Budapest, 1986. (24. évfolyam)

12. szám december - Oszlay István: Fél napot az életünkért

Fél napot az életünkért Hat fővárosi kerületben néhány szóval bővült a kötelező tüdőszűrésre hívó hivatalos értesítés kezdőmondata 1985. január elseje óta. Kiegészítő komplex szűrésről, kibővített szűrésről stb. szólnak a levelezőlapok, illetve a lakosság számára készített külön tájékoztatók. A tartalom mindenütt ugyanaz, s napjainkra kialakult a hivatalos elnevezés is: komplex lakosságszűrés, mely része a főváros egészségügyi programjának. De mi az a komplex szűrés, mi a feladata, mi a célja, mi a jelentősége? — kérdezhetik sokan. — Gyógymód? Csodaszer? Tavaly a parlamentben Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese használta először ezt a kifejezést: egészséggondozás. Első hallásra furcsának tűnhet e megfogalmazás, hiszen a betegeket szokták gondozni. De lehet-e egészséggondozásról beszélni, ha nem ismerjük a lakosság egészségi állapotát, ha nem tudjuk állandóan figyelemmel kísérni a változásokat? Pedig ez az igazi cél. Úgy tűnik — fővárosi viszonylatban kiváltképp érvényes ez —, hogy az egészség számunkra nem érték. Erre utal az anyagi javak már-már esztelen hajszolása, az egészségtelen életmód, a mozgáshiány, hogy a káros szenvedélyekről ne is beszéljünk. S hova jutottunk? Az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának szeptemberi tanácskozásán előterjesztést vitattak meg a lakosság egészségi állapotáról. Megdöbbentő adatok hangzottak el, kiváltképp a növekvő tendenciát mutató halálozási statisztika riasztó: a 13,9 ezrelékes halálozási aránnyal listavezetők vagyunk Európában. A Minisztertanács elé kerülő előterjesztés e kedvezőtlen tendencia megállapításának egyik fontos feladataként jelöli meg a betegségek megelőzését, melynek — hadd hangsúlyozzam — egyik alapvető eleme éppen a lakosság komplex egészségügyi szűrése. Budapesten eddig is voltak szűrővizsgálatok, bizonyos rendszerességgel (életkor, nem, állapot, foglalkozás stb. szerint) röntgengép elé szólították a lakosság egyes rétegeit. De éppen ezért sokan ki is maradtak belőle. Miben különbözik ettől a komplex szűrés? Mindenekelőtt: ezzel a napjainkban emelkedő tendenciájú betegségek rejtett tüneteit derítik ki. A lakosság legveszélyeztetettebb korcsoportjait vizsgálják meg, melyeknél a korai diagnózis késlelteti a betegség, a szövődmény kialakulását, mivel ezeket az embereket idejében gondozásba veszik. Ami nem kevésbé lényeges: a szűrést egységes szervezeti keretek között, egységes metodikával bonyolítják le. Hazánkban először Pécsett és Dunaújvárosban hoztak létre komplex szűrőállomást, méghozzá számítógépes nyilvántartással, s a teljes felnőtt lakosságot (18 éves kortól felfelé) megvizsgálták. A lakosságszűrésnek azonban vannak budapesti előzményei is. A X. és a XVII. kerületi tüdőszűrő állomáson (mindkét kerület a Bajcsy-Zsilinszky Kórházhoz tartozik) közel tíz éve végeznek különböző szűrővizsgálatokat, ám ezek tapasztalatai nem alkalmazhatók teljes egészében a fővárosi viszonyokra. A Fővárosi Tanács V. B. Egészségügyi Főosztályán tanulmányozták, hogy a pécsi, dunaújvárosi és a fővárosi modelleknek mely elemei általánosíthatók és használhatók fel a komplex lakosságszűrési modell megtervezésekor. Például nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárosban csak akkor valósítható meg széleskörűen a komplex szűrés, ha a vizsgálatokat túlnyomórészt egészségügyi szakdolgozók (asszisztensek) végzik, akiket erre speciális továbbképzéseken felkészítenek, betanítanak. Tévedés ne essék! Nem betegségeket, hanem a normálistól eltérő paramétereket állapítanak meg, és szakorvosok döntik el, hogy a jelzett elváltozások tényleg kórosak-e. Felmérték, hogy a rendelkezésre álló fővárosi tapasztalatokkal, illetve személyi, valamint tárgyi-anyagi feltételekkel a lakosság milyen széles körében kezdhető meg az egészségügyi szűrés. Altalános bevezetéséhez további gyakorlati tapasztalatokra volt szükség a fővárosban, ezért — kísérleti jelleggel — hat kerületben (a III., a VIII., a X., a XI., a XVII. és a XXII. kerületben) kezdték meg a szűrővizsgálatokat. Az Egészségügyi Főosztály csak a főbb szempontokat adta meg, a módszer kialakítását az egyes tüdőgondozókra bízta, vagyis