Budapest, 1987. (25. évfolyam)

2. szám február - Nyíri Éva: A babamérlegtől a videóig

A babamérlegtől a videóig lések kiéléséhez szükséges eszközök kíná­latával; minden eddiginél fontosabb a la­kásépítkezéshez való hozzájárulás külön­böző építőipari eszközök, felszerelések, betonkeverőgépek kölcsönzésével; ma is fontos cél a népgazdaságnak és a család­nak egyaránt hasznos kiskertmozgalom támogatása a mezőgazdasági kisgépköl­csönzéssel; végül továbbra is támogatni kell a turizmust, a kempingezést, általá­ban az aktív pihenést különböző kem­pingfelszerelések, sporteszközök kölcsön­zésével. S mindezt nyereségesen! Kölcsönzőbolt, Majakovszkij utca 89. — Szőnyegtisztítót szeretnék bérelni — mondom Varsa István boltvezetőnek. — Megfogott — feleli széttárt karok­kal. — Tizenkilencből mindössze egyetlen gépünk üzemképes, úgy viszik, mint a cukrot. — Úgy tudtam, a gépparkjukat maguk javítják. — Ha van hozzá pótalkatrész. Ezekhez nincsen. — Volt itt egy barkácsműhely is aze­lőtt, ahol a kuncsaft maga szabhatta mé­retre deszkáit, fúrhatott-faraghatott... — Tényleg csak — volt. Több mint há­rom éve be kellett zárnunk. — Betiltotta az erkölcsrendészet? — jó­pofáskodom. — Rá is fért volna — így a boltvezető. — Tudja, a szerszámokból — Varsa Ist­ván keresi a megfelelő kifejezést — fo­gyóeszközök lettek. Mikor megnyitottuk a műhelyt, például 30 kalapácsunk volt. Mire bezártuk — kettő maradt belőle. Pe­dig a műhely nem is volt eléggé kihasznál­va. Igaz. Aki barkácsolni akart, az megcsi­nálta fusiban a munkahelyén, nem sza­ladt vele a Majakovszkij utcai barkács­műhelybe. Ha pedig mégis, akkor elvitte a szerszámokat emlékbe? Nem hagy nyugodni a szőnyegtisztító­gépek ügye. Hiszen a házgyári lakások­ban csak ezekkel lehet tisztítani a sző­nyegpadlót. És ha 19-ből 18 használhatat­lan... Persze csak ebben az egy üzletben. De a vállalatnak összesen hatezer tőkés im­portból származó gépe van: szőnyegtisztí­tók, parkettcsiszolók, barkácseszközök, s ha valamelyik elromlik, nem tudják meg­javítani. Pótalkatrész vásárlására nincs valutakeret. így aztán az 1400 szőnyeg­tisztítóból ma már 800-900 üzemképtelen. Egyébként is nehéz idők járnak a köl­csönző tevékenységre. A központi prefe­renciák megszűnése, a szabályozó rend­szer fokozódó szigora és egyéb korlátozó intézkedések hatására 1985-ben a vállalat díjbevétele több mint 100 millió forinttal, a nyeresége majdnem felével csökkent az előző évihez képest. A vállalat megpróbált alkalmazkodni a nehézségekhez. Újfajta kölcsönzési for­mákat vezetett be; lehetővé tette, például, hogy azokat a tartós fogyasztási cikkeket, amelyekből folyamatos az utánpótlás, az ügyfél a bérleti idő alatt bármikor megvá­sárolhassa. A rákospalotai boltban beve­zették a különböző építőipari eszközök — betonkeverők, falhúzó-, illetve falazó­állványok, takaróponyvák stb. — szerve­zett oda-vissza szállítását. Olasz fagylalt­gépet vásároltak, amelyeket saját kezelés­ben, illetve kooperációban üzemeltetnek. Solarium testápoló szalonjukat most kez­dik megismerni a vendégek. — A kölcsönző tevékenység alapvető sajátossága — magyarázza Dr. Szmodics József —, hogy a kölcsöneszközök átla­gosan öt év alatt cserélődnek ki, illetve té­rülnek meg. A kereskedelemben lényege­sen gyorsabb a forgási sebesség. Meg kell tehát tanulnunk kereskedni. Ennek, persze, tandíja is van. Bár a kis­kereskedelmi értékesítés árbevétele 1985-ben az előző évihez képest dinamikusan, ní6,1 százalékkal növekedett, a tervezett 25 millió forintot nem sikerült elérni. A vállalatvezetés tehát további „refor­mokat" hajtott végre. Növelik a boltveze­tők önállóságát az árubeszerzéstől az esz­közöknek a kölcsönzési forgalomból való kivonásáig, sőt, annak eldöntéséig, hogy kérnek-e kezest bizonyos cikkek kölcsön­zésénél