Budapest, 1987. (25. évfolyam)

5. szám május - Dr. Bozsó László: Tömegközlekedés és környezetvédelem

FORUM Tömegközlekedés és környezetvédelem Ember és környezet kapcsolata egyidős magával az emberiséggel, ám a környezetvédelemnek — legalábbis abban az értelemben, ahogyan erről ma gondolkozunk — még emberöltőnyi múltja sincs. Az emberi civilizáció jövőjét össze kell kapcsolnunk környezetünk állapotával, hogy biztosíthassuk a természet ökológiai egyensúlyát. A felismerés születése a 60-as évek elejére tehető, ekkor hoztak a világ országai (fejlettségüktől függően) különböző — nemegyszer igen szigorú — előírásokat a környezet védelmére, a károsodások megelőzésére. Példák sorolhatók föl a nemzetközi együttműködésre is. Magyarországon az elmúlt évtizedben fokozatosan alakult ki a környezetvédelemmel összefüggő követelményrendszer: kormányhatározatok és rendeletek jelentek meg, országos és ágazati programok alakultak ki. A közlekedési ágazat, az országos mérések és vizsgálatok tapasztalatait felhasználva, rangsorolta a közlekedés okozta környezetszennyezéseket és ebben az ágazat részesedését. Ezek alapján felvázolta a várható tendenciát, és — figyelembe véve az érvényben lévő előírásokat, határozatokat — kidolgozta a VII. ötéves terv környezetvédelmi koncepcióját. Előírta, hogy a tárcához tartozó vállalatok készítsék el éves környezetvédelmi tervüket, amelynek végrehajtásáról kötelesek időszakonként beszámolni. Felügyeleti szervünk, a Fővárosi Tanács hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonít Budapest környezetvédelmének, és több hathatós intézkedést hozott. Vállalatunkat is beszámoltatta ez irányú tevékenységéről, jövőt illető terveiről, és állásfoglalást alakított ki számunkra. Beszámolónkból érdemes idézni azt a táblázatot, amely környezetvédelemmel kapcsolatos beruházási költségeink alakulását szemlélteti. 1976—1980 1981 — 1985 1986—1990 millió millió millió forint forint forint Levegőtisztaság-védelem 8,4 178,76 120,0 Zaj- és rezgésvédelem 0,003 10,86 20,0 Vízvédelem 12,71 58,59 60,0 Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása 0,18 — 35,0 Talajvédelem — — 10,0 Egyéb — — 15,0 Összesen 21,193 238,21 260,0 A BKV alaptevékenységet ellátó járműveinek üzemeltetésével, illetve ehhez kapcsolódó infrastruktúrájával előidéz levegőszennyezést, zajt, vízszennyezést és veszélyes hulladékot termel. A levegőszennyezés két százalékát okozzák a BKV járművei A rendelkezésünkre álló adatok szerint a budapesti levegőszennyezés 35 százalékát az ipari üzemek, 25 százalékát a háztartások és 40 százalékát a közúti közlekedés okozza. A közúti közlekedésben való részesedésünk arányában a főváros légszennyezésének mindössze két százaléka származik a mi járműveinktől. Egy korábbi felmérés megállapította, hogy a belvárosi és a nagy forgalmú bevezető utakon az ólom- és a szénmonoxid-emisszió 85-95 százalékáért a személygépkocsik, a formaldehid és a nitrogéndioxid 20-40 százalékáért a tehergépkocsik és az autóbuszforgalom, köztük a BKV autóbuszai felelősek. A légszennyezés mértékét a járművek és azok motorjának konstrukciója, valamint üzemi állapota határozza meg. A BKV autóbuszainál a típuskiválasztást és beszerezhetőséget a népgazdaság és a vállalat lehetőségei határozzák meg. A típust illetően a VII. ötéves tervben lényeges változtatásra nem lesz mód. így csak arra van lehetőségünk, hogy a motorok állapotát körültekintőbb karbantartással szinten tartsuk, és ezzel levegőszennyező tulajdonságaik romlását megakadályozzuk. Ezt a törekvésünket a következőkkel tudjuk biztosítani: minden újonnan beszerzett, illetve javított autóbusz átvételénél szigorítjuk a füstölés ellenőrzését; — az autóbuszmotorok felújítás utáni beszabályozására korszerű próbapadokat telepítünk, és szigorítjuk a technológiákat; — az autóbuszoknál folyamatosan átallunk a negatív korrekciójú adagolókra, amelyek a motor felgyorsulási szakaszában tökéletesebb égést biztosítanak, csökkentik a füst mennyiségét; — téli gázolajat alkalmazunk, amellyel csökkenteni tudjuk a korábban rendszeres motorjáratások idejét; — hatásosabb légszűrőkre térünk át; — vonalműszaki szakszolgálatunk rendszeres füstgázellenőrző méréseket végez a garázsokban, valamint a forgalmi vonalakon; — a VII. ötéves terv rekonstrukciói során megoldjuk az autóbuszgarázsaink csarnokában keletkező kipufogó gázok hatásos elvezetését; — folytatjuk a létesítményeink fűtésénél korábban megkezdett rekonstrukciót. Meg kell említeni, hogy az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettünk az üzemanyag-takarékosság érdekében is. Autóbuszainkat üzemanyagfogyasztás-mérő rendszerrel szereltük fel. Ezzel vállalatunk hatmillió liter gázolajat takarított meg évente, amely a BKV összes felhasználásának 8-9 százaléka. Jelentős eredménynek ítéljük, hogy az így megtakarított üzemanyag káros melléktermékei eleve nem kerülnek a légtérbe. A zajszint a megtűrt határérték alatt van A zajártalmat, azt hiszem, mindannyian közvetlenül érzékeljük. A BKV által keltett zajokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: a járműveket működtető erőgépek üzemelésekor az erőátviteli berendezések, valamint a kiszolgáló egységek és a járművek futásából keletkező zajokra. A zaj kialakulását és mértékét nagyban befolyásolják a futóművek, illetve azok gumiabroncsának állapota, a gyorsítás és fékezés, a sebesség, a járművek és berendezéseinek konstrukciója és műszaki állapota, a pálya (útburkolat) típusa, az útvonal vezetése (ívek nagysága, lejtők meredeksége) és a forgalmi paraméterek. A felsorolásból is kikövetkeztethető, hogy a járművek által keltett zajszintet a forgalomban levő konstrukciók alapvetően meghatározzák. A BKV lehetőségeit meghaladja olyan változtatások végrehajtása, amelyekre a gyártók sem voltak képesek. Ennek ellenére vállalatunk állandó kapcsolatot tart a szakmailag illetékes egyetemekkel, intézményekkel. Felmérettük valamennyi (gumi- és vaskerekű) járműfajtánk zajkeltését az üzemelést jellemző körülmények figyelembevételével. Ennek során sikerült meghatározni például a villamospályák zajosságának a sorrendjét. Viszonylag csendes a Vignol 48 kg/m-es, zúzottkő-ágyazatos felépítmény, de ez, sajnos, a belső városrészekben nem alkalmazható. A nagypaneles építmény a leghangosabb, de a BKV-nak a belvárosi szakaszokon mégis ezt kell építenie. Ennek oka az, hogy ezzel növelni lehet a közúti forgalomra használható területet, továbbá szebb városképi 27