Budapest, 1987. (25. évfolyam)

1. szám január - PESTI TÜKÖR

Új" pest-budai cégérek TETTAMANTI BÉLA rajza Mozaik MOCSÁROS TAVA. A Fővárosi Tanács elfogadta a mocsárosi építkezés beruházási tervét. Mocsáros bemutatja majd, hogyan őrzi meg az új építkezés a történelmi-népi hagyományokat, miként használja ki a természetes adottságokat. A negyed egyben a vendéglátás helye is lehet. A főváros egyik legszebb helyén, az Aranyhegy lábánál, Aquincum mellett, nem messze a hajdani világkiállítás területétől mintegy 4300-4800 lakás készül. A negyedet buszok és gyorsbuszok kötik be a forgalom hálózatába, a gyorsvillamos és a gyorsvasút közelében. Sok embert vonzó látványosság, sport-és üdülési központ lesz Mocsáros erdei tava. MAGYAR KOCSIK A METRÓNAK. A magyar ipar elkezdte metrókocsik gyártását a nagy földalatti vasútnak. Az elsők már elkészültek. A kísérleti járatokra az ősszel és a télen kerül sor Kispesten; a teljes szerelvény az új év első felében indulhat el. Az új kocsik az eddigieknél könnyebbek, gazdaságosabbak. Megrendelésük nagy lehetőségeket nyit meg az ipar előtt, hiszen folytatódik az észak-déli földalatti vasút építése, majd hozzáfognak az átlós vonalhoz is Dél-Buda és Rákospalota között. Először a belvárosi részen. A következő időben a gyár mintegy ötven metrókocsit szállít a fővárosnak. GYALOG ÁT A BELVÁROSON. A megújult Váci utca sikerén felbuzdulva a Közlekedési Főigazgatóság új munkálatokba kezdett. Átépítik a gyalogosok számára a Párizsi utcát is. Azután következik a Pilvax köz, majd kapcsolatot teremtenek a Kristóf tér és a Deák tér között is, hogy gyalog, kényelmesen, biztonságosan mehessenek át a járókelők a Belvároson. pesti tükör A fejlesztési elvek ugyanazok, mint voltak. Megőrzik a hagyományokat, de hódít a XX. század is. A megszépülő utca a régi és az új ötvözete lesz. Mindenütt sok növény kerül a földbe és a falakra, s díszes táblák örökítik meg a múlt eseményeit. Távolabbi elképzelések? A Belváros déli részén két irányban folytatják a gyalogosutcák hálózatának fejlesztését a Kálvin tér felé, a Váci utcában, valamint a Károlyi Mihály és a Kecskeméti utcában. A XX. SZÁZAD AGORÁI. Az új városfejlesztési-városrendezési törekvések egyik legfontosabb eredménye Budapesten a XX. századi agorák megteremtése. A Belvárosban a Vörösmarty tér, Óbudán a Fő tér és a budai Várban a Szentháromság tere lett közösségi találkozóhely, és sok tekintetben emlékeztet az ógörög városok társadalmi központjaira. Sok európai nagyvárosban voltak kísérletek új agorák kialakítására. Az elképzeléseket változó siker koronázta. Ezért kíséri nagy érdeklődés a budapesti fejlesztést. Többen úgy vélik, hogy az építészeti elgondolásokat legteljesebben a megújult budapesti terek közelítik meg. A Vörösmarty tér a városközpontban, a Fő tér az észak-budai, a Szentháromság tér pedig a közép-budai városrészközpontban van, jól elérhető helyen, de ahol megszűnt, vagy erősen csökkent a közúti forgalom, ahol megőrizték a történelmi légkört, és ahol fejlett a kereskedelem, a vendéglátás, csakúgy, mint a kulturális élet. Mindez sokba kerül? Az új agora az egyik leggazdaságosabb, gyorsan megtérülő vállalkozás. AZ ÉPÍTŐK KIVONULÁSA. Súlyos gondok vannak az építkezéseken. A beruházási ütem lassul, mégis késik a lakások elkészítése. A vidéki építők kivonultak Budapestről, és a szövetkezeti vállalkozók is csak értékesebb megrendeléseket fogadnak el. Az építési költség jelentősen nőtt, alig győzik követni a változást az építtetők, s mégse gazdaságos lakást építeni. Á kormány most tekintélyes kedvezményben részesíti az építőket. Reméli, hogy újra megjelennek Budapesten a vidéki és szövetkezeti építővállalatok. