Budapest, 1986. (24. évfolyam)

4. szám április - Gál Éva: A százötven év emlékei

ELMÜ gyasztót terheli). Tulajdonképpen ezek az intézkedések közvetítik a népgazdaság energiatakarékossággal kapcsolatos elképzeléseit. A Budapesti Elektromos Művek jelentős erőfeszítéseket tesz a főváros közvilágításának korszerűsítéséért. A nagymérvű fejlesztések ellenére a 70-es évek közepén az ELMÜ hálózatában 50-60 százalékában még korszerűtlen izzólámpás fényforrások üzemeltek. Az MVMT és a Pénzügyminisztérium egyetértésével, a fenntartási költségek jelentős mértékű növelésével sikerült elérni, hogy napjainkban a főváros területén a hagyományos világítótestek megszűntek, és helyükre higanygőz lámpák kerültek. A közvilágítás további korszerűsítése érdekében és fejlesztési irányainak meghatározására a Fővárosi Tanács fejlesztési koncepciót készített, amely magában foglalja a legkorszerűbb nátriumlámpás világítás bevezetését is. Ezek a modern fényforrások még jobb hatásfokkal „állítják elő" a fényt. A „nátriumosítási program" gyorsabb realizálódását bizonyos pénzügyi eszközök — esetleg energiaracionalizálási forrásból történő előteremtése — segíthetnék. A villamosenergia-szolgáltatás színvonalát döntően a hálózati feszültségviszonyok határozzák meg. Amennyiben egy körzetben a feszültségek tartósan a szabványos érték alá kerülnek, úgy azt a körzetet „zárolt körzetnek" minősítjük. Ennek a felszabadítása csak jelentős fejlesztési munka — hálózatépítés, vezetékcsere, transzformátorszám-növelés stb. — eredményeként történhet. Vállalatunknál a zárolt körzetek száma mind abszolút értékben, mind arányaiban 1979 óta fokozatosan csökken. A csökkenés mértékét jelentősen befolyásolta, hogy a fejlesztések optimalizálására számítógépes programmal rendelkezünk. Évente mintegy 200 kilométer, a csupaszvezetéknél lényegesen korszerűbb, szigetelt szabadvezeték-hálózatot építünk. A kisfeszültségű kábelhálózaton jelenlévő régi „T" kábelekből — papírszigetelésű, öreg, elavult, korszerűtlen kábelek — évente 40-70 kilométert újítunk fel. E tevékenységek összehangolásával sikerült elérni, hogy a főváros területén a zárolt körzetek számát 5-7 százalékos — az országos átlagnál kedvezőbb —, elfogadható értékre csökkentettük. A VII. ötéves tervre vonatkozó elképzeléseink részletes felülvizsgálata folyamatban van. De az máris látható, hogy a feladatokat differenciáltan szükséges kijelölni, hogy a fejlesztési lehetőségek a legoptimálisabban kerüljenek felhasználásra. Még így sem várható lényeges változás, további javulás a zárolt körzetek tekintetében, illetve egyes helyeken — a fogyasztás növekedése miatt — rosszabbodás is bekövetkezhet. Az elosztó hálózaton tovább nehezíti a helyzetet — a célcsoportos beruházási források nagymérvű csökkenése miatt — a táppontok telepítésének ütemcsökkenése. Ez úgymond, „az egyszeres hiba elvének" feladására kényszeríti egyes területeken vállalatunkat. (Jelen esetben egy üzemzavar kapcsán — kábelsérülésnél — átkapcsolásokkal egy-két órás áramszünettel a fogyasztók elláthatók. Ha ezen elvet megsértjük, akkor a hiba kijavításáig a fogyasztó villamos energia nélkül marad.) Vidéken sajnos már vannak ilyen lakókörzetek, azonban a fővárosban még sikerült a fejlesztéseinket úgy irányítanunk, hogy az „egyszeres hiba elvét" ne sértsük meg. Ugyancsak energiatakarékossági szempontok miatt került sor a villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulás bevezetésére. A fejlesztési hozzájárulás bevezetésével kormányunk a fogyasztókat anyagilag is érdekeltté kívánja tenni az ésszerű és takarékos villamosenergia-felhasználásban . A szabályozás alapellátásnak ismeri el az átlagos háztartási igénynek tekinthető 3,3 kW (15 amper) teljesítményt, amelyet „díjmentesen" a lakossági fogyasztók rendelkezésére bocsát. (Zárolt körzetben ez az érték 2,2 kW-nak felel meg.) Villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni annak a fogyasztónak, akinek villamosteljesítmény-igénye az alapellátást meghaladja. Ennek mértéke: 3,3 kW felett 5,5 kW felett 7,7 kW felett 12,0 kW felett 5,5 kW-ig 7,7 kW-ig 12,0 kW-ig 2000.— Ft/kW 3000.— Ft/kW 4000.— Ft/kW 6000.— Ft/kW A lakossági hozzájárulás kiszámítását több körülmény befolyásolja, ezért javasolható, hogy minden jelentősebb energiafogyasztó (forróvíztároló, mosógép, villanytűzhely, hőtárolós kályha stb.) vásárlása előtt keressék fel kirendeltségeinket, fogyasztói irodánkat. Vállalatunk az ügyfélfogadás rendjét úgy állapította meg, hogy az ügyfelek hetenként egy alkalommal munkaidő után 18 óráig felkereshetik. Az ELMÜ részt vesz a Közmű Információs Iroda tevékenységében is, ahol hetente több alkalommal nyílik lehetőség a munkaidő utáni ügyintézésre. A VII. ötéves terv indításával és a tanácsok nagyobb önállóságával összhangban vállalatunktól — a közvilágítási tevékenység mintájára — tanácsi ügyintézésbe került a lakótelepek villamosításának lebonyolítása. Ez azt jelenti, hogy a központi forrásokból a lakótelepek villamosítására szánt összeget az illetékes tanács kapja meg. Az ELMÜ ezen feladatok ellátásából csak akkor veszi ki részét, ha erre megbízást kap. Cikkünk keretei nem elégségesek a téma teljes körű kibontására, azonban ahhoz elég, hogy ráirányítsuk a figyelmet minden fontosabb kérdésre, amely összhangban van kormányzatunk energiapolitikai célkitűzéseivel, ezen keresztül minden állampolgár életszínvonalának, életkörülményeinek alakulásával. Ne felejtsük, hogy az energiatakarékosság mindnyájunk ügye, és a ma energiatakarékossága lehet csak a holnap energiabiztonságának megfelelő alapja. (X) 42