Budapest, 1987. (25. évfolyam)
2. szám február - Hollós László: Telefontolgatás
A Krisztina II. telefonközpontban a BHG és a Posta szerelői a negyvenezer előfizetői vonal kiépítése során több millió méter kábelt és különböző vezetékeket építettek be használódott telefonközpontok rekonstrukciója növelné a beszélgetések lehetőségét anélkül, hogy újabb állomásokat kapcsolnánk be. Bozóky István: Az egyik legnagyobb problémát abban látom, hogy Budapesten 1945 és 1962 között egyetlen új telefonközpont sem épült, s elmaradt a század eleji berendezések és hálózatok folyamatos korszerűsítése, cseréje is. Ezért, bár jelentősen növelnünk kellene a telefonállomások számát, pénzünk nagy részét rekonstrukciókra kell fordítanunk. Várakozók tömege — Budapesten jelenleg 235 ezer egyéni és közületi telefonigénylő van. Az átlagos várakozási idő 13 év. Hogyan történik az igényekhez képest csekély számú telefonállomások elosztása, a jogosultság elbírálása? László Lajos: A kérelmek elbírálása, az engedélyek megadása a nyolc távbeszélőüzem vezetőjének a hatáskörébe tartozik. Egy 1972-es miniszterhelyettesi rendelkezés szabályozza az állomások odaítélésének módját. Nagyon leegyszerűsítve ennek az a lényege, hogy a nyilvános állomások és a közületek elsőbbséget élveznek a magánszemélyekkel szemben. A sorrendiség megállapításánál figyelembe kell venni állambiztonsági, egészségügyi, népgazdasági, társadalmi, szociális és egyéb szempontokat. Azt is vizsgáljuk, hogy egy-egy intézménynek milyen a telefonellátottsága. A lakosság esetében a nyilvános állomások létesítése áll az első helyen, amely kényszermegoldásnak számít. Ezt követően a fontossági sorrend megegyezik a közületeknél felsoroltakkal. Az egyéni kérelmek elbírálásánál egy családon belül az összes körülményt mérlegelik. Az azonos kategóriába tartozó igénylők között előbb a jogi helyzet (ki az, akinek korábban már volt telefonja, s annek áthelyezését kéri), majd az érkezési sorrend dönt. Nagyon nehéz és hálátlan feladat az esetenként felszabaduló egy-egy vonalat a több száz várakozó közül egynek odaítélni, de nekünk ezt kell tenni. — ,,Ha van 30 ezer forintod, telefonod is lesz." Van valami alapja e gyakran hallható szóbeszédnek? László Lajos: Állítom, hogy nincs. Az emberek egyszerűen bolondítják egymást. Sokan alaptalanul vádaskodnak, mások nagyzolnak, felvágnak azzal, hogy milyen ügyesek, hogy mennyi pénzük van. Megvesztegetésre egyébként nincs lehetőség, hiszen egyegy engedély rengeteg kézen megy át. Nem lehet titokban elintézni. Óriási kockázatot vállalna az az üzemvezető vagy ügyintéző,* aki vitatható esetben engedélyezné egy telefon fölszerelését. 7