Budapest, 1986. (24. évfolyam)

1- 2. szám január-február - Kérdésünk: Mit vár a VII. ötéves tervtől?

zelések — a diagnosztikus és terápiás lehetőségek szűkössége miatt — elhúzódnak. — A VII. ötéves tervben éppen ezért nem az extenzív fejlesztés, hanem a korszerűsítés,a működési feltételek javítása a legfontosabb cél. Vagyis javítani kell a gépi és a műszeres felszereltséget. Itt nemcsak orvosi berendezések beszerzésére gondolok, hanem olyan eszközökre is, amelyekkel az ápoló-, a konyhai, a mosodai és takarítószemélyzet dolgozik. Nem kevésbé fontos a korszerű betegellátás igényeinek megfelelő gép- és műszerpark biztosítása sem. Olyan gép- és műszerparkra van szükség, amely igazodik a fővárosban leggyakoribb betegségek gyógyító-megelőző programjához, vagyis: a szív- és érrendszeri betegek, a baleseti sérültek, a daganatos, illetve a vesebetegek ellátásának követelményeihez. — Itt kell elmondanom, hogy a VI. ötéves tervben végrehajtott fejlesztés ellenére, továbbra is fennállnak bizonyos aránytalanságok mind a gyermek és felnőtt körzeti, mind pedig a szakorvosi ellátásban. Felszámolásuk — vagy legalább csökkentésük — ugyancsak fontos feladatunk a következő tervidőszakban. — Ezek tehát a fejlesztés irányelvei. Egy-egy sommásan vázolt cél azonban szerteágazó feladatokat takar. Vegyük például az intézményhálózat műszakigazdasági állapotát. Közismert, hogy a fővárosi egészségügyi intézmények több száz telephelyen, szétszórtan működnek. Az sem titok, hogy az épületek átlagos „életkora" mintegy 80 év, állapotuk nem felel meg a mai követelményeknek. Ráadásul a közműhálózat és a kiszolgálólétesítmények nagy része egyidős az épületekkel: zökkenőmentes üzemeltetésük — felújítás nélkül — szinte lehetetlen. — A VII. ötéves tervben tehát nem elég befejezni az előző tervidőszakban megkezdett beruházásokat, feltétlenül szükség van néhány kiszolgálólétesítmény rekonstrukciójára is. — Nem esett még szó arról, hogy feladatkörünkbe tartozik a szociális ellátás. Az idős emberekről való gondoskodás a gyó'gyításban, a szociális otthonokban és az öregek napközi otthonaiban. A VII. ötéves tervben a területi elv alapján olyan családgondozó központok kialakítását tervezzük, amelyeknek tevékenysége sokrétű lesz, a családok egészére irányul. — Befejezésül hadd tegyek fel egy kérdést: a meglévő ágyszám elegendő lesz az elkövetkező öt esztendőben? — Ha meg tudjuk őrizni a kórházi ágyak működőképességét, ha a lakosság egészségügyi állapotának megfelelően tudjuk átalakítani az ágyösszetételt, és vé-KÉRDÉSÜNK: gül, ha az ágyakat a leggyakoribb megbetegedések megelőző-gyógyító programjának megfelelően tudjuk hasznosítani — akkor igen. Gyorsabban haladunk majd... Dr. Zahumenszky József, a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgatója tevékenységük politikai jelentőségének hangsúlyozásával kezdi nyilatkozatát: — A tömegközlekedés minősége jelentősen befolyásolja Budapest lakosságának és a fővárosba utazó embereknek az életkörülményeit; megbízhatósága, szervezettsége, kulturáltsága pedig közvetlenül hat hangulatukra és — közvetve — munkakedvükre. Ezért a főváros tömegközlekedésének mennyiségi és minőségi fejlesztését, színvonalas üzemeltetését fontos politikai feladatnak is tekintjük. Tapasztalataink szerint — a tervszerű fejlesztő és fenntartó munka eredményeként — a főváros tömegközlekedése alapjában véve kielégítő. — Sok nyugati metropolis lakói irigyük is ezt tőlünk... — Igen. Kevés főváros van Európában, ahol a tömegközlekedési hálózat hossza — a közigazgatási határon túl húzódó vonalakkal együtt — eléri az 1200 kilométert, s ahol a lakott terület 