Budapest, 1987. (25. évfolyam)

10. szám október - PESTI TÜKÖR

\ pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Nagy, budapesti frizsider Megkezdődött a hűtőrészlegek rekonstrukciója a főváros egyik fontos élelmiszerkereskedelmi központjában a Soroksári úton. A Budapesti Húskereskedelmi Közös Vállalat — amely 19 állami húsipari vállalat, továbbá állami gazdasági és termelőszövetkezeti feldolgozók szállítmányait fogadja, tárolja, majd továbbítja a megrendelőkhöz — mintegy 15 millió forintot fordít raktárainak átalakítására, korszerűsítésére. Összesen 350 tonna befogadóképességű létesítményeiben új szigetelést helyeznek el, és korszerű hűtőtechnikát szerelnek föl. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy az idényjellegű termékek kínálata a továbbiakban zavartalanabb legyen. A vállalat már most gondol a téli szezonra, amikor is, karácsony táján ugrásszerűen nő a kereslet, például, a kocsonyahús iránt. Ahhoz, hogy a megrendeléseket akkor kielégíthessék, jó előre gondoskodni kell készletről, hiszen nagy mennyiségű kocsonyahúst egyik napról a másikra nem lehet beszerezni. Ezért a vállalatoktól folyamatosan átvett árut mínusz húsz fokos hőmérsékleten, jól kiépített hűtőraktárakban tárolják majd. A készletet rövid idő alatt „fölszabadíthatják", s így az idei év végén várhatóan nem lesz gond a kocsonyahús beszerzésével. Egyéb termékeket, például virslit is tartanak majd a raktárakban, és azt tervezik, hogy itt helyezik el a borjúhús egy részét is. (M.) Swierkiewicz Róbert kiállítása A korszak, mondjuk, amelyben élünk, a változandóság korszaka. A tér és az idő fogalmával együtt az érték, s minőség fogalma is viszonylagos, s miközben látszólag minden eddigi kor emberénél gyorsabban élünk, egyre gyakrabban kérdőjeleződik meg a gyorsaság, a technikai tökéletesség értelme. Valahogyan a művészettel is úgy van, hogy miközben egyre több az alkotó, a mű — és egyre több szó hangzik el róluk —, éppen az a kapcsolatrendszer hiányzik, amelyet a műveknek kellene megteremteniük az emberek között. A különböző művészeti ágak képviselői többnyire olyan mélyen merülnek a saját szakmai problémáik megoldásába, hogy elfelejtődik: a művészet ott kezdődik, ahol a szakmai kérdések befejeződnek. Kétségtelen, persze, hogy a részproblémák felé fordulásnak objektív okai vannak. Kevés olyan formátumú művész él közöttünk, aki elmondhatja, amit Swierkiewicz Róbert: „Nekem már nincs művészi problémám. A hold felkel ...-kor. A nap nyugszik ...-kor. Leikeink parázslanak a halovány fényben." Az Ernst Múzeumban rendezett kiállításon katartikus erejű művekkel találkoztak a látogatók. Swierkiewicz képgrafikusnak nevezi magát, munkái azonban különböző műfajokban készültek, jó néhány közülük csak addig él, amíg a kiállítás, majd elemeire bontva várja a feltámadást. A pillanatnyi sáj> és az állandóság, a nemes és hétköznapi anyagok, a festetlen felület és az intenzív színek, a harmonikus természet és a feszültségekkel teli emberi világ ellentéteiből építkezik Swierkiewicz, s válik műve a mai magyar művészet egyik legértékesebb, művészettörténeti fogalmakkal alig-alig jellemezhető teljesítményévé. Mintha olyan alkotóval állnánk szemben, aki nem művészetet akar csinálni, hanem valami olyasmit, ami a mindennapi élet része. Ezért abszurd, groteszk, megrendítő, amit látunk. (p. sz. e.) Boráros téri termálvíz Termálvizet hoznak felszínre a szivattyúk a Boráros tér Közraktár utcai részén fúrt 660 méter mély kútból. Az ország nagy részére kiterjedő, a karsztvízkészlet nyomás- és áramlási viszonyainak megfigyelésére szolgáló több mint száz mérőhelyes hálózat továbbfejlesztésekor, Budapesten is újabb észlelőkutakat fúrtak a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején. Ezek sorába tartozik a Közraktár utcai kút is. Eredetileg a bányászattal összefüggő vízkitermelésnek és más tényezőknek a karsztvízszintre gyakorolt hatását mérték az itt használt