Budapest, 1986. (24. évfolyam)

9. szám szeptember - Péter Katalin: A győzelem híre Európában

Apponyi Hungarica 2259. A 795. oldal után, számozatlan lapon: a Szent Korona festményeken hordozták őket körül — üdvrivalgás közepette. A 17. század általában kedvelte a szimbolikus ábrázolásokat. Megjelentek a budai győzelmet ünneplő látványosságokon is. Volt úgy, hogy három sas jelképezte a Szent Liga szövetségeseit, de a sas rendszerint inkább a császárság volt; kereszt a pápát, oroszlán Velencét jelképezte. A török birodalom félhold vagy óriáskígyó formájában került gigantikus figurák vagy más, a győzelmet jelző alakok lába alá. A szimbolikus csoportozatokat gyakran furfangos gépek mozgatták belülről: a madarak szálltak, a kígyó tekergőzött és Buda vára sok helyütt összeomlott. Leginkább Itáliában ünnepeltek túláradó jókedvvel, ahol a hosszú szeptemberi éjszakák szinte kínálkoztak ilyesmire, és a tavaszi nagy ünnepek elmúltával mindenki örömmel fogadta az újabb alkalmat. Hetekig tartó vigasságokat rendeztek, néhány napra előkerültek az álarcok. Igazi karnevál kerekedett. Még olyan kis városban, mint Siena is óriási szerkezetet építettek. Nőalak jelképezte a keresztény hitet, egyik kezében karddal, a másikban kehellyel. Felette sasok, pálmaágak és arany koronák lebegtek. Lábával félholdra támaszkodott, mellette Velence oroszlánja taposta el a török óriáskígyót. Körülötte pedig a győztes hatalmak festett szimbólumait lehetett látni. Éjszakára nagy kandeláberek világították meg. Nápolyban, ahová szeptember 11-én, szerdán délelőtt érkezett meg a várva-várt jó hír, a nép spontán örömkitörése után két ünnepélyt is rendeztek az alkirály palotájának falánál. Az elsőn felépítettek egy hatalmas Buda várát, sok tornyán félholdakkal. Voltak rajta bástyák és lőrések. Itt valódi emberek, okádó füstben, eljátszották az ostromot. Kristály szerkezeten álló gyertyák világították meg őket. A bor szökőkutakból folyt, az élelmiszert pedig piramis alakban tálalták fel az ingyenes lakoma vendégei elé. A második ünnepségen, ugyanannál a fainál, nyitott csarnokban ült a kereszténység szimbóluma nagy kereszttel. A Szent Liga hatalmait jelképező alakok, katonák, hadisátrak álltak körülötte. Ezen az ünnepségen is folyt a bor, hegyekben állt a sok finom falat, hömpölygött a nép. Két héten át nem tudtak betelni az ünnepléssel. Maguk a hősök azonban nem tartottak triumfust. Lotharingiai Károly még a szomszédos Bécsbe sem ment el, hogy ünnepeltesse magát. Megírta a jelentését, majd a nagyvezír üldözésére indult. Miközben egész Európa ujjongott, a sereg a töröktől előzőleg földig pusztított területen haladt déli irányban. Szeptember 15-én érte el Bécset a hír, hogy a Sárvíznél táboroznak. Onnan mentek tovább az eszéki híd irányában. Konstantinápoly és Magyarország között ide-oda mindig Eszéken szokott a török áthaladni. A Buda alatti sereg egy része azonban ekkor már 39