Budapest, 1987. (25. évfolyam)

6. szám június - Hollós László: Trombózisveszély!

—A közlekedési beruházások pedig - ismerve az ország jelenlegi gazdasági helyzetét - csökkenő tendenciát mutatnak. Egy szilárd burkolatú, szintbeni parkolóhely szabad területen való kiépítése 30-40 ezer, parkolóházban egyetlen parkolóhely kialakítása pedig 420-450 ezer (!) forintba kerül. Az utóbbinak az az oka, hogy a parkolóhelyhez tartozó gépészeti megoldások is nagyon drágák, és lényegesen nagyobb felületet kell megépíteni, mint amekkorát a kocsi valójában elfoglal. Tehát egyetlen parkolóházi férőhely létesítésének a költsége 2-3 Lada árának felel meg. Ráadásul ez soha meg nem térülő beruházás. Ezek után talán érthető, miért nem építünk az eddiginél nagyobb ütemben parkolóházakat és garázsokat a Belvárosban. így aztán a parkolóhelyek számának növekedése alaposan elmarad a gépjárművek számának gyarapodásától. Kerüld a Belvárost! —Véleménye szerint hogyan lehetne enyhíteni a mind súlyosabb parkolási gondokon? —A feladat nagyon nehéz. Van olyan ország, ahol a gépkocsi vásárlásakor a leendő tulajdonosnak igazolnia kell, hogy rendelkezik-e garázzsal vagy megfelelő tárolóhellyel. A másik véglet: annyi parkolóházat, illetve -helyet kell építeni, amennyi megfelel az igényeknek. Ebben az esetben viszont a parkolási díjak rendkívül magasak lennének. Igaz, például az NSZK-ban érdemesebb drága parkolóházat használni, mint a szabálytalan parkolásért kirótt súlyos büntetést fizetni. —Sajnos Budapesten a tilosban való parkolás ellenőrzése még mindig kívánnivalót hagy maga után. Ennek következtében a gépkocsivezetők nincsenek arra kényszerítve, hogy fizető parkolóhelyekre álljanak. Úgy okoskodnak, hogy ha havonta egyszer meg is büntetik őket szabálytalan parkolásért, még mindig olcsóbban „megússzák" a dolgot, mint ha napi 40 forintot fizetnének a parkolóház használatáért. —S ha valahogy mégis rá lennének kényszerítve a szabályos parkolásra, találnának elegendő fizető parkolóhelyet? —Találnának. Mégpedig azért, mertatiltott helyen várakozó gépjárművek tulajdonosainak jó része nem rövid idejű parkolási szándékkal jön a Belvárosba. Reggel lerakják az autót munkahelyük közelében, s estig ott is hagyják. Abban az esetben viszont (és a belvárosi parkolásszbályozási intézkedések általában ezt a célt szolgálják), ha az itt dolgozók reggelente nem autóval járnának be, akkor az ügyintézés vagy vásárlás céljából néhány órára érkezők találnának szabad helyet. —Ma a Belvárosban összesen 7900 parkolóhely van. Erre 3600 lakossági és 9 ezer munkahelyi igény jut. Az utóbbi rendkívül sok, ezt indokolatlan igénynek tartjuk. Éppen ennek a csökkentésére alakítottuk ki a személygépkocsi és metró kombinációjára épülő Park and Ride (P + R) rendszert. 1983 végén a metróállomások körül kiépített parkolókban háromezer hely volt. A Belvárosban olyan sűrű a tömegközlekedési hálózat, hogy 150 méternél többet sehonnan sem kell gyalogolni. Alapvető célunk tehát, hogy csökkentsük a parkolóhelyigényt. Arra szeretnénk ösztönözni a lakosságot, hogy ne személygépkocsival, hanem tömegközlekedési eszközökkel keresse föl a Belvárost. Természetesen a parkolási feszültségek csökkentése csak akkor lehet reális cél, ha színvonalas tömegközlekedés áll rendelkezésre. A helyzet javítása érdekében tehát növelni kell a tömegközlekedés részarányát, s ezzel párhuzamosan távol kell tartani a személygépkocsikat a Belvárostól. —Milyen esélyei vannak a belvárosi lakosoknak az ingyenes, legális parkolásra? —A 7900 belvárosi parkolóhely közül 3500-4000 a fizető. Tavaly vizsgálatot végeztünk az V. kerületben. A 11 292 parkoló járműből 4981 legális, nem fizető parkolóhelyen állt. Szabálytalanul parkolt 1341 jármű, a gépkocsiállomány 12 százaléka. A fizető parkolóhelyek száma 2426 volt, ez az összes parkolási lehetőség 21 százaléka. Ezenkívül még 2542 kizárólagos várakozóhelyet regisztráltunk. Egyébként a belvárosi lakosok parkolási lehetőségeinek javítására 1982-ben kedvezményes bérleti