Budapest, 1987. (25. évfolyam)

9. szám szeptember - TÉKA

Folyóiratszemle SCHREFFEL JÁNOS: AZ ÉPÍTÉSIGAZGATÁS FELADATAI AZ ÚJ BVSZ UTÁN (Városépítés, 1987. 2. sz. 15-17. I.). „Budapesten az elmúlt években jelentősen megnőtt az igény a környezet esztétikusabb kialakítására, a városképet meghatározó épületegyüttesek színvonalasabb megjelenésére és összességében az egész építési kultúra javítására. Ezt nemcsak az utca embere, hanem társadalmi, szakmai, sőt politikai és tömegszervezetek is jelezték, és a fórumokon egyre türelmetlenebbé, sürgetőbbé vált az újraszabályozás kérdése" — állapítja meg a szerző, majd összefoglalja az 1986-ban alkotott új Budapesti Városépítési Szabályzat tartalmát s azt, milyen főbb alapelveket vettek figyelembe a jogszabály készítői. A továbbiakban az építési engedélyezési eljárás módosulásáról, az építésügyi igazgatás és tervezés munkájáról, feladatiról, gondjairól s az új szabályzat nyomán keletkezett néhány újabb problémáról olvashatunk. Összességében megállapítható, hogy nagy szükség volt a szabályozás szigorítására, hiszen a rendelkezésre álló építési terültek rohamos beépítésével egyre több zöld folt szűnt meg a budai domboldalakon. Pontosan nyomon követhető, hogy a korábbi szabályozások is minden esetben szigorúbb feltételeket teremtettek, és egyre csökkentették a beépítés intenzitását, pl. a beépítési százalék és az épülettömeg tekintetében. Sajnos, azonban megállapítható az is, hogy a szabálymódosítás közzététele kissé megkésett intézkedésnek bizonyult. A látható eredmények ugyanis sokkal markánsabban érvényesülhettek volna, ha ez a szigor már az 1981-es BVSZ életbelépésekor megjelenhetett volna. A „VÁROSÉPÍTÉS" SZERKESZTŐSÉGÉNEK KÉRDÉSEI (Városépítés, 1987. 2. sz. 11-14. l.J. A csepeli, a zuglói és a pesterzsébeti tanács illetékes vezetői válaszoltak a szerkesztőség alábbi kérdéseire: 1. Mit tehet az önök tanácsa a lakásépítés és lakáshoz jutás elősegítése érdekében? Várható-e, hogy a nehezedő gazdasági helyzetben a kerületi tanács segítséget tud nyújtani azoknak, akik nem kevés anyagi áldozatot vállalva, saját maguk is keresik lakáshelyzetük megoldását. 2. Milyen központi segítséget, illetve intézkedéseket tartanának szükségesnek, hogy nőjön a lakáshoz jutás lehetősége elsősorban a pályakezdők számára, másodsorban a már lakással rendelkezők, de igényüknek nem megfelelő körülmények között élők számára? A válaszok képet adnak a XXI., XIV. és a XX. kerület lakáshelyzetéről, az igényekről és igénylésekről, a kerületek egymástól eltérő körülményeiről, a lakáshoz jutás feltételeiről, lehetőségeiről, a megoldás különböző módjairól és a kerületek sok más mai jellemzőjéről. VUKOVICH GYÖRGY: A FŐBB TÁRSADALMI FOLYAMATOK 1981-1985. 1-2. (Statisztikai Szemle, 1986. 11. sz. 1053-1064. /., 12. sz. 1165-1181.1.). A tanulmány első része a társadalmi struktúra változásait tekinti át, ezen belül a munkaerőhelyzet, a településszerkezet változásai, a társadalmi mobilitás, a népesedési folyamatok alakulása és az oktatás társadalmi szerepe témakörében vizsgálódik. A második részben az életkörülményekkel foglalkozik. Ezen belül témakörei: a környezeti ártalmak alakulása és határa, a háztartások jövedelmi helyzete, a szabadidő eltöltése, a közművelődési viszonyok, a lakáshelyzet, egyes kiemelt rétegek lakáshoz jutása, a társadalombiztosítási juttatások; a fiatalok, valamint a nyugdíjasok és időskorúak életkörülményei. Végül a társadalmi beilleszkedési zavarokkal (alkoholizmus, bűnözés, öngyilkosságok) foglalkozik. PÉNZES JÁNOS: A FŐVÁROS LAKOSSÁGA 1986. ÉVI ELLÁTÁSI TERVEINEK TELJESÍTÉSE, 1987. ÉVI FELADATOK (Pénzügyi Szemle, 1987. 3. sz. 159-166. l.J. Áttekinti a városfejlesztés 1986. évi eredményeit a legfontosabb ágazatokban, majd ismerteti a főváros 1987. évi tervének célkitűzéseit és megvalósításának feltételeit, az 1987. évi fejlesztési és költségvetési terv anyagi alapjait, majd a főváros fejlesztésének programját az alábbi ágazatokban: lakásellátás, telekellátás, közoktatás, egészségügyi és szociális ellátás, közmű- és közlekedésfejlesztés, kereskedelmi és szolgáltatásfejlesztés, kiemelten a sütőipar fejlesztése. RÁTONYI JÁNOS: SZÁZ ÉVE CSENGET A BUDAPESTI VILLAMOS (Évfordulók, 1987. Bp. 1986, 396-402. l.J Fejlődéstörténeti áttekintés az omnibusztól napjainkig annak kapcsán, hogy 1887. november 28-án indult meg Budapesten az