Budapest, 1987. (25. évfolyam)

11. szám november - PESTI TÜKÖR

Szigorúbb vízminőség-ellenérzés Az elmúlt nyári kánikula idején rekordmennyiségű vizet fogyasztott Budapest. Miként a Fővárosi Vízműveknél elmondták, a megnövelt termelés ellenére sem csökkent a vízmintavizsgálatok száma, a szűrés, tisztítás intenzitása. Az egészségügyi hatósággal egyeztetett program szerint évente több mint 15 ezer elemzést végeznek a Duna, a termelőtelepek, az elosztó és átemelő gépházak s a fogyasztói hálózat vizén. A vizsgálatok során megállapították, hogy az utóbbi években számottevően csökkent néhány szennyező anyag mennyisége. A nyolcvanas évek elején a minták 15 százalékánál találtak bakterológiailag kifogásolható szennyezettséget, ma viszont csak a vizsgálatok 7 százalékát követően kell elrendelni azonnali mosást, fertőtlenítést a termelőhelyeken, illetve a vezetékrendszereknél. A folyamatos fertőtlenítés mellett bevezették, hogy az új vagy javított csővezetékek üzembe helyezése előtt is elvégzik ezt a munkát: A bakterológiai, kémiai, hidrológiai, toxikológiai, radiológiai vizsgálatokon kívül az újabb műszerekkel a fém- és szerves mikroszennyezők jelenlétét is ki tudják mutatni. Bár a mért mennyiségek még távolról sem érik el a kritikus értékeket, továbbra sem csökken a szervesanyag-terhelés, a nitrátions a nehézfém-koncentráció. Több mintánál magas a vas- és a mangántartalom is. A főváros két nagy vízbázisa, a szentendrei- és a Csepel-szigeti közül főleg az utóbbinál jelentős a víz vas- és mangántartalma. Míg az ötvenes években a sziget budapesti részén kiépített kutaknál még nem észleltek ilyen szennyezést, ma már ezeknél a víznyerőhelyeknél is ki kell szűrni a kétféle fémszennyezést. A környezetvédelmi előírások szigorodása lehetővé teszi, hogy a kutak környékén az eddiginél jóval nagyobb hidrogeológiai védőterületeket jelöljenek ki. A Szentendreisziget teljes területe beletartozik majd a védősávba, s a Csepel-sziget nagyobb részén ugyancsak szigorítják majd a csatornázás, a hulladékelhelyezés, a műtrágyázás szabályait. A Fővárosi Vízművek az Országos Vízügyi Hivatallal közösen dolgozik a hidrogeológiai védőterületre vonatkozó szabályzat tervezetén. (emté) Hangversenysorozat diákoknak Alapvető feladatának tartja az Országos Filharmónia az ifjúság zenei műveltségének megalapozását és fejlesztését, a kortárs és klasszikus zene megismertetését és megszerettetését s a hangversenylátogató közönség utánpótlásának nevelését. Ezért az oktatási intézményekkel együttműködve — a különböző korosztályok érdeklődésének és igényeinek megfelelően — évről évre hangversenysorozatokat szervez. Nyolcféle hangversenysorozatra bocsátott ki bérletet az 1987-88-as zenei évadra fiatalok számára. A legkisebbeknek, a 6-10 éveseknek szól a Mesélő Muzsika. Fenyő Gábor, Friss Gábor, Lukin László, Ördög László, Szabó Helga, Varga Károly, Zakariás Anikó és Zelinka Tamás a Zeneakadémián, illetve a II., III., IV., X., XII., XXI., és a XXII. kerület művelődési központjában tartandó előadásain Prokofjev, Saint-Saens, Mozart, Hindemith, Telemann gyermekeknek szóló műveivel, valamint a magyar nép ünnepeinek dalaival, játékaival ismerkednek meg a gyermekek. Elsősorban az általános iskolák felső tagozatosait várják A zene ünnepei elnevezésű bérletsorozatra. Ennek négy hangversenyét öt alkalommal rendezik meg a Zeneakadémián. E délelőtti és délutáni előadásokon nemcsak Lully, Gluck, Bach, Bartók, Mozart, Gershwin, Ravel, Bizet, Orff legjelentősebb műveit hallhatják az iskolások, hanem megismerhetik a hangszereket, az