99 százalékán 500 méteren belül elérhető a legközelebbi megállóhely! A VI. ötéves tervben végrehajtott metróhálózat-bővítéssel sikerült növelni az utazási sebességet, és általánosan csökkenteni a zsúfoltságot. — Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a gazdasági szabályozórendszer változásai, s a fejlesztési források beszűkülése következtében elmaradásaink vannak mindenekelőtt az infrastrukturális beruházások terén. — Ez a kiindulópontunk a VII. ötéves terv fejlesztési koncepciójának kidolgozásánál. Melyek ezek az irányelvek? Először is, hogy megtartsuk és — ahol lehetséges — emeljük a tömegközlekedés jelenlegi színvonalát. Aztán, hogy belső tartalékaink feltárásával javítsuk a menetrendszerűséget, az egyenletességet és a forgalom biztonságát. Harmadszor a közlekedés ágazatai közötti ésszerű, gazdaságos munkamegosztáson alapuló, a település-és a regionális fejlesztésnek megfelelő közlekedési hálózatot alakítsunk ki. Az utóbbin a gyorsközlekedési hálózat bővítését értjük, aminek — a városszerkezet szempontjából legfontosabb két eleme: az észak-déli metró és a Hungária körúti l-es villamos. — A közlekedés ágazatain a villamos-, az autóbusz-, a trolibusz-, a metró- és a HÉV-üzemet értjük. A villamos járművek rekonstrukciója a VI. ötéves tervben befejeződött. Most a pályák állapotának javítása, az energiaellátás fejlesztése és a javító-karbantartó létesítmények bővítése van soron. Az autóbuszágazatban — a selejtpótláson kívül — mintegy 10 százalékos járműpark-bővítést tervezünk, az új lakótelepek igényeinek kielégítésére. A menetrendszerűség javítására — vagyis a kötött menetrend kiterjesztése céljából — pedig mintegy 60 darab új autóbusz beszerzését tervezzük. A trolibusz-közlekedésben — elsősorban a Hungária körút építésével összefüggésben — kisebb módosításokat fogunk végrehajtani. Selejtpótlásra és a nagyobb befogadóképességű csuklós járművek arányának növelésére 83 korszerű, energiatakarékos Ikarus-Ganz kocsit kívánunk beszerezni. Az észak-déli metróvonal Árpád híd -Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakaszának forgalomba helyezéséhez új szerelvényeket kell vásárolnunk. Végül a kisföldalatti megnövekedett utasforgalma két új jármű beszerzését teszi szükségessé. És a mozi...? Hányan járnak manapság Budapesten moziba? Milyen filmszínházakban, milyen technika segítségével kerül a néző elé a film? Egyáltalán: milyen filmeket látunk, milyen műsorpolitika diktálja egyegy úgynevezett sikerfilm vagy művészi alkotás forgalomba kerülését? Ellentétesek-e a filmeket vásárló intézmény és a forgalmazó vállalat érdekei? Néhány évvel ezelőtt élénk vitának lehettünk tanúi, amelyeknek résztvevői a többi között a fenti kérdéseket boncolgatták. A vita középpontjában a Fővárosi Filmforgalmazási és Moziüzemi Vállalat állt. Mi változott az elmúlt években, s várhatóan mi változik az elkövetkezőkben? — kérdeztük Port Ferenctől, aki 1985. március elseje óta igazgatja a vállalatot. — A vállalat állami támogatásban részesül, ennek reálértéke csökken, hiszen a költségek emelkednek. Ugyanakkor a helyárak megállapításánál szociálpolitikai meggondolások is érvényesültek. — Ráadásul a mozinak ismét új vetélytársakkal kell számolnia. — Az új filmhordozó eszközök megjelenése megváltoztatja a mozi szerepét. A video, a kábeltelevízió, a satelite-program hatására, ahogyan más országokban, nálunk is valószínűleg csökkenni fog a mozik látogatottsága, a filmek iránti érdeklődés. Fel kell készülnünk arra, hogy a sikerfilmek nemcsak a premiermozikban, hanem a feketepiacon is megjelennek. Jó példa volt már erre Az elveszett frigyláda 16