: „Egy elfeledett évforduló” margójára

,,Egy elfeledett évforduló'' margójára „Éppen száz éve, 1887-ben készült el a főváros legjelentősebb, egységesen tervezett, díszes sugárútja" — olvasható a Budapest múlt évi, decemberi számában, dr. Istvánfi Gyula cikkében. De ki volt a terv kezdeményezője, ki volt az, aki Széchenyi tanítványaként, az ő szellemében Budát A főváros legszebb sugárútja ma már nem az ő nevét viseli, a háború óta hányatott sorsra jutott, akárcsak az ott lakók. Előbb Sztálin út lett, majd Népköztársaság útjára változtatták nevét. Sokak szíve mélyén mégis Andrássy út maradt — gyakran ma is így hívjuk, és igen kevesen tudják, eredetileg kiről is nevezték el. Ki volt Andrássy Gyula? Az Andrássyak ősei Zsigmond király idejében származtak át az erdélyi Csík-székből Zemplénbe. Nemeslevelüket az Árpádoktól kapták a keresztesháborúk idején. A nemzetség ősi eredetű, az úgynevezett „első osztályú arisztokráciához" tartozik. A grófi rangot III. Károly adományozta a nemzetségnek a szatmári béke után. Az Andrássyak a török háborúkban egy-egy vitéz alvezért, az országgyűléseknek egy-egy követet, a megyeigazgatásnak főispánokat adtak — de világhírre Andrássy Gyula gróf emelte a családot. Kassán született 1823-ban. Atyja Andrássy Károly gróf, anyja Szapáry Etelka grófnő. A fiatalember akkori szokás szerint jogi tanulmányainak befejezése után külföldi utazásra ment. Kivált Franciaországban szerzett sok barátot. A sors, a természet előnyös külsővel ajándékozta meg: dús, fürtös fekete haja és kék szeme volt, erő és szelídség sugárzott belőle. Termete sudár, alakja daliás, tartása délceg, megjelenése büszke. „Egy űj Alkibiades, kibe Görögország minden asszonya szerelmes". Neve mint forradalmáré a bitón függött, majd a monarchia első minisztere lett. ,,A ki közelében volt, csodálta, a ki távol volt tőle, közelébe vágyott". Kiválóságára Széchenyi gróf is felfigyelt: a vízszabályozás irányításában őt jelölte ki utódjául, megjövendölve, hogy az ifjú fontos szerepre hivatott az ország és a monarchia vezetésében. Deák Ferenc pedig „providenciális államférfiúnak" nevezte, őt. Andrássy először Kossuth radikális csoportjához csatlakozott, és 1848-ban az elsők között ragadott fegyvert. Részt vett a pákozdi és schwechati csatában — „amikor századába gránát csapott, s minden nemzetőr a földre vetette magát, állva maradt" —, majd mint Görgey fővezér egyik segédtisztje tevékeny szerepet vitt a tavaszi hadjáratban. Batthyány Kázmér gróf forradalmi külügyminiszter utasítására 1849-ben diplomáciai küldetéssel Konstantinápolyba ment, hogy az Al-Duna területére szorult honvédek számára ugyanolyan előnyöket szerezzen, mint amilyeneket a Porta az osztrák csapatoknak biztosított. Innen azután nyugatra: Párizsba és Londonba ment, hogy a magyar szabadságharc ügyét európai kérdéssé tegye. Ezalatt, 1851. szeptember 21-én a többi emigráns társával őt is halálra ítélték, majd 1852 szeptemberében „in effigie" felakasztották. Rövid megszakításokkal 1858-ig Párizsban élt, mialatt figyelemmel kísérte az itt-és Pestet, Béccsel versengő, világvárossá akarta emelni? Kinek az irányításával készült el a terv, melynek a város bulvárait, a két körutat s a sugárutakat köszönheti — elsősorban a hálából róla elnevezett gyönyörű avenue-t az Operával, büszke palotasoraival? honi viszonyokat, ahol Bach kormányrendszere láthatólag csődöt mondott. Párizsi időzésekor (1856) feleségül vette Kendeffy Katinka grófnőt, akivel együtt 1858-ban az édesanyja által kieszközölt amnesztiával hazatért, és szakítva az emigrációval, csatlakozott Deák Ferenchez, aki már akkor békés úton óhajtotta megoldani a dinasztiával a vitás kérdéseket. Andrássy előbb képviselő, majd 1865-ben a képviselőház alelnöke lett és elnöke az ún. „Hatvanhetes országgyűlési bizottságnak", melynek feladata a kiegyezési okmány megszövegezése volt. Ez a híres ,,67-es bizottság" március 22-én alakult meg. A tanácskozásokat Andrássy egy papról szóló anekdotával nyitotta meg. Ez a pap csak a szószéken vette észre, hogy szépen kidolgozott és leírt prédikációja helyett üres papírt hozott magával. így azután remekül prédikált arról, hogy Isten a világot semmiből teremtette... „Ilyen helyzete van — mondta Andrássy — a bizottságnak is — vajha hasonló sikerrel megfelelne neki." A monarchia újjáalkotása Hogy Erzsébet királynőnek mekkora szerepe volt a békemű létrejöttében, arról Andrássy naplója is tanúskodik: ,,Annyi bizonyos, hogy ha a siker meglesz, az ország többet fog köszönni a fölötte őrködő jóságos gondviselésnek, mintsem képzelik". Ezt akkor jegyezte föl, amikor hírül vette, hogy Erzsébet királyné a következő napon Schönbrunnban fogadja őt. A királynéval folytatott beszélgetésről nem maradt ránk feljegyzése, de nem kétséges, hogy Andrássy harmadik királyi kihallgatása Erzsébet közvetítésének köszönhető. Bizonyára ekkor keletkezett Andrássynak német nyelven írt felterjesztése „A monarchia újjáalkotásáról". Ebben összes érveit fölsorolja a dualizmus mellett; kortársai szerint ez a megfogalmazás méltán helyezi őt korának legelső politikusai közé. Meggyőző erővel ajánlta az ókonzervatív álláspont elvetését és a Deák-féle föliratban kimondott kívánalmak teljesítését. „Én a fejemmel állok jót azért, hogy attól a naptól kezdve, melyen Magyarországon szabadelvű kormányzat lép életbe, többé forradalom nem lehet" — írta Andrássy —, és ha „Austria belső erőit most nem fejti ki, nemcsak a német szövetségből, hanem a civilisált Európából is kiszorul. De hogy Austria benső erőit kifejthesse, mélyreható átalakulásra van szüksége". Deák Ferenc mellett Andrássyé volt a legnagyobb érdem a császár és a nemzet közötti kiegyezés létrejöttében: amint Deák a kiegyezés alapelveinek és alkotmányjogának megteremtője, úgy Andrássy kiváló gyakorlati érzéke és diplomáciai tapintat révén az életbeléptetés elé háruló akadályok leküzdője. Amikor 1866-ban azuralkodó Deákot magához hívatta a Burgba, Deák két tanácsot adott: Állítsa helyre Magyarország al« kot mányát, és bízza a kormányt Andrássyra. Az egész ország lelkesen fogadta 1867-ben miniszterelnökké való kinevezésének hírét. Ekkor vette át a honvédelmi tárcát. 17