Budapest, 1987. (25. évfolyam)

6. szám június - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Gázcsere A földgázprogram fővárosi feladataiból adódó munkák között a Fővárosi Gázművek 1971-ben kezdte meg a háztartásokban működő gázkészülékek és berendezések átállítását városi gázról földgázra. Az eddigi tervszerű munka és a vállalat erőfeszítései eredményeképp most megvan a lehetőség arra, hogy a földgáz-átállítási program jövőre — vagyis az eredeti határidőnél két esztendővel hamarabb — befejeződik, s ezzel megszűnhet a kettős gázszolgáltatási rendszer. A lakosság kezdetben idegenkedéssel fogadta a földgázt, s hangoztatni kellett, hogy a földgáz fűtőértéke magasabb, tehát ugyanakkora átmérőjű vezetéken kétszeres mennyiségű energia „érkezik" a háztartásokba, ráadásul nagyobb nyomással. Az sem elhanyagolható előny, hogy a földgáz ún. száraz gáz, tehát „szállítása" télen is megbízhatóbb: ritkábban fordulnak elő dugulásból, elfagyásból származó üzemzavarok. Az idén is májusban kezdődött és szeptemberig tart a földgáz-átállítási munka, konyhanyelven a gázcsere. A nyári hónapokban a Gázművek nagyobb szerelőkapacitással dolgozhat az átállításon, ilyenkor ugyanis kevesebb az üzemzavar, s jó időben nagyobb a lakosság tűrőképessége is. Nem mintha ezt a vállalat túlságosan próbára tenné. A lakosságot előzetesen értesítik a munka kezdetéről, majd az átállítás dátumáról. Az egyes épületekben mindig kedden kezdődik a gázcsere. Elsőként a tűzhelyeket állítják át, és este már földgázon sülhet-főhet a vacsora. A többi készüléket a hét következő napjain állítják át a lakóval történt megállapodás szerinti időpontban. Az átállítás költségeit — az esetleges készülékcserét is beleértve — a háztartási fogyasztók esetében a Gázművek fedezi. A fővárosi földgáz-átállítási program a „célegyenesbe kanyarodott". E nyáron a VIII., a IX. és a X. kerületben dolgoznak — a partner vállalatok segítségével — a Gázművek szerelői. Megközelítően összesen 40 ezer lakás kap a városi gáz helyett földgázt. Csaknem 2000 épületben 120 ezer készüléket, illetve berendezést állítanak át, illetve cserélnek ki korszerűbbre. (o.i.) Formatervezési nívódíj 1987 Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Ipari Minisztérium nyolcadszor hirdetett nyilvános pályázatot formatervezési nívódíjra. A Design Center — a Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató Központja — 1300 kamarai tagvállalatot és több mint 1200 tervezőt névreszólóan is felkért a részvételre. A tavalyi pályázattól eltérően csak a beruházási javak kategóriájában hirdettek versenyt (jövőre a fogyasztási cikkek állnak sorompóba). Változott az értékelés módszere és menete is. A MTESZ szakemberei előzsűrizték a beküldött munkákat, és csak a műszaki-gazdasági szempontokból jónak ítélt termékek kerülhettek a formatervezési zsűri elé. Kísérletképpen nemzetközi hírű külföldi tervezők egy csoportja is értékelte az anyagot, s javaslatait a döntésnél figyelembe vették. Az ÉVM felhívására az idén meglehetősen kevés pályázat érkezett be, s köztük több fogyasztási cikk, illetve nem az ÉVM hatáskörébe tartozó termék volt. Ezért az ÉVM — a pályázat rangjának megőrzése érdekében — nem adott ki nívódíjat. Az Ipari Minisztériumhoz 62 pályaművet küldtek be, közülük 15 munka alkotóit jutalmazták nívódíjjal. Az egyéni győztesek 20 ezer, a díjazott tervezőcsoportok pedig 40 ezer forintot, oklevelet és emlékplakettet kaptak. A díjazott termékek közül eggyel nap mint nap találkozhatunk a fővárosban, ha betérünk a Skála Coop egyik leányvállalatának, a Vitamin Porta üzlethálózat egyik boltjába. A vállalat Reimholz Péter belsőépítészt bízta meg bolthálózata „bebútorozásával". Igen rövid idő alatt, viszonylag alacsony költséggel kellett arculattervet készítenie, mely amellett, hogy alkalmazkodik a már kialakított Skála-image-hez, karakteresen, vonzóan