Budapest, 1987. (25. évfolyam)

8. szám augusztus - Kiss Károly: A Nemzeti Színház ünnepén

ló szereplésekkel kezdte, mint Nagy úr Móricz Légy jó mindhaláligjában, s aki az ötvenes évek elején újra megbecsült tagja lett a színháznak. Ám 56-ban disszidált, és mint kórházi szolga fejezte be életét a kanadai Torontóban. A harmadik „ördögfiók", Major Tamás a 20-as évek végétől volt a színház tagja, ám csak a negyvenes évek legelején tűnt fel mint Moliéreszerepek alakítója, és mint rendező. Majd 1945-től 1962-ig a Nemzeti igazgatója, a felszabadulás utáni első esztendők fénykorának fő szervezője. 1962 után is évekig a Nemzetinél maradt mint főrendező és vezető színész — s csak élete utolsó éve-Básti Lajos (Fösvény, 1967) Ladomerszky Margit és Major Tamás (Viharos alkonyat, 1967) Hirtling István (István, a király, 1986) iben (mint nyugdíjas) vállalt különböző színházakban rendezést és a Katona József Színházban több szerepet, köztük Spiró György — az ő testére szabott, majori önkritikát mutató — drámájában, Az imposztorban mint Boguslawski lengyel színigazgató. Ha nem is sorolhattuk fel itt 150 esztendő minden jeles — s immár halott — színészét, az alig esztendeje eltávozott Major Tamás neve, úgy érezzük, nemcsak méltón, hanem jellegzetesen is végzi be a Lendvay Márton nevével megkezdett sort. ANTAL GÁBOR 11 pdry Árpád (Cyrano, 1928) Bajor Gizi (Néma levente, 1936)