rendszert vezettünk be. Ennek értelmében azittélők 16és 18 óra között, a parkolóórás helyet kedvezményesen használhatják. Új koncepció a láthatáron — Parkolási szempontból milyen tanulságokkal szolgált a legutóbbi kemény tél? — Bár ennek még nem mértük fel teljesen a hatását, tapasztalataink szerint a szabálytalanul parkoló járművek az eddiginél is több gondot okoztak, az eddiginél is jobban gátolták a forgalmat. Hiába kértük a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy lehetőleg ne mozdítsák el autójukat a korábban elfoglalt helyről. Sokan egyszerűen az út menti hókupacok mellett várakoztak, lehetetlenné téve a közlekedést. Egy-két hajmeresztő eset is akadt. A Bartók Béla úton például úgy parkolt egy gépkocsivezető, hogy még a villamos sem tudott továbbmenni. A sok hó és a csúszós utak következtében az átlagosnál is rosszabb volt a parkolóhelyek kihasználása. Egy-egy parkoló gépkocsi ezúttal nem másfél, hanem gyakran kéthárom helyet is elfoglalt. Sajnos évszaktól, időjárási viszonyoktól függetlenül visszavisszatérő probléma a megfelelő közlekedési morál hiánya. Sokan még mindig előbbre valónak tartják egyéni érdekeiket a közérdeknél. — A jelenlegi közlekedési morál megváltozásával, a parkolóhelyek jobb kihasználásával mérsékelni lehetne Budapesten a parkolási gondokat? — A közlekedési szokásoknak kellene alapvetően megváltozni, fejlődni. Ha ez bekövetkezik, biztos vagyok benne, hogy lényegesen meggyorsul a közlekedés, nő a forgalombiztonság és a parkolási lehetőségek is javulnak. Sajnos rendkívül elharapózott nálunk az agresszív vezetés, az elsőbbségi joggal való visszaélés. Amíg a fejlettebb motorizációjú országokban teljesen természetes a besorolás, a sávváltoztatás elősegítése, addig nálunk sok esetben inkább akadályozzák egymást a gépkocsivezetők, saját biztonságukat is veszélyeztetve. S ami szintén nagyon jellemző parkolási szokásainkra: reggel 7 és 8 óra között először a legális, ingyenes parkolóhelyek telnek meg a Belvárosban, aztán a járdák és a táblával tiltott területek, s csak ezt követően kezdenek töltődni a fizető parkolók. 10 és 11 óra között, amikor az üzletek nyitnak, még mindig lehet fizető parkolóhelyet találni. — Áprilisban két új parkolóházat is átadtak Budapesten. Az V. kerületben az 500 személyautót befogadó Aranykéz utcai parkolóház további lehetőségeket biztosít a Belvárosban. Pesterzsébeten, a Nagykőrösi út és a Méta utca kereszteződésénél található, külföldi kamionoknak épített parkoló közvetve szintén javítja a fővárosi lakosság parkolási feltételeit, hiszen a meglehetősen nagy járművek nem foglalják majd el a helyet a személyautók elől. — Milyen elképzeléseik és terveik vannak Budapest parkolási helyzetének javítására, a gondok fölszámolására? — Pusztán beruházásokkal nem lehet megoldani a parkolási problémákat. Már csak azért sem, mert erre nincs elegendő pénz. A belső városrészekben elsősorban forgalomszabályozási, forgalomtechnikai eszközökkel, valamint az ellenőrzések hatékonyabbá tételével lehet enyhíteni a jelenlegi, kedvezőtlen helyzeten. Az embereket rá kell szorítani arra, hogy megváltoztassák parkolási szokásaikat. Azon is érdemes gondolkodni, hogyan lehetne a lakossági pénzeszközök bevonásával csökkenteni a parkolási feszültségeket a lakótelepeken. — Egyelőre nem várhatók Budapesten olyan jelentős változások, mint amilyen annak idején a Vár forgalmának korlátozása vagy a belvárosi gyalogosrendszer kialakítása volt. A parkolási díjak fölemelése és a gépkocsik elől elzárt területek nagyságának növelése sem szerepel a tervekben. A Belváros helyzetével viszont kiemelten foglalkozik a Fővárosi Tanács, s a közeljövőben sor kerül új parkolási koncepció előterjesztésére és megtárgyalására. Amint a tanács vezetése elfogadja a koncepciót, azt a szokásoknak megfelelően lakossági fórumokon társadalmi vitára bocsátjuk. Pillanatnyilag tehát itt tartunk. ( A főváros új parkolási koncepcióját, elfogadása után, részletesen ismertetjük. — A szerk.) HOLLÓS LÁSZLÓ 9