Budapest, 1987. (25. évfolyam)

7. szám július - Szalay Péter: Régi-új hírügynökség a Naphegyen

ország életéről. Az MTI jogállását a magyar kormány a felszabadulás után, 1950 márciusában szabályozta. Harminchat éven át, 1986 júniusáig volt érvényben ez az alapító okmány, amely az ötvenes évek feladatainak, a hírügynökség akkori szervezetének, személyi állományának és technikai felszereltségének megfelelően helyezte el az MTI-t a hazai politikai intézményrendszerben. Miközben a hírügynökség feladatában, szervezetében, hazai és nemzetközi tevékenységében, gazdálkodásában mélyreható változások következtek be. Közülük a legfontosabb, hogy az MTI klasszikus hírügynökségi funkcióit megőrizve sajtó- és fotóügynökséggé is vált. Magyar nyelvű és belföldi szolgáltatásai mellett kiterjedt külföldi — idegen nyelvű — tájékoztató tevékenységbe is kezdett. Messze előrejutott az elektronizálásban. Magyar és idegen nyelvű lapokat jelentet meg. Működési költségeit — ezt bizonyára kevesen tudják — állami támogatás nélkül, saját bevételeiből fedezi. Sok szó esett már az MTI történetéről, egykori és mai tájékoztatáspolitikájának tartalmáról, szervezeti kereteinek változásairól, de még nem derült fény arra, hogy mi is az MTI — és más kisebb-nagyobb hírügynökségek — tevékenységének lényege. Erre a kérdésre Pálos Tamástól, az MTI vezérigazgató-helyettesétői, a 14 főszerkesztőség főszerkesztőjétől kértünk választ. Az informátorok informálója — A hírügynökségek a tájékoztatás lényegét, az információt szállítják. Sajátosságuk, hogy szolgáltatásaikat nem közvetlenül a „fogyasztóknak", az olvasóknak, a rádióhallgatóknak és a tévénézőknek nyújtják, hanem megrendelőiknek, a „közvetítőknek", tehát a lapokat, a Rádiót és a Televíziót látják el hírekkel. Más szóval: a hírügynökségek, így mi is, az informátorokat informálják. Ebből az is kiderül, hogy a hírügynökségek hatása a tájékoztatás egészére kiterjed, nemegyszer meghatározó, legalábbis orientáló jellegű. A hírügynökségek között akadnak multinacionális óriások, amelyeknek az egész világot átfogó hírmonopóliumuk van. Az AP, az UPI, a Reuter, az AFP és a TASZSZ információgyűjtő és -kibocsátó rendszere mind az öt földrészt átfogja. A szocialista világ vezető hírügynöksége tehát a moszkvai központú TASZSZ. A többi szocialista országban, így nálunk is, egyre nagyobb politikai súllyal és szakmai tekintéllyel, valamint műszaki fejlettséggel rendelkező, de így is csak közepesnek minősíthető hírszolgálati irodák működnek. A szocialista országok hírügynökségeit az a közös törekvés vezérli, hogy hiteles képet adjanak népeik építőmunkájáról, országuk külpolitikai tevékenységéről, hozzásegítve a nemzetközi közvéleményt, hogy a valóságnak megfelelően lássa és értékelje a világpolitikai helyzetet. A hírügynökségi munkában alapvető követelmény a hitelesség, a pontosság és a gyorsaság. A hírekért versengő irodák egymásra vannak utalva, úgy is mondhatom, egyik sem tudja függetleníteni magát a másiktól. Ez, persze, egyfajta versenyre is ösztönzi őket — ki ad hírt először valamilyen fontos eseményről? Pusztán a gyorsasággal azonban nem lehet tartós sikereket elérni. Csak azoknak a hírügynökségeknek van tekintélye, csak azokra számítanak a többiek, amelyeknek gyorsasága pontossággal, megbízhatósággal párosul. — A hírügynökségek ma egyszerre az úgynevezett információrobbanás előidézői, haszonélvezői és kárvallottjai. Naponta hajnaltól éjszakáig szinte teljes bel- és külföldi eseménykrónikával szolgálnak. Különféle szolgáltatásaikra igényt tart az egész ország, olykor az egész kontinens vagy az egész világ. A kibocsátott információk mennyisége mind gyakrabban meghaladja a „befogadókészség" határait: a lapok, a rádiók és televíziók szerkesztőségei egyszerűen képtelenek megbirkózni az őket elöntő híráradattal. Mind több anyagnak nem jut hely a lapok hasábjain, a rádiók és tévék hírösszefoglalóiban. A hírügynökségek ennek ellenére sem engedhetnek abból az elvből, hogy minden, általunk lényegesnek minősített eseményről információt kötelesek adni, ha felhasználják azokat, ha nem. A túlzott szelektálás helyett inkább az információk differenciált feldolgozása és terjesztése lehet a céljuk. Más szóval nem kevesebb, hanem jobb és többféle szolgáltatással kell megrohamozniuk a felvevőpiacot. — Az MTI minden hírgyűjtő, -feldolgozó és -továbbító részlege azon van, hogy javítsa működésének a színvonalát. Az MTI munkájában általánossá vált, hogy a legfontosabb események