Budapest, 1987. (25. évfolyam)

4. szám április - TÉKA

az 1902-es cikk egy másik mondatával: „Arad, Nagyvárad, Pozsony, Kassa, Temesvár, Győr, Pécs és Miskolc inkább Ígéretei a jövendő kultúrának, mint a palotás Szeged, mely pedig úgy kínálkozik, s melyet nagy lelkesedésünkben úgy szeretnénk megtenni valamikori nemzeti fővárossá". A Péter László írásaiból kibontakozó szegedi történelem mintha feleselni akarna Ady jóslatával. (Szépirodalmi Könyvkiadó) VARGA IMRE Folyóiratszemle KISS ATTILA: VÉGIG A RÁKÓCZI ÚTON (Lakók és lakások, 1986. 4. sz. 14. 1.). A Blaha Lujza tértől a Baross térig terjedő útvonalszakasz nevezetességei. A régi Nemzeti Színház. A Rákóczi út — a szállodák útvonala. Az egyetlen műemlék: az 57. sz. alatti épület udvarán emelkedő szlovák nyelvű evangélikus templom. CSORDÁS MIHÁLY: CÖLÖPHÍDTÓL AZ ÁRPÁD HÍDIG (Lakók és lakások, 1986. 4. sz. 16. I.). Óbuda magasságában a dunai átkelés története közel kétezer évre nyúlik vissza. A római kori cölöphíd maradványai. Az óbudai Duna-híd építésének témája a század első éveiben. Az 1929-ben kiírt tervpályázat, melyben már magasvezetésű gyorsvasút létesítésének igénye is' szerepelt. Viták a híd elhelyezése és a Margitszigettel kialakítandó kapcsolata körül. Az építkezés indulása 1938 telén. A régi híd főbb jellemzői, adatai. A háború okozta építési szünet. Az építés folytatása 1948-tól az 1950. november 7-i avatásig. A híd forgalmi jelentősége, kapacitásának beszűkülése a hetvenes években. A híd kiszélesítése 1981-1984 között, a járulékos csomópont kialakítások, aluljáró- és feljáróépítések. SÁRKÖZI MÁRIA: EGYMILLIÓ KÉMÉNY GAZDÁI (Lakók és lakások, 1986. 4. sz. 24. I.) A Fővárosi Kéményseprő- és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat sokrétű tevékenysége napjainkban. GERELYES EDE: VÁROSI ÉS MUNKÁSÉLETMÓD A XIV. HONISMERETI AKADÉMIA NAPIRENDJÉN (Honismeret, 1986. 6. sz. 4-6. 1.). Az akadémián elhangzott előadások tömör összefoglalása. A munkásság életmódja kutatásának fontossága. Előadáskivonatok: Gerelyes Ede: A munkásosztály szerepe a város formálásában; Budapest és a peremvárosok. Hegyi András: Szeged, a vidéki városfejlődés egyik típusa. Fürész Józsefné Molnár Anikó: Tatabánya. Egy munkásváros születése. Szvircsek Ferenc: A salgótarjáni bányászkolóniák. Nagy Dezső: Munkásöltözködés a XIX. század végén a fővárosban. Gallainé Peterdi Vera: A Ganz-kolónia élete. SZÉNÁSSY ÁRPÁD: FESZTY ADOLF ÉPÍTÉSZ (Honismeret, 1986. 6. sz. 46-49. I.) A főváros egyik legjelentősebb építésze a múlt században. 1846-ban született. Külföldi tanulmányútjai után, 1871-ben Budapesten telepedett le, és építészeti irodát nyitott. E-gyik kiemelkedő pesti alkotása a Belvárosban a Haris Gergely dúsgazdag polgár Eskü téri és Koronaherceg utcai régi házai helyén épített Haris-bazár, amely nemcsak kereskedelmi, hanem építészeti, esztétikai szempontból is a korszak egyik attraktív alkotása lett. Sajnos 1909-ben lebontották. Fél évszázaddal az első pesti lóverseny után megtervezte az új lóversenypályát és tribünjét, amely 1880-ban nyílt meg, 1918-ban bontották le. Helyén — később — a Népstadion épült meg. Egyik legszebb, ma is látható épülete a Népköztársaság útja—Bajcsy-Zsilinszky út sarkán álló ház, amelyet a Fonciére Biztosító Társaság építtetett. A fővárosban több értékes palotát és bérházat tervezett és épített, foglalkozott városrendezési kérdésekkel is. BURUCS KORNÉLIA — DEMETER ZSUZSANNA — POTÓ JÁNOS — STEFÁNY JUDIT — SZABÓ RÓBERT — P. TOMSICS EMŐKE: HAZAI ESEMÉNYEK 1958—1968 (História, 1986. 5-6. sz. 18-53. 1.) Fontos fővárosi vonatkozásokat is tartalmazó részletes, sokrétű tematikájú kronológiai válogatás az ún. „hatvanas évekről". SZÜTS ILDIKÓ: VÁROSI LAKÁS (História, 1986. 5-6. sz. 47. 1.) A hatvanas évek fővárosi lakásépítésének legnagyobb volumenű beruházása a IX. és X. kerületben mintegy 90 hektár területen — részben az egykori Mária Valéria-telep helyén — felépült József Attila-lakótelep volt. Az 1957-1965 között épült másfél száz épület több mint 30 ezer ember számára nyújt új otthont. A lakók foglalkozási megoszlása, családnagyság stb. adatok. Egy 1967-ben készült felmérés adatai szerint nem érvényesült az az előzetes elképzelés, hogy a József Attilalakótelep a munkásság lakótelepe legyen. A lakáselosztás tapasztalatai. A lakások nagysága. A lakók véleménye a lakótelepi életkörülményekről és életformáról. HAZSLINSZKY TAMÁS: MEGNYÍLT A SZEMLŐHEGYI-BARLANG (Búvár, 1986. 