első keskeny nyomtávú villamos próbajárata a Nyugati pályaudvartól a Király (a mai Majakovszkij) utcáig. Megismerteti a többi fővárosi közlekedési ágazat fejlődését és a mai BKV-t, mely már közel 4000 járművet tart forgalomban, és 24 ezer dolgozót foglalkoztat. BENDA KÁLMÁN: EMLÉKBESZÉD A BUDAPESTI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM ALAPÍTÁSÁNAK 125. ÉVES ÉVFORDULÓJÁN (A Ráday Gyűjtemény évkönyve IV- V. 1984-85. Bp. 1986, 318-320. l.j. Elöljáróban a pesti református gyülekezet 18-19. századi történetét, helyzetét vázolja fel az iskolaalapítás szempontjából, megismerteti az iskola iránti igény és az alapítás feltételeinek kialakulását. Török Pál, a pesti református gyülekezet akkori lelkipásztorának, későbbi püspöknek sikerült is országos támogatással és erőfeszítéssel létrehoznia 1855-ben a református teológiát, majd a kezdetben hat-, később nyolcosztályos gimnáziumot, mely 1859. október 16-án nyílt meg. „Az új iskolát nem a hatalom hozta létre, nem a bécsi abszolutizmus érdekeit szolgálta, éppen ellenkezőleg, a nemzeti eszme és a magyar kultúra őrállója volt" — állapította meg a szerző, aki a továbbiakban megemlékezett az iskola kimagasló nevelőiről. Felelevenítette a korabeli jellemző tréfás mondást: „A Tudományos Akadémia üléseit felváltva a nagykőrösi és a pesti református gimnáziumban kellene tartani, hiszen tagjainak jó része itt található." Megemlékezik az iskola oktatási és nevelőmunkájáról, szelleméről, diákságának összetételéről, liberális és demokratikus légköréről. Az iskola sohasem rendelkezett gazdag anyagi háttérrel. Évtizedes gyűjtés teremtette meg az 1943-ban megnyílt, internátussal is felszerelt új iskola építésének alapjait is. Fél százezer diákja közül számosan vezető szerepet töltenek be a tudományban és a közéletben itthon és a nagyvilágban egyaránt. Fennállásának 93. évében, 1952-ben szűnt meg az iskola. KUTI VILMA—MOLNÁR JÁNOS—KÁROLY ERZSÉBET ÉS MÁSOK: JELENTŐSEBB VÍZJÁRVÁNYOK PEST MEGYÉBEN 1970-1985-BEN (Egészségtudomány, 1987. 1. sz. 10-15. l.j. A vizsgált időszakban az ivóvíz terjesztette járványokkal kapcsolatos megbetegedések száma 100 000 lakosra számítva évi átlagban Magyarországon, Pest megye nélkül, 6,4, Pest megyében 14,5 volt. Ez az eltérés abból adódik, hogy az ivóvízjárványok száma Magyarországon csökkent, Pest megyében azonban emelkedett. Az országossal ellenkező tendenciát alapvetően az első vízadó rétegre telepített kutak fertőződésével, szennyeződésével kapcsolatos vízjárványok számának emelkedése határozta meg, amelyre a településegészségügyi helyzet ad magyarázatot. Ismertetik a járványok típusait, főbb adatait, jellemzőit, lefolyását, körülményeit. FERENCZI ISTVÁN: ÚJPESTI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT, BUDAPEST (Magyar Építőművészet, 1986. 6. sz. 23-28. l.J. Szerkesztőségi beszélgetés a jelentős kulturális létesítmény tervezésének előzményeiről, a tervezés programjáról, problémáiról, az épület építészeti-tervezési sajátosságairól, megoldásairól. SIMON ISTVÁN: TÜZOLTÓPARANCSNOKSÁG 1., II. ÉS XII. KERÜLET, BUDAPEST (Magyar Építőművészet, 1986. 6. sz. 35-37. l.J. A középső budai kerületek tűzvédelmét ellátó, a II., Budakeszi út—Kuruclesi út—Labanc utca által határolt területen épült modern létesítmény építészeti ismertetése. BAKONYI FERENCNÉ: KÉTSZÁZ ÉVES EGYETEM (Múzsák. Múzeumi Magazin. 1987. 1. sz. 3-4. l.J. Az állatorvosképzés kezdetei a legfejlettebb európai államokban a XVIII. század második felére nyúlnak vissza. A hadseregek és a fejlődő mezőgazdaság és állattenyésztés igényei egyaránt szükségessé tették az átfogó állategészségügyi rendszer és oktatás kiépítését. 1776-ban merült fel egy budai állatorvosképző intézet létesítésének gondolata, de végül mégis Bécsben nyílt főiskola. 1787-ben az akkori bölcsészeti kar orvosi fakultása keretében alakult meg az Institutum Veterinarium, a mai Állatorvostudományi Egyetem őse. Az állatgyógyászati tanszéken 1787 nyarán, kétszáz évvel ezelőtt kezdődött meg az oktatás Tolnay Sándor, az intézmény első, alapító professzora, a jeles tudományszervező és európai hírű szakkönyvíró vezetésével. Megismerhetjük legkiemelkedőbb utódait, az 1962-ben egyetemmé nyilvánított budapesti intézmény fejlődésének legfontosabb mozzanatait, központi könyvtára különgyűjteményeinek és Állatorvostörténeti Múzeumának ritkaságait. CSOMOR TIBOR 47