Budapest, 1987. (25. évfolyam)
6. szám június - PESTI TÜKÖR
pesti tükör Új" pest-budai cégérek TETTAMANTI BÉLA rajza Városházi mozaik Vihar a Rákóczi út körül Nagy meglepetést, mi több, megrökönyödést keltett a hír: a közlekedés tervezői olyan elképzelésekkel foglalkoznak, hogy a Rákóczi úton visszaadnának egy-egy sávot a gyalogosoknak. A meghökkenés érthető. A Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út a Belváros legzsúfoltabb útvonala. Időnként teljes a forgalmi csőd. De valójában épp a kilátástalanság magyarázza a tervezők elgondolásait. A járdák nem szűkíthetők tovább, a Belváros házai sem bonthatók le. Egyetlen megoldás a forgalom csökkentése, vagyis elterelése — az új gyűrűk megépítésével. Az átmenő közlekedés elsorvasztása pedig növeli majd a történelmi városmag útjainak értékét. El kell dönteni — mondják —, hogy mi legyen a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út jövője. Országút, a nemzetközi főút része vagy pedig a nagyvárosi élet: a séta, a nézelődés, a bevásárlás helye? Vasarely-múzeum A Zichy-kastélyban, az Árpád híd budai hídfőjénél megnyílt a Vasarely-múzeum. A világhírű magyar származású művész kiállítása az alakuló új művelődési központ egyik legvonzóbb érdekessége. Amikor a 60-as években napvilágot látott az észak-budai „belváros" terve, az elképzelés nagy vitát keltett. Azzal mindenki egyetértett, hogy a Flórián téren áruházat kell nyitni. Tetszett a Fő téri műemlék sziget gondolata is. De helyet adhat-e Óbuda művelődési intézményeknek? Azóta eldőlt a vita. Előbb Varga Imre, azután Vasarely, majd mások is fölfedezték a „királynék városának" lehetőségeit. S ma a Fő téren és körülötte a múzeumok sora ugyanúgy sok látogatót csábít ide, mint a hagyományos óbudai vendéglátás. A kertészet jövő százada A fővárosi kertészet megünnepelte alapítása 120. évfordulóját. Ez módot adott arra, hogy ne csak a múltra emlékezzék, hanem megkísérelje felvázolni a holnapot is. Megkísérelje, hiszen ahogy 1867-ben még nem volt sejthető a hatalmas fejlődés, ugyanúgy nehéz elképzelni, mit hoz a jövő század. A fejlesztés most fordulathoz érkezett. A kertészet nehezen győzi a sok új park gondozását. Különösen nagy a gond az új negyedekben. Kiszáradnak a fák, kiég a gyep, pusztul a talaj. Holott épp itt volna szükség dúsabb növényzetre. A kertészek erejük zömét legszebb parkjaink — Városliget, Margitsziget, Népliget, Gellérthegy — ápolására fordítják. Az új negyedekben az egyetlen megoldás a lakosság bevonása az öntözésbe, az ápolásba. De hogyan? Sao Paoló'-i vendégek A budapesti tömegközlekedés jó híre eljutott távoli földrészekre is. Ezt jelzi: nemrég Sao Paoló-i vendégek jártak Pesten, hogy megismerjék a magyar földalatti vasutat is. Beszélgettek a főváros közlekedésének vezetőivel a tervekről és a vitákról. Miről folynak ma a legélénkebb viták? Megvalósíthatók-e a korábbi elképzelések? Nem volna-e hasznosabb a külső negyedekben a felszínre vinni a földalattit? S milyen esélyei vannak a légi vasútnak? Tanulságos lehet-e az állandó tapasztalatcsere? Igen. A metró a brazil nagyvárosban is ugyanolyan kiemelt helyet foglal el a forgalomban, mint nálunk. Naponta sok-sok millió utast szállít. Nővérképzés a Bécsi úton Új otthont kap az idén a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola a Bécsi úton, a Margit Kórház mellett. Az építési munkák jól haladnak, az ősszel megnyitja kapuit a főváros egyik legszebb új intézménye. Az egészségügy sürgető gondja, hogy legyen elég nővér. Ezért minden tekintetben javítani kívánják a képzést. Elsősorban azt kell elérni, hogy vonzóbb legyen a pálya. Az új, jól felszerelt Margit Kórház megkönnyíti a gyakorlati képzést. S az iskola tervezői is mindent elkövetnek, hogy a beruházás megjelenésével és berendezésével kifejezze: a társadalom