Budapest, 1987. (25. évfolyam)

2. szám február - Buza Péter: Kiástuk a próféta kútját

2Még most is jói látszik a hajdani kápolna padlata s az egyik fa! vonala. A vasajtó, amely a kútlejáratot fedi, nem lehet túl régi. Az azonban valószínű, hogy még a háború előtt került a helyére. Kristálytiszta víz tölti ki a belső teret, a vízoszlop magassága megközelíti a négy métert. Kváderfalak körítik a henger alakú építményt, de csak egy helyen, egészen fent látszik egy oldalirányú akna, amelynek — mint kiderült — teljes hossza alig több egy méternél. Nyilvánvalóan itt helyezkedtek el a kerekes szivattyú csövei, ezzel emelték ki a vizet. Más funkciója nem lehetett. Miközben folyt a kútba hajigált, iszapkoloncokkal hizlalt faragott kövek, berendezési tárgyak kiemelése, mindvégig abban reménykedtünk, hogy a hulladékhalom alatt, esetleg a vízadó rétegbe mélyített, kisebb átmérőjű,,belső kút" oldalánál megleljük majd a Pollack-féle csatornát, amelynek nyomvonalát követve eljuthatunk az eredeti feltörési ponthoz. Soknapi munka után derült ki: itt nincs ilyen csatorna! Tévedtek, akik azt gondolták, hogy az 1830-as években ide vezette a mester az Illés-forrás vizét. És velük együtt tévedtünk mi is. De legalább bizonyságot szereztünk. Nyilvánvalóvá vált az is: az eredeti forrás lokalizálására kell koncentrálnunk... tartozéka. Egy, a főépület kert felőli falát díszítő térképrelief-sorozat hiányos darabjai, az ugyancsak a főépületben lévő katolikus kápolna berendezései: csillárkarok, gazdag faragású képkeretek, aranyozott oltárajtó, vörösmárvány lépcsők, Krisztus-szobor töredékei. Ki tudja, kik, mikor és milyen meggondolásból cipelték idáig, jó ötszáz méternyire a nehéz és alkalmatlan koloncokat, hogy eltüntessék valamennyit az elfelejtett kút mélyén... A dokumentumok tanulmányozása egyébként segítségünkre volt abban, hogy ezt az objektumot azonosíthassuk: a buszgarázsban megbújó kutat Pollack Mihály mélyíttette. 1829. december 22-én jelenti a nádornak: intézkedett, hogy ,, olyan kutat ássanak, amely az építéshez szükséges vizet teljes mértékben tudja szolgáltatni. " Most, túl a metró építésének vizeket bolygató beavatkozásain, igazolható: a kút jól szolgálta a célt. Vizét leszivattyúztuk — legalább tíz köbméternyi volt benne —, s egy nap alatt újra megtelt... 3 3A garázs kútjának felfedezése mégsem volt egészen érdektelen. A kollekciónak is bátran nevezhető márvány-, kő- és fémtömeg — minden darab a víz mélyéről, az iszapból került elő — a hajdani Ludovika épületének volt 4Korányi utca 3/b. A Balassa Kórház Tüdőgondozója. Valamikor a Ludovika tüzérségi különítményének szálláshelye volt. Mellette a hajdani istálló. Most raktár. Aztán egy fal, a tüdőgondozó kertjét választja el az Alfa mozitól. Véletlenül találtam meg az első térképet. Maga Pollack jegyezte, és az Országos Széchényi Könyvtárban rejtőzött. A jelek szerint eddig egyetlen várostörténésznek sem akadt a kezébe. Pedig nagyon fontos dokumentum. Rajta van az Illés-kút is! A szöveges jelmagyarázat szerint ez a forrás feltörésének eredeti helye! Vagyis nem volt szükséges áthelyezni: nem zavarta az építkezést. De mire való volt akkor a sokadszor emlegetett csatorna? Erre is van magyarázat. Amihez a támpontokat a már emlegetett Orczy-féle, 1798-as térkép szolgáltatja. Forrásunk bő vize tavak sorát táplálta, ezek helye mutatja a természetes lefolyási irányt. Amit viszont az építőmester elvágott az újonnan nyitott úttal, a mai Korányi utcával. Ha nem gondoskodott volna a vízfelesleg út alatti elvezetéséről, elapadnak a Festetich-kert tavai, és ami nagyobb baj: fölgyűlik a víz a kút körül. Ezért épült a csatorna. A rövid mondat az építési jelentésben, persze, nem részletezte az okokat. Tudta azokat akkoriban mindenki, akit a dolog érintett vagy érdekelt... Egy szeptember eleji vasárnapon vonultunk ki a helyszínre a mérőszalaggal. Addigra sikerült újabb és az előbbinél későbbi keletű — 1853-as — térképet előbányászni a Fővárosi Levéltárban. Erre a kút mellett a lovarda — a mai Alfa mozi —- is felrajzoltatott. A keresett tereppont bemérése kellemes meglepetéssel zárult. A térképek adatai a tüdőgondozó kertjének félreeső traktusát jelölték ki a forrás helyeként. Itt soha nem állt más épület — legalábbis olyan nem, amit bármiféle térkép ábrázolt volna —, mint a klasszicista kútház. Stratégiánk készen állt: ha ennek bármelyik alapfalát átmetszi a kutatóárok, némi munka árán a kúttá formált forrást is megtaláljuk! 4 29