Budapest, 1987. (25. évfolyam)

5. szám május - Dr. Ambrózy Pál: A várható időjárás

Időjárási helyzet 1987. február 20-án (Sztereografikus vetület) már az emberi tevékenység is érzékelhetően befolyásolja a lokális éghajlatot (városi „hőszigetek" a sűrűn beépített területeken). A lovaros növekedése, hőtermelése következtében a kitaibel Pál utcai mérések is egyre inkább csak a közvetlen környezetre jellemzők. Ennek ellenére a mérések folytatása — nemcsak a hagyományőrzés miatt, hanem tudományos célból is — kötelességünk, még akkor is, ha a jelenlegi mérési helyet a közeljövőben beépítik. A budai mérések minden körülmények közötti fenntartása mellett a fővárosi észlelőállomások sorában kiemelt fontosságú az 1953-ban létesült pestlőrinci állomás, amelynek közvetlen környezetét remélhetőleg, hosszú ideig nem építik be. Ily módon egyaránt rendelkezni fogunk a ma már két évszázadot átfogó, lassú változásokat reprezentáló idősorral és a városi élet legmarkánsabb hatásaitól mentes megfigyelési sorral. TULAJDONKÉPPEN MILYEN BUDAPEST ÉGHAJLATA? A hőmérséklet évi átlagát tekintve a Belváros az ország legmelegebb területe. Az évi középhőmérséklet itt 11,6°C (összehasonlításul: az ország legdélibb éghajlati állomása, Siklós 10,8° középhőmérsékletű). A főváros leghidegebb része a Szabadság-hegy (8,7°C). A majd három fokot kitevő különbség fele a jelentős magasságkülönbség következménye, de a másik fele egyértelműen a sűrű beépítettségnek és a jelentős hőkibocsátásnak tulajdonítható. Ezt igazolja a Belváros és a vele majdnem azonos magasságban lévő Pestlőrinc közötti több mint egyfokos hőmérsékletkülönbség is. Még nagyobbak az eltérések téli hajnalokon, főleg akkor, ha nincs jelentős légmozgás. Élénk szélben a különbségek majdnem eltűnnek. Érdemes egy-két mondatot a Margitszigetnek is szentelni: nyáron és nappal a környező, sűrűn lakott kerületekhez képest hűvös, szellős, tehát mindenképpen előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. Télen a nagyobb ködgyakoriság miatt csökkennek a sziget előnyei, de az átszellőzés egész évben vitathatatlanul itt a legjobb. A csapadék eloszlásában a domborzatnak van meghatározó szerepe. A Szabadság-hegyen 650 milliméter fölött van az évi összeg, ugyanakkor a Belvárosban alig 550, kelet-Pesten 600 milliméter. Hasonlóan változatos a többi éghajlati elem területi eloszlása is. Elképzelhető, hogy ilyen körülmények között egyáltalán nem könnyű előrejelzést készíteni Budapest időjárására, amely az ország területének mindössze fél százaléka, de ugyanakkor kétmillió ember figyeli a rádióban a főváros időjárásának várható alakulását. Az előrejelzésben, természetesen, nem lehet minden elemre részletes területi bontást adni. Amikor, például, megvan a lehetősége annak, hogy lokális záporok, zivatarok alakuljanak ki, teljesen véletlenszerű, mely kerületeket fog érinteni. A főváros éghajlata a mérések kezdete óta némileg megváltozott. Ezt a változást nem lehet egyértelműen jónak vagy rossznak nevezni, hiszen a téli enyhébb időre, az utcákon gyorsabban elolvadó hóra általában senki nem panaszkodott, de ugyanakkor nem kellemes az aszfalttenger nyári felforrósodása. Az ésszerű várostervezés és a belső területek zsúfoltságát oldó rekonstrukció sokat segíthet abban, hogy a főváros éghajlatát ne „rontsuk el", s jól érezhessük magunkat azon a helyen, amit őseink jó érzékkel fővárosnak kiszemeltek. DR. AMBRÓZY PÁL 23