Budapest, 1986. (24. évfolyam)

10. szám október - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életébői Könyv Mihail Gorbacsov budapesti látogatásáról Mihail Gorbacsov Budapesten címmel könyv alakban jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó az SZKP KB főtitkárának ez év június 8-9-i, baráti látogatásának dokumentumait. A szép kivitelű kötet egyebek között feleleveníti a moszkvai indulás és a budapesti érkezés jelentősebb pillanatait, a Csepeli Szerszámgépgyárban tartott barátsági nagygyűlés és a többi program eseményeit. A kiadvány tartalmazza az SZKP Politikai Bizottságának értékelését a budapesti találkozóról, valamint az MSZMP KB június 18-i üléséről kiadott közleménynek a találkozóról szóló részét. A könyvet az MTI munkatársainak a látogatásról készített színes és feketefehér fotói illusztrálják. A mosoly birodalma A színház veszélyes intézmény. Mert közvetlenül és szinte azonnal reagálni kényszerül az őt körülvevő világ változásaira vagy megmerevedésére. A színház veszélyes, ha nem is tökéletesen megbízható szeizmográf. A magyar színház manapság alig mutatja a létezés állapotát. Reakciók nélküli, merev üzemek, persze, működnek esténként, megtévesztő külsőségekkel; sőt, a hibás mechanizmus olykor előadásokat is enged — de a színház mint lélegző-élő szervezet az elhalás állapotába érkezett itt és most. Ne taglaljuk az okait, de vegyük észre, hogy néhányan nem szeretnének belenyugodni ebbe a helyzetbe. Struktúrán belül vagy azon kívül sem. Jeles András is közéjük tartozik. Az általa létrehozott Monteverdi Birkózókör félamatőr-félprofi státusú együttese első pillanatra az avantgárd lelkesítő gesztusával jelentkezett: a perifériáról, kísérleti szintről indult, a tagadás új látóhatárt nyitó eszméjével. De mintha ebbe a gesztusba végképp beleragadt volna. Második bemutatójuk A mosoly birodalma: madrigálopera á la 1986. Egy országról szól, mely megrendelt mosollyal él. Erőszakban, túlkapásokkal, ostobán. Jeles a „történetet" és az „életképeket" nem összetartozó elemek bravúros összecsúsztatásával jeleníti meg. A csasztuska a rendőrségről Monteverdit megszégyenítő kórusműben lelt formát, a kommentátorok barokk operák recitatívóiban szólalnak meg, az áriák és egyéb zárt számok képtelen pantomimekkel ellenpontozódnak. Ezt a történetet dokumentarista megközelítésben és tálalásban szoktuk: Jeles operaparafrázist csinál belőle, ezáltal eltávolítja, rálátást enged. Történet végül is nincs, csak helyzetek vannak, melyeket jól ismerünk negyven év történelméből. És itt válik csak formai kísérletté az előa, dás. Mert gondolatilag Jelesék nem jelölnek ki kezdő- és végpontot. Ismert tényeket közölnek sokadszor, így a kimondás bátorsága sem lelkesít. Nem fedezik fel újra a világot — pedig egy művészi alkotásnak ez a legfontosabb gesztusa —, csak az untig ismertet parafrálják szellemesen. Mutatvány lesz belőle, melyben borzol a kimondása a hivatalosan ritkán kimondottnak, de inkább csak untat az elhallgatása a művészileg nem megfogalmazottnak, eltitkolása egy új szemléletnek. Vagy nincs is új szemlélet? Csak formai bravúr és szemtelenkedés? Amikor nincs színház, már ez is elbűvölő lehet. De nem teremtő. (b. g.) Bölcsödéi kísérlet A fogyatékos kisgyermekek rehabilitációjának kiszélesítésében nyújt segítséget az a három évig tartó kísérlet, amely az idén kezdődött a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének kezdeményezésére, és amelyben részt vesz egy XIV. kerületi gyermekintézmény is. Néhány sérült kisgyermeket is felvesznek a rendes bölcsődébe és gyógypedagógus, gyógytornász, valamint pszichológus irányításával szakképzett gondozónők ügyelnek fejlődésükre. A kísérletben részt vevő bölcsődékben