Budapest, 1986. (24. évfolyam)

1- 2. szám január-február - Szabó János: Újévi interjú Szépvölgyi Zoltánnal

UJEVI INTERJÚ zottság tagja azóta vehetek részt a főváros fejlesztésében, napi élete fő vonalainak alakításában. Első alkalommal 1971 májusában választottak meg a Fővárosi Tanács elnökének. Budapest az ország lüktető szíve. Ami itt történik, az az egész nemzetnek fontos. Milyen felelősséget ró ez a Fővárosi Tanácsra és személy szerint önre? Otthonunk, Budapest az egész országé. De nem is egyszerűen csak Magyarország fővárosa, hanem az állami, a társadalmi, a gazdasági, a tudományos és a kulturális élet központja is egyúttal. Itt él az ország lakosságának egyötöde, innen származik az ország ipari termelésének 24 százaléka. Budapest bel- és külföldi idegenforgalma egyre bővül, és mind több jelentős nemzetközi eseménynek ad otthont. Nemcsak lakói veszik igénybe a város egészségügyi, oktatási, művelődési intézményeit, a kereskedelmi, a szolgáltató és a közlekedési hálózatot, hanem több százezer vidéken élő ember is. És mivel ez természetes, senkinek sem lehet közömbös, hogy milyen a főváros helyzete, miként alakul a budapestiek élete, milyen a közérzetük (amely egyébiránt meghatározó az egész országra nézve), és hogyan fejlődik a főváros a következő években. Mindennek tudata természetesen nagy felelősséget ró a város vezető testületeire. Tudjuk, hogy ezért az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítanunk a város arculatának formálására, állandó szépítésére, gyarapítására. Mostani, nehezebb helyzetünkben is szükség van új és korszerű létesítményekre, az épületek, az intézmények jobb hasznosítására, folyamatos megújítására és korszerűsítésére, gondolnunk kell a zöldterületek fokozott védelmére, sőt, gyarapítására is. Biztosítanunk kell, hogy a főváros lakói, dolgozói és vendégei — a bel- és külföldiek egyaránt — megtalálják, megkapják Budapesten mindazt, amit várnak és keresnek. Legyen az színvonalas és változatos kulturális program, jó közlekedés vagy akár az élelmiszerek megfelelő választéka. Mert nekünk nem lehet mindegy, hogy az itt lakók hogyan élnek, s az sem, hogy az idelátogatók milyen képet kapnak hazánk fővárosáról s rajta keresztül Magyarországról. Ezt a felelősségteljes munkát csak együttesen, a lakosság közreműködésével, nagyon sok felkészült, az ügyet tisztelő ember részvételével, megalapozott testületi döntésekkel, a párt- és az állami szervek támogatásával lehet eredményesen elvégezni. Meg kell mondanom, hogy ehhez a megyei tanácsok részéről is megértést és támogatást kapunk. Alkotó, rendszeres és sokoldalú az együttműködésünk elsősorban a Pest Megyei Tanáccsal. Folyamatosan kicseréljük tapasztalatainkat, megbeszéljük gondjainkat, s kölcsönösen próbálunk egymásnak segíteni feladataink megoldásában. Példaként hozom fel, hogy a vidéki építőipari vállalatok részt vállalnak a fővárosi lakások, iskolák kivitelezésében; s a megyei élelmiszeripari vállalatok teljes áruválasztéka megtalálható a budapesti üzletekben. Hagyományos együttműködésünk szimbóluma — szép emléke — az a park a Népligetben, melyet a főváros alapításának centenáriuma alkalmából a megyék ajándékoztak Budapest lakosainak. Már az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy roppant bonyolult dolog egy ekkora nagyváros mindennapi élete. Kézenfekvő tehát a következő kérdés: hogyan vezetik a várost, hogyan dolgozik a tanács, a végrehajtó bizottság? Hogyan vonják be a lakosságot az egyes döntések előkészítésébe és a végrehajtásba, vagyis: milyennek tartja a „tömegkapcsolataikat"? A Fővárosi Tanács átlagosan másfélkét havonta ülésezik. A testület dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek alapvetően meghatározzák a város fejlődését, mindennapi életét. így például dönt a távlati fejlesztési koncepciókról, a középtávú és az éves tervekről. Beszámoltatja a szakigazgatási szerveket és a város életében ismert fontos szerepet játszó vállalatokat a tevékenységükről, és meghatározza jövőbeni feladataikat. A tanács rendeleteket hoz, amelyek magatartásformákat határoznak meg, intézkedéseket, gazdasági és várospolitikai döntéseket befolyásolnak, hosszú távon érintik a főváros lakóinak mindennapi életét. A tanács mellett állandó bizottságok működnek, amelyekben a tanács tagjai és külső szakértők dolgoznak, s megvitatják mindazokat a kérdéseket, amelyek működési területükön felmerülnek. Tanácsot adnak, észrevételeket, javaslatokat tesznek egy-egy fontos döntés előkészítése során a végrehajtás mikéntjére is. A tanács felelősségteljes, alapos és lényegében véve eredményes munkát végez. Ma már mégis világosan látjuk — s ezt egyik alapvető feladatunknak tekintjük —, hogy a jövőben a tanács hatáskörét bővíteni, döntési jogkörét pedig — minden, a város életét alapvetően meghatározó ügyben — szélesíteni, erősíteni kell. A végrehajtó bizottság — amely kéthetenként ülésezik — a napi operatív irányítást látja el. Dönt a hatáskörébe utalt, aktuális beruházási, felújítási, ellátási ügyekben vagy más fontos kérdésekben. A végrehajtó bizottság irányítja — a tisztségviselők: az elnök, az elnökhelyettesek és a vb-titkár tevékenységi felügyelete mellett — a szakigazgatási szervek s rajtuk keresztül a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok, valamint a tanácsi intézmények munkáját. Mindezt a munkát természetesen csak a lakosság hozzájárulásával és naprakész információk birtokában végezheti el eredményesen a testület, csak így lehetnek jók, gyorsak, rugalmasak, az élet rezdüléseit is követőek az intézkedések. S hogy valóban így legyen, széles körű tömegkapcsolatokat kellett kiépítenünk, s ez kötelezettségünk is, hiszen a tanács nem más, mint a lakosság választott önkormányzata. Átvitt értelemben és a gyakorlatban is munkatársaink, informátoraink, segítőink a tanácstagok, a lakóbizottsági felelősök, a Hazafias Népfront és az MSZMP körzeti bizottságainak aktivistái. így elmondhatom, hogy rajtuk keresztül napi kapcsolatunk van a főváros lakosságával. A budapestiek igénylik, hogy mind szélesebb körben bocsássuk társadalmi vitára a nagy horderejű, a város egészét vagy nagyobb részét, illetve az egy-egy kerületet érintő elképzeléseket, javaslatokat a döntések jó előkészítése érdekében. Készséggel teszünk eleget ennek „A főváros az utolsó öt évben olyan óriási eredményeket is fel tud mutatni, mint amilyen a Deák tér és az Árpád híd közötti, két részletben átadott metrószakasz, az Árpád híd újjáépítése, a Flórián tér rendezése, a Róbert Károly körút és a Váci út belső szakaszának teljes rekonstrukciója" 8