11. sz. 30-31. 1.) A budai barlangok sorában különlegesen szép és bőséges képződményeivel előkelő helyet elfoglaló barlangot 1930-ban fedezték fel. Kiépítésének és megnyitásának gondolata hamarosan felmerült, de megvalósulására több mint fél évszázaddal később kerülhetett csak sor. Az építés 1974-ben indult meg az Országos Természetvédelmi Hivatal segítségével. A munkálatok főbb mozzanatai. A szerző — kiváló szakember — meggyőződése: fővárosunk jelentős idegenforgalmi és ismeretterjesztő objektummal gyarapodott. M.GYÖNGY KATALIN: A BELVÁROS DÉLI RÉSZÉNEK RENDEZÉSE (Magyar Építőművészet, 1986. 3. sz. 16-19. 1.). Az l985-ben meghirdetett tervpályázat előírásai, a rendezés céljai, a megoldandó feladatok. A pályaművek díjazása. Szemelvények a pályaművekből és a részletes bírálatokból. FINTA JÓZSEF: TAVERNA-SZÁLLÓ, BUDAPEST (Magyar Építőművészet, 1986. 3. sz. 20-25. 1.) A Váci utcában épült Taverna megbízásának konkrét feladata az volt — írja az építész, Finta József — „olyan házat kellett tervezni, amely gyalogos- és gépkocsiforgalmának megszervezésével, egész térvilágával alárendeli magát a Belváros — szűkebben az adott terület — városszerkezetiműködési koncepciójának, miközben a beépíthető maximális szobaszámmal és vendéglátó-férőhellyel teszi magát rentábilissá mint építtetőjének, a Belvárosi Vendéglátó Vállalatnak első — mondhatni — törzsszállodája. A 224 szobás ház szinte a telekspekuláció mértékét is meghaladóan használja ki telkének lehetőségeit, de talán mégis úgy, hogy a spekulatív tömörség nem ül ki a ház »homlokára«, s nem gátolja — inkább inspirálja — azokat a gyalogos mozgásokat, amelyek udvarát, árkádjait, egész zegzugos térlabirintusát a Centrum életébe belefűzik, annak elváalszthatatlan részeivé konglomerálják." A gazdagon illusztrált építészeti ismertetéshez Vámossy Ferenc Finta Józsefhez írt nyílt levele, építészeti kritikája s Finta válasza kapcsolódik. KUBINSZKY MIHÁLY: KÉT ÚJ KÖZÉPÜLET A VÁCI UTCÁBAN (Magyar Építőművészet, 1986. 3. sz. 25-27. I). A Taverna-szálló és a Nemzetközi Kereskedelmi Központ építészeti problémái, kritikája. CSIZMÁR GYULA: NEMZETKÖZI KERESKEDELMI KÖZPONT (International Trade Center), Budapest (Magyar Építőművészet, 1986. 3. sz. 29-31. I.). A Váci utca Duna felőli oldalának utolsó foghíjtelkén épült fel a Nemzetközi Kereskedelmi Központ, mely komplex szolgáltatással bérelhető helyiségeket kínál a hazánkban működő külföldi kereskedelmi, pénzügyi érdekeltségeknek. A telek beépítésének lehetőségeit sokvariációs beépítési és programterv tárta fel, amelyet Finta József készített a két Váci utcai foghíjtelek együttes hasznosítására. Feladat volt a Taverna-szálló és a Nemzetközi Kereskedelmi Központ funkcionális és forgalmi összekapcsolása, a gyalogos passzázsrendszer Duna-part felé történő tovább építése, a három oldalról tűzfalakkal határolt telek keretes, belső udvaros beépítése, és a Belvárossal, a Váci utcával elhatározott, építészeti, hangulati kapcsolódás. ROTH JÁNOS: GRAND HOTEL HUNGÁRIA, BUDAPEST (Magyar Építőművészet, 1986. 3. sz. 32-35.!.). Egy régi budapesti szálloda, eredeti nevén Hotel Imperial, majd Hotel Szabadság rekonstrukciójának és bővítésének ismertetése. A Rákóczi út és a Baross tér sarkán épült szálló 120 méteres utcai frontjának közepén zárványkéntkuriózumként megmaradt a késő eklektikus szállótömb. Az új szálloda 528 szobás, 967 ággyal, sokféle, a modern szállodákban már nélkülözhetetlen szolgáltató létesítményekkel. A szálló, amelynek kétharmada rekonstrukció, egyharmada új épület, Budapest egyik kiemelkedő idegenforgalmi bázisa. Az építészeti ismertetéshez Molnár Péter: Gondolatok a Hotel Hungáriáról — a megújult Szabadság-szállóról című kritikai eszmefuttatása kapcsolódik. LÁZÁR ANTAL: OTP-KÖZPONT FELÚJÍTÁSA, BUDAPEST (Magyar Építőművészet, 1986. 3. sz. 36-39. 1.). Az V., Münnich Ferenc utca 16. sz. alatti épület felújítása, belsőépítészeti-műemléki értékeinek megóvásával. Az ismertetéshez Tisza László: A Münnich Ferenc utca 16. sz. alatti banképület — a Magyar Agrár- és Járadék Bank Rt. 1910-1912 között épült székháza — történetéből című irása kapcsolódik. CSOMOR TIBOR 47-