előadókat, szerepüket a mű tolmácsolásában, s megtanulhatják a művek egy-egy részletét. A Zene és közönsége hangversenysorozatot a zeneiskolásoknak, az ének-zene általános iskolák felső tagozatos tanulóinak állították össze. A Zeneakadémián tartandó programok vezetői az ősi közösségi énekléstől a legmodernebb hangversenyig vezetik végig hallgatóikat a zeneművészet fejlődésének útján. Az első alkalommal magyar népzenéből s a zenetörténet első nagy komponista egyéniségeinek alkotásaiból kapnak ízelítőt, a második találkozáson az improvizációval s az ettől elválaszthatatlan jazzmuzsikával ismerkedhetnek meg a résztvevők. A harmadik előadáson a hangverseny mint új zenélési forma lesz a téma. A műsorban a virtuóz művek és előadók szerepelnek. Az utolsó rendezvény a hangversenyek rendezésének legújabb elemeivel, a megszokottól eltérő formai és hanghatásokkal foglalkozik. Középiskolásoknak, illetve szakmunkásképző intézetek diákjainak szól az Esti Muzsika, az I. István Gimnázium Szimfonikus Zenekarának hangversenysorozata. Ennek négy koncertjét, két-két ízben rendezik meg, s ezeken Bernstein, Gershwin, Corelli, Bach, Muszorgszkij, Glazunov, Prokofjev legismertebb művei, valamint a kórusmuzsika legszebb dalai csendülnek föl a Zeneakadémián. Az I. István Gimnázium Szimfonikus Zenekara öt estén át Brahms, Mozart, Händel, Couperin, Bach, Verdi, Muszorgszkij, Liszt műveit tolmácsolja magyar és külföldi vendégművészek, illetve kórusok közreműködésével ugyancsak a Zeneakadémián. Az MRT-bérletben a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara öt hangversenyt ad a Zeneakadémián. Magyar és külföldi karmesterek és szólisták fellépésével Dvorak, Soproni József, Richard Strauss, Csajkovszkij, Martinu, Gluck, Mozart, Brahms, Beethoven, Petrovics Emil, Rahmaninov műveit adja elő. Az Ifjúsági Bérlet négy zeneakadémiai koncertjének műsorán Haydn, Beethoven, Csajkovszkij, Wagner, Ravel, Muszorgszkij, Rossini, Debussy és Kodály alkotásai szerepelnek. Az Ifjúsági orgonahangversenyek helyszíne a Mátyástemplom. Itt két sorozatban három-három alkalommal a klasszikus és a kortárs orgonairodalom remekeit szólaltatják meg. (müller) A főváros közbiztonságáról Az utóbbi években világossá vált: a bűnözési folyamat növekedésének megfékezése csak az eddiginél szélesebb körű társadalmi összefogással érhető el. A fővárosban is jelentősen nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma, s azok elkövetésében mind több a különösen veszélyes bűnöző, illetve a fiatalkorú. A Budapesti Rendőrfőkapitányság számos intézkedést hozott a helyzet megváltoztatására, így, egyebek között, a közterületeken több rendőr teljesít szolgálatot, korszerűsítették a motoros rendőrök járműparkját, s létrehozták a metrórendőrséget. A változások jól érzékelhetőek: 1987 első felében a tavalyi év hasonló időszakához képest 7,5 százalékról 2,5 százalékra mérséklődött az ismertté vált bűncselekmények növekedési üteme. A rendőrség eredményesen lépett föl a sportrendezvények rendbontóival s az idegenforgalmi szezon valutázóival szemben. A főváros tíz kerületében — a körzeti megbízotti hálózatra épülve — létrejöttek a kerületi bűnmegelőzési tanácsok. Az év végére valamennyi városrészben működik majd ilyen szervezet. Tavaly 139 millió forint volt a lakásbetörésekkel okozott kár, több mint nyolcezer gépkocsit törtek föl, illetve tulajdonítottak el, s csaknem 2200 feljelentés érkezett a rendőri szervekhez a károsultaktól. Fontos tanulság, hogy e bűncselekmények sokszor az emberi figyelmetlenség és közömbösség számlájára is írhatók. (m) 3