Budapest, 1987. (25. évfolyam)

2. szám február - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Számítógépes üdítőital-forgalmazás Az idén már számítógép segíti az üdítőital forgalmazását és nyilvántartását a Budapesti Szeszipari Vállalat óbudai gyárában. A kom­putertelepítéssel egy időben automata üze­netrögzítőket is felszereltek, amelyek a nap bármelyik szakaszában felveszik az élelmi­szerboltokból és a vendéglátóhelyekről tele­fonon érkező rendelést. A gyár termelésének jelentős hányadát az üdítőitalok teszik ki. Az elmúlt években egyre keresettebbek a szénsa­vas Sztár-üdítők, amelyeket csaknem tízféle változatban gyártanak. Tavaly 12,4 millió li­tert értékesítettek, ez a mennyiség 14-15 szá­zalékkal haladja meg az előző évit. Szénsav­mentes üdítőitalokat is készítenek. A tavalyi 500 ezer literrel szemben, idén egymillió liter narancs- és grapefruit-dzsúsz, valamint na­túr citromlé hagyta el az üzemet. Berendez­kedtek a téli időszakban keresettebb citromlé nagyobb tételben való előállítására is. Az óbudai gyár termékei a főváros több mint ezer üzletébe, továbbá Győr-Sopron, Fejér és Komárom megye mintegy kétezer boltjába jutnak el. Nyáron a Balaton déli partját ellátó élelmiszer-kereskedelmi válla­latoknak is szállítanak üdítőitalokat. A meg­rendelő gyorsabb és pontosabb kiszolgálását segíti majd a számítógép és az üzenetrögzítő berendezés. (m) Városházi mozaik Mocsárosi expressz Döntött a Fővárosi Tanács a Mocsároson tervezett lakónegyed forgalmi rendjéről. A határozat jól kifejezi az új közlekedési törek­véseket. A megoldást megkönnyíti a Szent­endrei úti gyorsvasút és a Vörösvári úti gyorsvillamos közelsége. A negyed lakóit bu­szok, gyorsbuszok szállítják a tömegközleke­dési csomópontokhoz. Később expresszbusz is jár majd a Batthyány térről Mocsárosra. Mintegy húsz év telt el a gyorsbuszhálózat megszervezése óta. A piros járatok beváltak, a távoli negyedeket jól kapcsolják be a for­galomba, de enyhítik a belterületek zsúfolt­ságát is. Ezért bővíteni kívánják a hálózatot. Nagy jövő vár az expresszbuszra, különösen ott, ahol megépíthető a zárt pálya. A mocsárosi negyed mellett halad majd el a Munkás körút budai szakasza. Kiépítését az Újpesten létesítendő új híd teszi szüksé­gessé. De már korábban is megnyílhat, az Óbudán tervezett világkiállítás idejére. Országliget Javaslat érkezett a Városházára: a honfog­lalás és az államalapítás közeledő évforduló­ja alkalmából építsenek két emlékkertet. A Fővárosi Tanács illetékes elnökhelyettese szerint a gondolat megérdemli a megfonto­lást és a kellő támogatást. Mi szól az ötlet mellett? A növényzet tartósabb, mint a kő vagy a bronz, hiszen minden évben megújul. Az emlékkert — legalábbis elvben — örök időkre szól. De talán a legfontosabb érv: az elképzelés nagy területen megvédi a termé­szetet. A javaslat szerint időszerű mind az „Or­szágliget", mind az „Őshaza kertjének" megvalósítása. Az elsőben az ország minden városát, falvát egy-egy fa jelképezné. Az „Őshaza kertje" pedig a Káma-Ural vidéké­nek növényzetét gyűjtené össze. Az „Ország­liget" Fejéregyház körül építhető meg, a má­sik emlékkertnek az óbudai hegyek lejtői kí­nálnak megfelelő helyet. Siker és bukás Nagy sikere van a megújult Váci utcának. Az őszi-téli hónapokban az idegenforgalom legvonzóbb helye. Megtöbbszöröződött az idelátogatók száma — a boltok, vendéglátó­helyek örömére. Máris folytatódik a csak gyalogosoknak kijelölt utcák rendszerének bővítése — keleti irányban. Nagy bukás a Március 15. tér. Az itt látha­tó állapotok bizonyítják az olyan elavult szemléletek csődjét, amely múltunk emlék­helyeinek, legszebb parkjainak feláldozása révén próbálja javítani a belvárosi közleke­dést. Az egyetem körül gyakori a torlódás, a teret elözönlik a parkoló autóbuszok. Kocsik állnak a fűben, a járdán s még a 900 éves Belvárosi-templom déli falánál is. Gyalog is csak nehezen közelíthető meg az a hely, ahol egykor a római erőd állt, ahol Pest keletke­zett. Mi a megoldás? Hely nincs, a régi házak nem bonthatók le — hamarosan nem lesz mód kocsival elérni a Március 15. teret. S ad­dig? Ma a híd előtt, a Váci utca bal oldalán ez­rek tapasztalhatják naponta: milyen hasznos változást hozhat az ésszerűség. Az