műszerekkel is, ugyanúgy, mint az Engels térnél vagy a Kvassay-zsilipnél levő kutaknál. Később döntöttek arról, hogy a IX. kerületi Dandár utcai fürdőt látják majd el az innen előtörő termálvízzel. A pesti Duna-parton talált 43 Celsius fokos víz szinte teljesen azonos összetételű a Gellért fürdőben használt hévízzel. A Fővárosi Fürdőigazgatóság a kút kitisztíttatásával, a termálvíz korrodáló hatásának ellenálló, új védőcső beépíttetésével kezdett hozzá néhány éve a víz hasznosításához. Ez év elején került sor szivattyúház telepítésére, s az automatika beszabályozását követően megkezdődhet a kút próbaüzeme. A Dandár utcai fürdő megfelelő vízellátása régóta megoldatlan. A Fővárosi Fürdőigazgatóság eredetileg azt tervezte, hogy távvezetéket építtet a Gellért fürdőig, s innen csövön érkezhet majd a víz a IX. kerületbe. 1984-ben a környék átépítésével együtt elkészült ez a vezeték a Dandár utcai fürdő és a Boráros tér között. A megfigyelőkút termelőkúttá való átalakításával feleslegessé vált a távvezeték továbbépítése, a már meglévő szakaszt használják majd a Dandár utcai fürdő vízellátására. Az 1930-as évektől kezdve a Dandár utcai létesítményt felmelegített városi vízzel üzemeltették, s csak az 1978-as felújítás után nyitották meg mint gyógyfürdőt. Naponként 8-10 tartálykocsi gyógyvizet szállítottak ide a fürdőigazgatóság XIV. kerületi Paszkaltelepéről. A szállító járművek elhasználódása miatt nehezebb lett a vízellátás. Az épület tetőszerkezetének egy része korrodált, ennek következtében 1984-ben be kellett zárni a gőzosztályt, s csak a kádfürdőrész üzemelt tovább. A szivattyúrendszer sikeres próbaüzemét, a vízvezetékrendszer átmosását, fertőtlenítését követően, a Közraktár utcából láthatják el termálvízzel a Dandár utcai fürdőt. M. T. Együttműködési szerződés a meddőség kezelésére Együttműködési szerződést kötött az I. számú Női Klinika keretén belül működő Meddőségvizsgáló Intézet és a Jahn Ferenc Kórház. A szerződés jelentőségéről dr. Csép-U Józseftől, a kórház osztályvezető főorvosától kaptunk tájékoztatást: — A nő, a házaspár számára a legtermészetesebb vágy a gyermek. A teherbeesés azonban különféle okok miatt nem mindig következik be. Bizonyos fajta meddőség kezelésének egyik, külföldön elég nagy sikerrel alkalmazott módja az úgynevezett IVF. Ez három angol szó rövidítése: in vitro fertilization, ami magyarul annyit tesz, mint megtermékenyítés üvegben, tehát laboratóriumi körülmények között. Ennek eredménye a „lombikbébi". Az eljárás korszerű laboratóriumi technikát igényel. — Osztályunk eddig nem próbálkozott in vitro fertilizationnal. Hat éve, a kórház működésének kezdete óta foglalkozunk a kürt mikrosebészetével. Műtéteink eredményessége, azt hiszem, nyugodtan mondhatom, eléri a világszínvonalat. A petevezetéket próbáljuk átjárhatóvá tenni. Mikrosebészeti gyakorlatunk megfelelő a tüsző kinyeréséhez. A manuális gyakorlat és tapasztalat a magas szintű elméleti és gyakorlati klinikai munkával társulva, növeli a siker lehetőségét. Ezt a célt szolgálja a szerződés. — Az eredményességet, természetesen, az anyagi lehetőségek is behatárolják. Érdekességként említem, hogy 1986-os melbourne-i adatok szerint, egy ilyen beavatkozásért általában 900-1300 dollárt kell fizetni. Nálunk minden áldozatot megér az eredmény, melyet a klinika és a kórház szakembereinek együttműködésétől várunk. Mint olyan szakember, aki régen foglalkozik meddőségkezeléssel, tapasztalatból tudom, hogy nincs nagyobb öröm sem a páciens, sem az orvos számára, mint amikor a teherbeesés tényét megállapítjuk, illetve a szülőszobában felsír a csecsemő. Az egész világon számtalan kutató és gyakorló orvos fárad ezért. Széles körben terjednek a meddőség kezelésére vonatkozó új eljárások. A tapasztalatok kicserélésére nemzetközi szinten rendszeresen sor kerül. A legutóbbi ilyen konferenciának Budapest volt a színhelye szeptember 27-30.-a között. Dobos Marianne 2