azokat a sérült gyerekeket, akiknek az állapotára a közösség jó hatással van, a normál csoportba osztják be. Külön csoportokban foglalkoznak a gondozónők azokkal a kicsinyekkel, akiknek az állapota súlyosabb, de a közösségi nevelésük még lehetséges. A fogyatékos kisgyermekekkel hat órán át foglalkoznak az intézményben. Több, gyermekgondozási segélyen lévő anyának lehetősége nyílik arra is, hogy a hét minden napján, vagy hetente két-három alkalommal 4-5 órára beviheti sérült gyermekét valamelyik, a kísérletben részt vevő bölcsődébe, hogy felszabaduló idejét tanulásra, pihenésre fordíthassa. -r Számítógép a kórházban Kórházi mikroszámítógépes információs rendszer kifejlesztésén dolgoznak a Számítástechnikai Kutatóintézet és Innovációs Központ, valamint a Labor Műszeripari Művek szakemberei. A hálózatot, az elképzelések szerint az év végén helyezik üzembe a Fővárosi Tanács Margit Kórház és Rendelőintézetében. A számítógépes rendszer a felvételtől az elbocsátásig nyilvántartja a betegek személyi és kezelési adatait. A kórház különböző osztályain elhelyezett számítógépekhez egyenként öt képernyős munkahelyet csatlakoztatnak. Ez teszi lehetővé, hogy bármelyik osztályon az arra illetékes egészségügyi dolgozó lehívhassa a számítógépből az őt érdeklő adatokat. * A betegfelvételi alrendszert az SZKI munkatársai már elkészítették, és kipróbálásra átadták a Margit Kórháznak. A felvételi irodán elhelyezett képernyős munkahelyen az előzetesen beprogramozott kérdésekre válaszolva minden új betegről kórlapot állítanak össze. A gépben tárolt adatlap végigkíséri a beteget kórházi tartózkodása során, s folyamatosan erre vezetik a különböző kezelési adatokat. Ennek alapján készül el a kórházi zárójelentés is. Az orvosnak csupán ki kell jelölnie a szükséges adatokat, a számítógép pillanatok alatt önállóan elkészíti és kinyomtatja a zárójelentést. Az ápolási alrendszer programnyelvének kifejlesztésével az év végére készülnek el az SZKI-ban. Ez a rendszer orvosi információkat tartalmaz, ezért elkészítésében a Margit Kórház, a Tétényi úti Kórház és az esztergomi kórház orvosai is részt vesznek. Egyebek között rögzítik a műtéti lefolyást, a gyógyszeradagolást, a vizsgálatokat, a műszeres terápiát, és folyamatosan bejegyzik a betegek állapotának változásait. A rendszer alkotói szigorúan ügyelnek arra, hogy csak az illetékesek juthassanak a betárolt adatokhoz. (m) Kétkerekű gondok Még mindig nem eléggé nyereséges a hazai kerékpárgyártás. A Csepel Művek biciklikészítő üzeme jelenleg évente 260 ezer kétkerekűt gyárt, de ennek csak egyharmada, a különleges kivitelű kerékpárok előállítása nyereséges. A körülbelül ugyanennyi kempingbicikli gyártása nem hoz gazdasági hasznot, a túragépek pedig továbbra is a vállalat veszteséges cikkei közé tartoznak. A következő években éppen ezért az igényesebb, ám emiatt drágább kerékpárok gyártását szorgalmazzák. Ezek közé tartozik a nagyon népszerű, sportos kivitelű, színes, terepjáró gumikkal felszerelt BMX-típusú jármű, amely tavaly jelent meg a szaküzletekben. Akkor háromezret készítettek és adtak el belőle idehaza. Az idén, már az első félévben 5300-at szállítottak a kereskedelemnek. Nehezítette a gyártást, hogy ezekhez a biciklikhez eddig csak tőkés importból tudták beszerezni a gumikat. Most egy lengyel vállalattal sikerült szerződést kötni nagyobb mennyiségű kerékgumi szállítására. A gumiért a csepeliek kerékpárláncokkal és más alkatrészekkel fizetnek. Ha az együttműködés sikeres lesz, az év végéig újabb 3000-3500 BMX típusú kétkerekűt tudnak eladni. A vásárlóképes kereslethez viszonyítva ez is kevés, de várható, hogy jövőre már tizenötezer speciális, pedálos járművet készítenek a csepeli üzemben. (em)