a jövőben nemcsak többet vár a nővérektől, de többet is kíván adni. Forrás, tó, patak Három vonalon kívánják a tanácsok feloldani az egyhangúságot az új építkezéseken és a korábban elkészült negyedekben. Nagyobb erőt akarnak fordítani képzőművészeti alkotások elhelyezésére, a parkosításra, s több lesz a díszítésre felhasznált víz. A kutakon és a medencéken kívül tervszerűen beillesztik a városképbe Pest és Buda természetes vizeit. A forrás, tó, patak nemcsak megszépíti a negyedek arculatát, hanem védi az ember környezetét is. Óv a portól, hatással van a hőmérsékletre. Ezért új tavakat ásnak, s lesz több mesterséges patak. Úgy számítják, hogy a honfoglalás 1100. évfordulója előkészítése során nagyobb társadalmi erőket lehet bevonni a munkába. Különösen Csepelen és Újpesten van lehetőség, hogy díszkutak és tavas kertek is legyenek — emlékművek. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS Négy és fél millió köbméter szemét A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat Budapest egyik legnagyobb közüzemi szolgáltató szervezete. Történelme sem rövid. Jogelődje, a Köztisztasági Hivatal 1895-ben alakult. Tevékenységi köre, a szemétszállítás és a szemétlerakók üzemeltetése 1907-től az egész fővárosra kiterjedt. 1929-től kezdődően feladatai bővültek Budapest utcáinak rendszeres tisztításával. 1950-ben, Nagy-Budapest megalakulásával lényegesen megnőttek a vállalat teendői. 1963-tól nekiláttak a nagyfokú gépesítésnek. Egy-két évvel ezután folyamatosan előtérbe került a gazdaságosabb és hatékonyabb, tömörítős rendszerű szemétszállító célgépek alkalmazása. A kétmilliósra duzzadt nagyváros temérdek hulladékától már nem lehetett hagyományos módszerekkel megszabadulni. Egyre kevesebb lerakóhely állt rendelkezésre, új módszerek bevezetésére volt szükség. Ha addig az időpontig hajlamosak voltunk is nem tudomásul venni, hogy a szemét elhelyezése egyre nagyobb problémát jelent, vagy éppen lebecsültük ezt a nélkülözhetetlen szolgáltatást, erre többé már nem volt mód. Igen jelentős anyagi ráfordításokkal és alapos szervezéssel Budapest Főváros Tanácsa, a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság javaslatára, 1978. január elseji hatállyal létrehozta az FKFV-t. Az intézkedés célja mindenekelőtt az volt, hogy olyan szolgáltató szemléletű szervezet jöjjön létre a fővárosban, amely a hagyományos köztisztasági feladatok mellett kellő hatékonysággal és rugalmassággal képes Budapest közterületeinek komplex gondozására. Minden nagyváros kommunális gondjai között az első helyek egyikén szerepel a környezet egészséges tisztaságának megóvása, a civilizált városkép ilyen szempontú megőrzése. A számok ékesen bizonyítják, mekkora munkáról van szó. A fővárosi szemétszállítás színvonalát mutatja, hogy a jó kétmilliós metropolis lakóépületeinek 99,4 százalékát kapcsolták be a rendszeres, legalább heti egyszeri szemétszállításba. A gyűjtőterület 26 százalékáról hetente ötször, 22 százalékáról háromszor, 29 százalékáról kétszer, 23 százalékáról egy alkalommal hordják el a felgyülemlett hulladékot. A kiemelt egészségügyi intézményekből és a szállodákból egész évben, a kempingekből és a nagy forgalmú strandokról a nyári időszakban a hét minden napján elszállítják a szemetet. Évente 4,5 millió köbméter szemét és hulladék ártalmatlanításáról kell gondoskodni. Igen jó aránynak mondható, hogy mintegy 1,6 millió köbmétert a legkorszerűbb eljárással, másodlagos környezetszennyezés nélkül, égetéssel semmisítenek meg. Ez a módszer, egyebek között, azért is örvendetes, mert egyre kevesebb a felhagyott agyagbánya, az olyan város környéki terület, ahol, akár prizmás módszerrel is, nagy mennyiségű városi szemetet lehetne tárolni a táj veszélyeztetése és a szigorú egészségügyi szabályok megszegése nélkül. /e _\ 4