vagy sem. Még a napi cikkek bér­leti díjának kiszabását is jobban a boltve­zetőre bízzák a jövőben, a keresettől füg­gően. A korábbi jutalékrendszer helyett pedig többletjövedelem-rendszert alkal­maznak a boltokban, ily módon fokozva a dolgozók anyagi érdekeltségét a forga­lom növelésében. Aztán az alap- és segédanyagok értéke­sítése mellett használt eszközök árusításá­val, bizományi kölcsönzéssel, iratmáso­lással és nagyítással is kezdtek foglalkoz­ni. Folyosólabirintus legvégén, parányi kis udvari szobában találom dr. Pillár József­nél, a jogi osztály vezetőjét. Körülötte, három falon akták zsúfolódnak, a padló­tól a mennyezetig. Peres ügyek aktái. — 1986-ban nyolcezer peres ügyünk volt; részint azért, mert az ügyfelek nem fizették a bérleti díjakat, részint pedig, mert nem hozták vissza a kikölcsönzött cikket a kölcsönzési idő leteltével. Persze a bérleti díjakkal való elmaradások száma ennél jóval nagyobb, csak nem minden esetből lesz per. Van, akinek a felszólítás is használ, s van, hogy a kezes fizet. Olyan eset is előfordul, amikor peren kí­vüli fizetési meghagyást nyújtunk be a bí­róságnál; ilyenkor az ügyfél vagy fizet, vagy ellentmondással él. Ha fizet, az ügy lezárul, ha nem, akkor kezdődik a per. — Van szigorúbb módszer is? — Hogyne: a bűnvádi feljelentés. Erre akkor kerül sor, ha a bérlő a kikölcsön­zött cikket „elpasszolja". Sajnos, ez is megesik. Egy időben, például, a parkett­csiszoló gépekkel. Aztán fizető kezest kértünk, s az esetek száma jócskán csök­kent. A Váci utcában két kölcsönzőbolt van csaknem egymás mellett. A nagyobbik­ban kizárólag nagyértékű tartós fogyasz­tási cikkeket lehet kölcsönözni: hűtőgé­pet, színes és fekete-fehér tévét, video­magnót, automata mosógépet. — Ki vesz kölcsön, például, hűtőszek­rényt? — faggatom Szűcs László boltve­zetőt. — Például vállalati üdülőgondnokok, nyaralótulajdonosok; de viszik lakodal­mas házhoz, bérelt IBUSZ-lakásokba, idényjellegű szerződéses üzletekbe, vagy akiknek a sajátjuk bedöglött, s éppen nin­csen pénzük újat venni. A kölcsönzésnek ugyanis nem az az előnye, hogy — külö­nösen rövid távon — olcsóbb, mint ugyanazt a cikket megvásárolni, hanem az is, hogyha a készülék a bérleti idő alatt meghibásodik, a kölcsönzőbolt köteles megjavíttatni. — És hosszú távon? Kinek ér meg egy képmagnó havi 2300-2900 forintot? Hi­szen így három év alatt még az olcsóbb tí­pusért is több mint 82 ezer forintot fizet ki! — De ne feledje: havi részletekben. Megvásárolni viszont csak készpénzért le­het az üzletekben! S igaz, hogy így többe kerül, de mégis megéri, például a kisvál­lalkozóknak. Ma a video vonzza erősen a közönséget, és amíg a film pereg, a néző többet fogyaszt, mintha csak 10-20 percre ülne be egy kávéra vagy pohár sörre. Az­tán meg, a bérelt színes tévét, képmagnót költségként lehet elszámolni. A vájtfülű­ek tudják, mit jelent ez... — Mi a menő manapság? — ezt már a Lenin körúti kultúrcikk-kölcsönzőbolt­ban tisztázzuk Bodrogi Béláné boltveze­tővel. — Nálunk szinte minden kapós: a szí­nes tévé, a videomagnó, a hangfal vagy a rádió éppúgy, mint a fényképezőgép, a le­mezjátszó, a táskaírógép vagy a látcső. — Látcső? Azt akarja mondani, hogy aki színházba indul, előbb beszalad ide egy látcsőért? — Ez is előfordulhat, de a Forma-l­esre minden látcsövünket kikölcsönözték, s ha kétezer van, biztos az is kevés lett volna. De sokan vesznek kölcsön látcsö­vet, fényképezőgépet külföldi utazáshoz, balatoni, hegyvidéki nyaraláshoz, a Sze­gedi Ünnepi Játékok idejére és így to­vább. — Mennyi a bérleti díja egy márkás fényképezőgépnek? — Egy nagyfilmes Pentacon Sixé 600 forint két hétre, egy japán gyártmányú automata Chinoné 320 forint vakuval együtt. Tagadhatatlanul olcsóbb, mint meg­venni. NYÍRI ÉVA 16

Next

/
Thumbnails
Contents