Budapest, 1987. (25. évfolyam)

3. szám március - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Pro Urbe Budapest '87 Dr. Dercsényi Dezső A 20. századi magyar művészettörténet és építészettörténet-írás meghatározó egyénisége. Munkássága révén a magyar műemlékvédelem tevékenységét nemzetközi téren elismerték. Igen jelentős tudományszervezési munkássága, mely alapvető volt a műemlékvédelmi szervezet fejlesztésében, s hogy a műemlékvédelem az építésügy része lett. Tevékeny szerepe van az 1949. évi 13. trv., az első műemléki törvény megalkotásában, valamint a főváros 1952. évi műemlékjegyzéke létrejöttében. Számos fővárosi, ma már a nemzetközi szakirodalomban is klasszikus műemlék-helyreállítási példaként emlegetett munkában volt közreműködő mint művészettörténész vagy mint a szakhatóság képviselője. A műemlékvédelem nemzetközi szervezete, az ICOMOS 1965-ben végrehajtó bizottsági tagjául választotta; az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának az elnöke. Az ő közreműködésének is köszönhető a hazai, kiváltképp a fővárosi műemlékvédelem iránt megmutatkozó nemzetközi figyelem. Hámori Ottóné Harminc éve dolgozik pedagógusként, 1978 óta a Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola igazgatója. Kiváló szakmai, pedagógiai felkészültsége mellett a korszerű iskolavezetéshez szükséges képességekkel is rendelkezik. Vezetői pályafutása alatt a gondjaira bízott 1600 tanulót oktató és nevelő intézményben egységes iskolavezetést teremtett. Kiemelt figyelmet fordít a vendéglátóipari szakképzés színvonalának állandó emelésére, a tehetséggondozásra. Jelentős szerepe van abban, hogy a szakmai képzés számára sikerült megnyerni a legjobb szakembereket. A fővárosi vendéglátás szakmai kultúrájának fejlesztéséhez bemutatókkal, továbbképzés jellegű rendezvényekkel járulnak hozzá az iskola szakemberei. Ezek a rendezvények az iskolának a vállalatokkal és neves szakemberekkel való szoros együttműködésén alapulnak, egyúttal biztosítják az iskolai képzés és a gyakorlat folyamatos kapcsolatát, a legkorszerűbb ismeretek kölcsönös átadását. Ezek a rendezvények a főváros életének jelentős eseményei, de ismertek országszerte és külföldön is. A sok energiát és áldozatkészséget igénylő munkákra nemcsak szervezi-mozgósítja az embereket, hanem részt vesz a konkrét tennivalókban is, s ezzel széles körű elismerést, tiszteletet vívott ki magának. Mikus Mihály A Budapesti Közlekedési Vállalatnál kalauzként kezdett dolgozni 1958-ban. 1961-ben sikeres vizsgát tett, s azóta villamosvezető. Munkáját az elmúlt 25 év alatt példamutatóan, az utazóközönség megelégedésére végzi. Szakmai tudását és tapasztalatát munkamódszer-átadóként is kamatoztatja. Sok-sok fiatal, kezdő kollégájának segített a beilleszkedésben, a tömegközlekedési szakma elsajátításában és megszerettetésében. Közlekedési fegyelme kifogástalan. Azok közé tartozik, akik folyamatosan teljesítik utasszállítási tervüket. Időt és fáradságot nem ismerve, minden esetben vállal túlmunkát, ha azt a tömegközlekedés zavartalan lebonyolítása megkívánja. Mint szocialista brigádvezető, brigádjával háromszor kapta meg az arany fokozatot. Simándy József 1947 óta szólistaként a Magyar Állami Operaház vezető hőstenorja. A lírai szerepkörben, a hőstenor alakok megjelenítésében egyaránt felejthetetlen alakításokat nyújt. Hangja rendkívül árnyalatgazdag, hasonlóképp sokszínű, részletekben, jellemző gesztusokban bővelkedik játéka, alakítása. A felszabadulás óta a legkiválóbb és legihletettebb megszólaltatója az Erkel-operák címszerepeinek, de emlékezetes alakítások sora fűződik nevéhez Kodály Zoltán és Farkas Ferenc daljátékaiban is. Á közönség és a szakma szeretetét nemcsak mintaszerű alakításaival érdemelte ki, hanem azzal is, hogy egész pályafutása Budapesthez kötődik, mindvégig hű maradt az Operaházhoz és a főváros közönségéhez. 1973-ban vonult nyugdíjba, ennek ellenére továbbra is gyaíran énekli híres szerepeit. Oratórium- és dalénekesként több mint harminc éve közreműködője az Országos Filharmónia hangversenyeinek. Rádió- és televíziófelvételei, valamint hanglemezei hazai és nemzetközi sikert arattak. Mindezek elismerését összegzi az a megbízatása is, hogy évek óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola operatanszékének tanára. Dr. Szalai Dezső 1950 óta teljesít szolgálatot a rendőrség kötelékében. Különböző beosztásokban csaknem mindig a közlekedési szakterületen tevékenykedett. 1953 óta dolgozik a Budapesti Rendőrfőkapitányságon, 1978-tól a közlekedési szervek vezetője. Munkája több mint harminc éve kapcsolódik a főváros közlekedéséhez, a közlekedés biztonságához. Jelentős érdeme, hogy a motorizáció fejlődésével nem növekedtek a személyi sérülést okozó balesetek. A társszervekkel együttműködve korszerű forgalmi rendet sikerült kialakítania Budapesten. Ennek eredményeként megnőtt a főváros forgalomáteresztő képessége. A Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács ügyvezető elnökeként is kimagasló felvilágosító és propagandamunkát végez, különböző mozgalmak szervezését irányítja. Munkája meghatározó a főváros közlekedésbiztonságának folyamatos fejlődésében. Szépvölgyi Zoltán Fáradhatatlan munkásságával elévülhetetlen érdemeket szerzett a főváros fejlődésében. A tanácselnöki tisztségben eltöltött több mint másfél évtized Budapest felszabadulás utáni fejlődésének legeredményesebb korszaka volt. Vezetésével nagyarányú, összehangolt várospolitika bontakozott ki a fővárosban. A tanács elnökévé történt 1971-es megválasztása óta a Fővárosi Tanács és szerveinek munkájában jelentős fejlődés következett be, színvonalasabbá vált a végrehajtó bizottságnak a szakigazgatási szerveket és a kerületeket irányító, koordináló tevékenysége. A fővárosi célok megvalósítása érdekében rendszeres kapcsolatokat alakított ki a különböző szintű pártszervekkel, tanácsi, vállalati és intézményi vezetőkkel. Hatékonyabb lett az együttműködés a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával a közös, illetve az agglomerációs feladatok megoldása érdekében. Eredményes kezdeményezéseket tett a tanácsi munka jobb megszervezésére, a korszerűbb szervezeti-személyi feltételek kialakítására, az anyagi-erkölcsi elismerés és a lakosságot érintő ügyintézés javítása érdekében. Munkastílusát a példamutató ügyszeretet, dinamizmus, alaposság, igényesség jellemzi. Nagy munkabírású, fegyelmezett vezető. Tiszteletre méltó nyíltsággal — a konfliktusok vállalásával is — képviselte a központi, a helyi határozatokat és a főváros érdekeit. Céltudatosan törekedett a párt- és kormányhatározatok végrehajtására, a központi és helyi erőforrások célszerű felhasználására. 2