Budapest, 1986. (24. évfolyam)
8. szám augusztus - Seregi László: A strandok nyáron halnak meg?
A STRANDOK nyáron halnak meg? Jó nektek, nálatok igen fejlett a fürdőkultúra, mondja kedves külföldi vendégem, és látom az arcán, hogy nem ugrat. Különben sem az a fajta, aki csak úgy belenyilatkozna a nagyvilágba; mielőtt bármit mondana, alaposan utánanéz a tényeknek, igyekszik tájékozódni a sajátságos körülményekről. Hozzánk készülve is mindent áttanulmányozott, amit fellelt a könyvtárban, vagy amit a szomszédai, akik tavaly jártak nálunk, a figyelmébe ajánlottak. Az egyik brosúrában bukkant rá gyógyvizeinkre, pontosabban azok nemzetközi hírére. El is határozta, ha ellátogat Budapestre, megragadja az alkalmat és megnézi, testközelből, milyen is mifelénk a gyógyvizekre épült fürdőkultúra. Most például azt kéri tőlem, hogy vigyem el valamelyik strandra, de hogy őszinte legyek, hiába pörgetem fejemben végig a kínálat katalógusát, meglehetősen tanácstalannak érzem magam. Nem mintha nem ismerném a szóba jöhető létesítményeket. De azt már nem merném határozottan kijelenteni, hogy bármelyikben megtalálom a zuhanyozót, az üzemvezetői irodáról nem is beszélve, ám büszkén állíthatom, hogy a Gellértben és a Dagályban csukott szemmel is tájékozódom. Amin nincs is mit csodálkozni, a Kemenes utca környékén töltöttem gyermekkorom javát. Azóta eltelt pár év, s én itt vagyok a problémámmal, hova vigyem a vendégemet? A Gellértbe, ugye, nem vihetem, ennyi önkritikám még okvetlenül van; egyébként is kimerült a középtávú hitelkeretem. A Dagályban meg annyi a nép, hogy vendégem, aki odaátról érkezett, még azt találná gondolni, hogy nálunk csak ide, erre az egy helyre juthatnak be a középkorosztályhoz tartozó, kis keresetű értelmiségiek. Nincs más hátra, fel kell keresni Meskó Csabát. Mi, akik itt, ebben a városban élünk, tudjuk, hogy ebben a témában ő a kisfőnök, annak dacára, hogy a háta mögött, korpulens alakjára és hófehér szakállára célozva, Nagy Fehér Főnöknek nevezik. Amit ő nem tud a fürdőkről és a strandokról, nem is érdemes tudni. Az osztályvezető kedélyesen fogad, csak akkor komorul el a tekintete, amikor .. "Z rKrfPSSSr!?