hogy lehetőségeik és saját elképzeléseik szerint bonyolítsák le kerületükben a szűrővizsgálatokat. De miből is áll a komplex szűrés folyamata? Az Egészségügyi Főosztály kidolgozott egy ún. minimum-programot, amely a későbbiekben minden irányban bővíthető a szűrőállomások fejlesztésének függvényében. (/. számú ábra.) A minimum-program a tervek szerint 1987-ben indul a fővárosban egységes elvek és módszerek szerint a kísérleti szűrésen részt vett kerületekben, valamint azokon a szűrőállomásokon, ahol erre megvannak a feltételek. Hogy lássuk, miért van erre szükség, vessünk egy pillantást a statisztikára. A fővárosban a keresőképtelenséggel, kórházi ápolással, valamint rokkantsággal járó megbetegedések mintegy 25 százalékát légzőszervi, szív- és érrendszeri, mozgásszervi és emésztőszervi panaszok okozzák. Az országos átlagnál magasabb halandóságot a fővárosban is a szív- és érrendszeri megbetegedések (51,5 százalék), valamint a daganatos betegségek (22,7 százalék) idézik elő. Ezért a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos betegségek felderítése már a minimum-programban, illetve annak bővített változatában szerepel, de a korai rokkantságot és halált okozó vese- és máj betegségek, légzőszervi rendellenességek időbeni felderítése is feladata a komplex lakosságszűrésnek. Abban a hat kerületben, ahol tavaly megkezdődött — és most is folyik — a minimumszűrőprogram, a helyi tüdőszűrő állomás az a bázis, amelyet a jövőben folyamatosan komplex szűrőállomássá fejlesztenek. Kivétel a III. kerületben működő intézmény, mely a program első létesítményeként kimondottan erre a célra épült, mint a neve is jelzi: Margit Kórház és Rendelőintézet Komplex Szűrőállomása és Tüdőgondozó Intézete. Dr. Dénes Éva pulmonológus főorvos, az intézet igazgatója elmondotta, hogy később, a személyi és a tárgyi feltételek megteremtésével ez az intézet valóban a III. kerületi komplex szűrővizsgálatok bázisává válik. Feladata lesz a kerület 149 ezer főnyi — továbbá az agglomeráció három községének: Pomáz, Üröm és Piliscsaba — lakossága egészségi állapotának feltérképezése, nyilvántartása és az adatok hasznosítása a megelőzőgyógyító tevékenységben. A főorvosnő beszélt eddigi tapasztalataikról és a módszereikről is. A III. kerületi szűrőállomás 30-60 év közötti nőknek és férfiaknak — a megbetegedés „esélyeit" tekintve ez a lakosság legveszélyeztetettebb korcsoportja — küldött „meghívókat". Vegyünk egy példát. Kovács József megjelent a szűrőállomáson, s jelentkezett az adatfelvételi ablaknál. Ha nem akart részt venni a kiegészítő vizsgálatokon, akkor csak a kötelező tüdőszűrésre kellett mennie, de — talán kevesen tudják — már ez is bővített vizsgálat, mert egyúttal megnézik a szívárnyékot is. Amennyiben vállalta a kibővített szűrést, megmérték a testsúlyát (a túltápláltság utalhat betegségre is, s e téren sem dicsekedhetünk: hazánkban az átlagtestsúly 10-20 százalékkal haladja meg a kívánatost) és magasságát. Útja ezután a laboratóriumba vezetett, ahol tesztpapírral elvégezték a vizeletvizsgálatot. Az előforduló kóros anyagokból (fehérje, vér, cukor, genny stb.) következtetni lehet a vese és a máj működésére, esetleg cukorbetegségre is. (A Nemzetközi Diabetesz Társaság 1980-ban leszögezte, hogy a vizeletvizsgálat nem alkalmas a kezdődő cukorbetegség megállapítására, ezt csak terheléses vércukorvizsgálattal lehet teljes bizonyossággal kimutatni. Vérvétel nem szerepel a minimum-programban, így a terheléses vércukorvizsgálatot csak rendkívül indokolt esetben végzik el.) Miután a vizeletvizsgálat eredményét az asszisztens rávezette a kartonra, következett a vérnyomásmérés, mely felvilágosítással szolgál a keringési rendszer állapotáról. A szűrés minimumprogramja mellkasröntgennel fejeződött be. Beszélnünk kell természetesen az ehhez kapcsolódó kiegészítő vizsgálatok mibenlétéről és jelentőségéről is. A vérnyomásmérés EKG- és oszcillográfiai vizsgálattal bővíthető. Része a vizsgálatnak a daganatszűrés. A minimumprogram feladata, hogy tapintással felfedezze az esetleges göböket, csomókat a pajzsmirigyben és a női emlőben. Tapintással megállapítható — ez viszont már a bővített vizsgálat folyamának része — a férfiakat fenyegető, nagyon gyors lefolyású, szörnyű betegség (két-17