újszerű. Reimholz Péter a Skála Metróban is alkalmazott csővázas SMS-rendszert (Skála Modul System) fejlesztette tovább, így a gazdaságosság és a Skála-arculat megőrzése egyszerre érvényesülhetett. Mivel a bolthálózat egységei különböző architektúrájú épületekben vannak, a rendszerterv rugalmásan alkalmazkodik az eltérő belső terek egységes kialakításához, s módot ad arra is, hogy a meglévő, jó állapotú portálokat megóvják. A csővázas rendszert az árucsoport jellegének megfelelően zöldre színezték, ez a szín dominál az üzlethálózat grafikai és dekorációs tervében is, amit Sántha András készített. A csővázakhoz mobil tárolók, pultok és dekorációs elemek csatlakoztathatók; krómozott árubemutató huzalkosarak, rácsok, gördíthető huzalkonténerek teszik lehetővé a higiénikus, ízléses árukínálást. Az elemek könnyen tisztán tarthatók, és egyszerűen összeszerelhetők. A tizenöt nívódíjas pályamunkát ismertető kiállítás az V., Gerlóczy utca 1. szám alatt, a Design Centerben tekinthető meg. (y. n.) Kertvárosi lakónegyed A Fővárosi Tanács ülésén megtárgyalták és elfogadták a XX. kerületi Szentiőrinci úti lakónegyed beruházási programját. E szerint a Szentlőrinci út—Nyír utca—Mesgye utca—Hrivnák Pál utca által határolt, 50 hektáros területen a VII. és a VIII. ötéves tervben összesen 3200 lakás épül, ebből 2090 a Fővárosi Tanács költségén, 1110 pedig magánerős vállalkozásban. A tervezett lakónegyed környezetét jelenleg családi házas beépítésű és beépítetlen, zártkert jellegű területek határolják. A környezet zöldterületi, kertvárosi jellegének megőrzése érdekében a terv zömében 2-4 szintes, a lakóterület szélein 1-2 szintes, a családi házas környezetbe jól illeszkedő, magastetős lakóházak építését javasolja. A magastető lehetőséget ad a tetőtér későbbi beépítésére. A tanácsi épületeknél a tetőterek egyik felét önálló lakások, másik felét pedig az alatta levő lakások második szintjének létesítésére kívánják felhasználni. A „tartalékolt" tetőterek beépítésével a tervezett 56 négyzetméteres átlagos lakás-alapterület 63 négyzetméterre növelhető. A lakóházak utcákat-tereket alkotó, zártsorú keretes rendszerben épülnek, így az előkertek és zavartalan tömbbelsők révén a lakónegyednek kertvárosi jellege lesz. A lakónegyed peremét tömbtelkes beépítésű sorházak alkotják, melyeket magánerős vállalkozásban építőszövetkezetek hoznának tető alá. A lakónegyed közúti kapcsolatai jelentős mértékben fejlődnek az M5-ös autópálya bevezető szakaszának kiépítésével. Pesterzsébet felé a Köves út, Pestlőrinc és Soroksár felé a Szentlőrinci út biztosít megfelelő összeköttetést. Csak rövid szakaszon, a Hrivnák Pál és a Köves út közötti 250 méteres darabon kell új alaputat építeni. A tömegközlekedés a metró Határ úti állomásához a 123-as autóbusz vonalának meghosszabbításával, a Boráros tér felé pedig új •járat indításával oldható meg. A tervezett új, 19-es vonal biztosítja majd Pesterzsébet központja, illetve átszállással Csepel és a ráckevei HÉV vonala irányába a tömegközlekedést. Pestlőrinc felé a 136-os járat teremt kapcsolatot. Feltehetőleg a majdani lakosságnak nem lesz gondja a parkolással, a beépítési terv ugyanis biztosítja az OÉSZ által előírt százszázalékos gépkocsitárolási lehetőséget, s nemcsak „csillaggarázsban": a Szentlőrinci út mentén létesítendő zajvédő dombban kettős garázssor alakítható ki szövetkezeti vállalkozásban. Kapcsolódó létesítményként közösségi ház, általános iskola, óvoda, bölcsőde, gyógyszertár, gyermek- és felnőtt orvosi rendelő, ABC-áruház épül, és 6400 négyzetméternyi területet alakítanak ki a gyalogostengelyek mentén lévő épületek földszintjén üzletek és a szolgáltatás számára. A Fővárosi Tanács 4,07 milliárd forintot fordít a lakónegyed beruházási költségeire. A munka megkezdődött, az első lakásokba — a tervek szerint — 1989-ben költözhetnek be a lakók. O.J. 2