megkezdésének pillanatában gyorshírt ad ki, a hosszan tartó eseményeknél pedig bizonyos időközönként összefoglalja az addig történteket, befejezésükkor pedig teljességre törekvő beszámolót ad megrendelőinek. A hírszolgáltatást rendszeres és módszeres háttértájékoztatás egészíti ki. AZ MTI ugyanakkor egyre nagyobb gondot fordít a Rádió, a Televízió és a Képújság sajátos információigényeinek maradéktalan kielégítésére. A Távirati Iroda fejleszti külföldi tudósítói hálózatát is: méghozzá úgy, hogy a jövőben elsősorban oda küld tudósítót, ahol egyetlen magyar sajtószervnek sincs munkatársa. Megkezdődött a központi információs „sajtóbank" alapjainak lerakása, ami nem egyszerűen az MTI archívumának elektronizálásából áll, hanem olyan rendszer létrehozásából, amely az évtized végéig három funkció ellátására lesz alkalmas. Elektronikus úton kielégíti az MTI belső dokumentációs igényeit, ezt követően számítógépes terminálok segítségével lehetővé teszi a sajtó, a Rádió és a Televízió szerkesztőségeinek, hogy azok az MTI adatbankjához hozzájussanak, végül a nem sajtó területén dolgozó politikai intézmények is kapcsolatba léphetnek a számítógépes dokumentációval. — Végezetül néhány sokat mondó számadat és tény az MTI mai tevékenységéről. Az MTI naponta ötezer oldalnyi külföldi információt vesz és dolgoz fel. Ebből napi 300-500 oldalnyi hírt bocsát előfizetői rendelkezésére. Mintegy 70 hírügynökséggel van kapcsolata, napi belföldi információs szolgálata mintegy 20 ezer szóból áll! Érdekes, hogy ebből háromezer sportinformáció. Az MTI 22 országban működtet tudósítói irodát Beiruttól Hanoiig, Havannától Párizsig, Rómától Washingtonig. Az állandó tudósítók mellett az MTI különtudósítói is jelen vannak a jelentősebb nemzetközi eseményeken. A belföldi hálózat a 19 megyeközpontban tevékenykedő önálló MTI-szerkesztőségekre támaszkodik. A hírügynökség több mint ötszáz külföldi napi- és hetilapot, illetve folyóiratot szemléz, dolgoz fel. Ebből, közel negyedszáz szakkiadványt állít össze. Az MTI naponta — oroszul, angolul, németül, franciául és spanyolul — több mint száz hírt és tudósítást továbbít külföldre. A kábeles összeköttetés és a rádiósugárzás révén jelentései Európán kívül eljutnak Amerika, Ázsia és Afrika egyes térségeibe is. Az MTI keretében működő Budapress sajtóügynökség hatnyelvű cikkszolgálatot tart fenn a külföldi sajtószervek igényeinek kielégítésére. Magyarország címmel orosz, angol, francia, német, spanyol, portugál és magyar nyelven évkönyvet ad ki, s havonta elkészíti a Budapress jelenti című kiadványát. Az MTI Fotó Belföldi Képszerkesztőségének ötven fotóriportere minden jelentős magyarországi politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és sporteseményen jelen van. Tudósítói 19 megyéből küldik fotóriportjaikat és az ottani életet bemutató képeiket. A Külföldi Képszerkesztőség (Interfotó MTI) napi munkája során 110-130 külföldi partnerral tart kapcsolatot, évente 73 ezer képet kap külföldről és 32 ezer fotót küld a vele együttműködő ügynökségeknek. Az MTI reklámfotó-műtermeiben igényes felvételek készülnek hazai és külföldi vállalatok, intézmények megrendelésére, melyekből kiadványokat, prospektusokat, képeslapokat és posztereket, multiviziós műsorokat szerkesztenek az MTI különböző részlegeiben. A vállalat sajtódokumentációja mintegy 500 ezer kartotékkal, témák szerint feldolgozott hárommillió oldalnyi információval és 2,5 millió mikrofilmfelvétellel rendelkezik. A Fotó Igazgatóság fényképarchívuma több mint hatmillió felvétel negatívját őrzi. Arról is szót kell ejteni, hogy az MTI működteti az ország beszédgyorsírói szolgálatát, a hírügynökség Daily News, illetve Neueste Nachrichten címmel angol és német nyelvű lapot ad ki, Hotel Monitor néven angol és német nyelvű hírszolgálatot szerkeszt a nemzetközi idegenforgalomban ismert budapesti szállodáknak. Világgazdaság címmel napi tájékoztató újságot ad ki a hazai vállalatok külgazdasági, külpiaci ismereteinek bővítésére. Az MTI-n keresztül jut el a magyar külkereskedelmi vállalatokhoz, bankszervekhez a pénzügyi és tőzsdei monitorszolgáltatás. Mindennek technikai alapját az 1979-ben bevezetett elektronikus, képernyős hírfeldolgozó rendszer biztosítja, és akkor még nem esett szó az MTI kiadójáról, amely 67 kiadványt gondoz, korszerű nyomdával rendelkezik, s újabban könyvkiadói tevékenységet is folytat. Mindennek a hatalmas és szerteágazó feladatnak a megoldását alig 1300-an végzik. SZALAY PÉTER 12