Budapest, 1987. (25. évfolyam)

3. szám március - Nagy István: Fejezetek egy 300 éves iskola történetéből

TÖRTÉNELEM FEJEZETEK EGY 300 ÉVES ISKOLA • • TORTENETEBOL 1687. március 19-én Szecseni György, az esztergomi főegyházmegye érseke három budai iskola alapító oklevelét írja alá pozsonyi udvarában. Az első egy „ Academicum et Universitatis Collegium", azaz főiskolai és egyetemi gimnázium. A második intézmény,,Collegium Alumnorum Clericorum", vagyis jövendő papok nevelését célzó szeminárium. A harmadik iskola világi ifjak kiművelésére hivatott nevelőintézet: ,,Convictus". Az érsek, aki Pázmány Péter legkedvesebb tanítványa és a Széchenyi család első igazán nagy alakja, az iskolák létesítésével a Jézus Társaságot bízza meg, s a felmerülő költségek fedezésére mintegy 200 ezer forint értékű javadalmakról végrendelkezik. Célja, hogy másfél százados török megszállás után ismét felvirágozzék az európai keresztény műveltség Magyarország szívében, és népének tehetséges fiai — legyenek nemesi, polgári vagy jobbágyi származásúak — sikerrel alapozhassák meg hazájuk jövendő megújulását. A jezsuiták rendházuk és az iskolák elhelyezésére az 1686. évi pusztító ostrom ellenére csodálatos módon viszonylag épen maradt hat budai épület egyikét, a Nagyboldogasszonytemplom szomszédságában álló török Medresze falait kapták meg. 1687. december 6-án indult meg az oktatás a Jézus Társaság budai kollégiumában. Akeresztény budai középfokú oktatás történelmi folytonosságának szálai 1541-ben megszakadtak, s bár Szecseni György gimnáziuma működését a középkori iskolák helyén, a Szt. Miklós- és a Nagyboldogasszonytemplom szomszédságában kezdi meg, csak jelképesen folytatója a középkori magyar művelődésnek. Van azonban a történelmi hagyományoknak egy olyan szála is, amely a jezsuiták budai kollégiumát mégiscsak összeköti a legkorábbi magyar iskolák egyikével. A még Szent István életében alapított Esztergomi Káptalani Iskola a XV. századra humanista városi káptalani intézménnyé fejlődik, majd 1543-ban a török veszély elől Nagyszombatra költözik. A református és a katolikus kereszténység kulturális vetélkedésének időszakában, 1616-ban Pázmány Péter jezsuita vezetés alá helyezi, 1635-ben, az Egyetem megalapításával pedig kapcsolatba kerül a magyar felsőoktatás e máig is vezető intézményével. Amikor Szecseni — Buda visszafoglalásának első évében — aláírja az Universitatis Collegium alapításáról szóló oklevelét, a jog betű szerinti értelmezésében ugyan új iskolát hoz létre, művelődéstörténeti szempontból viszont folytatja az egykori esztergomi középiskola hagyományait. Erre látszik utalni az a tény, hogy — noha a nagyszombati iskola sem szűnik meg — Szecseni 1687-ben a budai mellett egy esztergomi kollégium létesítéséről intézkedik. Az érsek budai és esztergomi alapítványai a műveltség fegy-" verével üzennek hadat a bécsi udvar abszolutisztikus törekvéseinek. A JEZSUITA KORSZAK, 1687-1773 Loyolai Szt. Ignác Jézus Társasága — melyre Szecseni budai iskolái irányítását bízza — fennállása óta támadások kereszttüzében áll. A protestánsok a hittel és a tudással történő visszaélés erkölcstelenségével, a felvilágosodás képviselői a szabad gondolat gúzsba kötésével vádolják a jezsuita atyákat, de a pápával és a hagyományos rendhez többnyire kíméletlenül ragaszkodó abszolutista királyi udvarokkal fenntartott közvetlen kapcsolataik miatt sokszor kivívják a többi szerzetesrend rosszallását is. A tiszta gondolat erejét, a nagy gyakorlati érzékkel kiválasztott eszközök sokrétűségét és a hajszálpontosan működő egységes szervezet hatékonyságát azonban még legkérlelhetetlenebb ellenfeleik sem kérdőjelezik meg. A romhalmazzá lőtt Budán a páterek rendkívüli nehézségek közt kezdik meg működésüket. Átgondolt tanrendszerük és szervezettségük azonban lassanként úrrá lesz a nehézségeken. A gimnáziumban először 1698-ban válik teljessé az oktatás. A kis parvisták, az alapozó principisták, a helyesen olvasni tudó grammatisták, a mondatfűző syntaxisták, a gondolataikat már kifejezni képes poéták és az azokat uraló ékesszóló rétorok hat osztálya nemcsak a latin nyelv elsajátításának, hanem az emberi tudat fejlődésének is egy-egy magasabb lépcsőfokát jelenti. Az ,,e!oquentia" — a rendezett szellem pontos szóbeli és írásbeli kifejezésének készsége — vezérfonalként hatja át változatos módszereket felvonultató nevelőmunkájuk folyamatát. Tananyaguk az antikvitás klasszikus, a középkor skolasztikus és saját koruk barokk műveltségének filozófiai mélységű egységesítését jelenti. A rendszeres tanári értekezletek, az ingyenes iskoláztatás és a diákkörök az oktatási rendszer máig kiható érvényű intézkedései. A nyilvános viták, az első magyar nyelvű színielőadások és Buda visszavívásának évfordulóin tartott körmenetek pedig a város gazdagodó kulturális életének megannyi fontos eseményét képezik. A folyamatosan bővülő rendház épületében a gimnázium mellett megindul a Papnevelde és a Convictus munkája (1712), majd az Academia tagozata is megkezdi működését (1713-15). A magas színvonalú oktatói, missziós, gazdasági és városfejlesztő tevékenységet folytató jezsuiták a felvilágosodás évszázadának derekára ismét a keresztény műveltség egyik központjává emelik a sokat szenvedett Budát. 26