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS Oktatási központ benzinkutasoknak Az Ásványolaj-forgalmi Vállalat budapesti, Vágány utcai ÁFOR-BP üzemanyagtöltő állomásán oktatási központot épített, amelyben nemcsak előadótermeket, hanem munkaalkalmassági vizsgálatokra alkalmas pszichológiai laboratóriumot is berendezett. A tantermeket audiovizuális oktató felszereléssel látták el. Zártláncú televíziós hálózatot építettek ki, valamint felállítottak egy videostúdiót is. A tanítás már megkezdődött az új oktatási központban, ahol évente 350-400 dolgozó továbbképzéséről gondoskodnak. Nemcsak a töltőállomások szolgáltatásainak és vevőkapcsolatainak javítására törekvő benzinkutasokat oktatnak, hanem autóvillamossági műszerészeket, gépkocsiszerelőket képeznek ki a szervizműhelyek részére, és szakembereket a kőolajelosztó állomások kezelésére és karbantartására. A tervek szerint később megkezdik az ÁFOR-termékeket értékesítő viszonteladók oktatását is. (em) Helytörténeti gyűjtemény Angyalföldön Számos ritka értéket tudhat magáénak az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény a nagy hagyományú munkáskerület múltjából és munkásmozgalmának történetéből, ám ezek közül is a legbecsesebbek közé tartozik a 20-as, 30-as évek életére jellemző munkáslakás-berendezés. A gyűjtemény munkatársai tulajdonképpen véletlenül bukkantak rá. Szokásuk, hogy lomtalanítások idején járják a XIII. kerület utcáit, így vették " észre a Dózsa György út 140. számú ház kapualjában árválkodó ágyvégeket. A hozzátartozók jórészt már elosztogatták a szobakonyha bútorait, de amikor megtudták, hogy kik az érdeklődők, készséggel ajánlották fel a még meglévő tárgyakat. S a hír hallatára a szomszédok is kezdték újra összegyűjteni a berendezést. így került a gyűjtemény birtokába Székely Sándor, 1985-ben elhunyt 19-es vöröskatona jellegzetes munkáslakásának berendezése. Á nagyközönség azt a korábban meglévő és azóta vásárolt tárgyakkal, eszközökkel kiegészítve várhatóan az év első felében tekintheti meg a budai Várban, a Budapesti Történeti Múzeumban. Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény Váci út 50. szám alattti otthonában ekkora méretű kiállításra ugyanis nincs hely. A gyűjtemény legszebb kamaszkorát éli, úgyszólván még létre sem jött, és máris kinőtte ruháját. Jellemző, hogy a gyűjtemény megnyitásakor mintegy 10 ezer oldalnyi irat, dokumentum, 3500 eredeti fényképfelvétel, 240 dia, 500 jelvényritkaság, félszáz berendezési tárgy és csaknem 100 órányi, magnókazettára mondott visszaemlékezés állt rendelkezésre, és várta, hogy közkinccsé válhasson. Mindenképpen nyilvánosságot kívánt, a többi között, az „újságos Jóska", Ambrus József igazolványa, őt a negyvenes években mindenki ismerte a Dráva utcán túl, nála hozzá lehetett jutni az illegális kiadványokhoz is... Százakat mentett meg a haláltól Nádas István vegyészmérnök: az Újpesti rakpart 7. számú ház pincéjében családi vállalkozásban létrehozott nyomdájában készített hamis papírokat, igazolványokat. Kiállítási paravánt kívánt a már megsárgult, 1922-ben a Ganz-Danubiusban készült fotó, a mezítlábas munkásgyerekekkel; az 1944-es kenyérjegy, amely tulajdonosát arra jogosította, hogy egy napra 5 dkg kenyeret vagy 1 zsemlyét vagy 4 dkg kétszersültet vehessen... Az eltelt, alig több mint másfél év alatt tovább gyarapodott a műhely. A kis létszámú, szakembergárdának módja van a vásárlásokra, nem utolsósorban a Fővárosi Tanács anyagi támogatása révén. Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény birkózva a gazdag anyaggal, időnként alkalmi kiállításon mutat be egy-egy részt a kerület múltjába1

- DEREGÁN GÁBOR 4