utca jobb oldalán pedig felismerhetik a belvárosi autó­zás lehetetlenségét. Aligha engedélyezhető sokáig a nagy autóforgalom ott, ahol a fővá­ros legszebb tere bontakozhatna ki az ősi Pest emlékei felett. Rendelet a rendért Új rendelet készül a főváros rendjének, tisztaságának megőrzésére. A tervezetet a tanácsi döntés előtt a nyilvánosság előtt meg­vitatják. A tervezet készítői abból indultak ki, hogy a legutóbbi időben a főváros lakói sürgették a rend, a tisztaság fokozottabb vé­delmét, általában a szigorítást. Nagyobb igé­nyességet várnak mind a követelmény megje­lölésében, mind a feltételek megteremtésé­ben. Hasonlóan egységes a vélemény: aki megsérti az utcák, terek rendjét, viselje is — megfelelő arányban — ennek következmé­nyeit. Változást kívánnak elérni az építkezések körül. Itt munka közben is rendre van szük­ség. A városkép s a természet védelmében hatásosabb intézkedésekkel kell meggátolni, hogy a törmeléket parkban, erdőben rakják le. A tervezet meghatározó törekvése az itt élő emberek egészségének megóvása. Vagyis minden rendelkezést ennek vetnek alá, kezd­ve a szemét és a hó gyorsabb eltakarításától a növényzet megőrzéséig. A Duna múzeuma Feljegyezték: hajdan a Dunában két rész hal, és egy rész víz volt. Azóta erősen megfo­gyatkozott a folyam élővilága, de talán még nem késő, hogy megszervezzék a Duna mú­zeumát. Eddig két javaslat született. Az egyik a ter­vezett Duna-parti szállodákban helyezné el a medencéket. Vagy Angyalföldön, esetleg a másik parton. Az érdekesebb ötlet: a Gellért téri vagy a Kálvin téri földalatti állomáson mélyakvárium tervezése. A megvalósításhoz vállalkozók kerestetnek. A hídvita Rég nem hallhatott az ódon Városháza oly nagy és indulatos vitát, mint amikor nemrég megtárgyalták a Lágymányoson tervezett híd javaslatát. Már a tanácsülés előtt is össze­csaptak a különféle elképzelések a lakosság kerületi gyűlésein, majd a főigazgatósági elő­terjesztéssel szemben álló felfogás képviselői a városatyáknak küldött levélben fejtették ki ellenvéleményüket. A tanácskozáson hangot kapott: halasszák el a döntést, vizsgálják meg, hogy nem volna-e hasznosabb Lágymányostól messzebb, délen elhelyezni a hidat. A fő ki­fogás az volt: az új híd átadása után nőne a zsúfoltság a város belsejében. A Tudományos Akadémia helyesnek talál­ta a tanács elképzelését. Emellett szól a Hungária-gyűrű építése, hiszen az új körút nem maradhat híd nélkül. Az érintett kerüle­tek is egyetértettek a lágymányosi híd felépí­tésének szükségességével, de a környezet ha­tásosabb védelmét kívánják. — Meg kell építeni a hidat minél előbb, s minél beljebb, mert a Lánchíd és a Szabad­ság híd már nem győzi sokáig a megterhelést — jelentette ki Stadinger István, a Fővárosi Tanács közlekedést felügyelő elnökhelyette­se. — Mentesíteni kell a Belvárost, a Rákóczi út nem szélesíthető, csak a Hungária-gyűrű teljes kiépítése oldja meg — a híddal együtt —, hogy a nagy forgalom elkerülje a belső negyedeket. A Fővárosi Tanács egy szavazat ellenében s egy tartózkodás mellett elfogadta az új híd javaslatát. Aczél Kovách Tamás Textilipari múzeum Nemrégiben Textil- és Ruhaipari Múzeu­mot avattak Budapesten, a Gogol utca 9-11. szám alatt. Az épület több mint százéves, és a múzeumot a valamikori Gyapjúmosó és Szövöde egyik üzemcsarnokából alakították ki. 42 hazai textil- és ruhaipari vállalat, vala­mint kutatóintézet segítette létrehozását, és fedezi fenntartásának költségeit. Az első kiállításra eddig több mint kétezer ipartörténeti jelentőségű tárgyi emléket és írásos dokumentumot gyűjtöttek össze. A vállalatok tájékoztatják az Ipari Minisztériu­mot a selejtezésre szánt régi gépekről, s az így megmentett berendezések a múzeumba kerülnek. A most bemutatott gépeket hozzá­értő idős szakemberek és szocialista brigá­dok restaurálták. A múzeum első állandó kiállítása a szövés történetét mutatja be az ókortól napjainkig. További tervek: az iparág más területeiről is rendeznek kiállításokat. Felelevenítik a ma­gyar kötőipar százéves történetét, lesz ruhai­pari kiállítás és több termék- és gépbemuta­tó. A nyolcszáz négyzetméteres kiállítási tér mellett előadótermet és könyvtárat is beren­deztek a múzeumban. em.

Next

/
Thumbnails
Contents