Budapest, 1986. (24. évfolyam)

4. szám április - Szále László: Budapest az ezredfordulón

MILYEN LESZ — MILYEN LEGYEN BUDAPEST az ezredfordulón Ha azt kérdezzük, milyen lesz ez a város 2000-ben, a gondolat bizonyosan az utópia birodalmába szárnyal, ám ha úgy tesszük föl a kérdést, mi lesz itt tizenöt év múlva, teljesen reális, nagyon is földközeli válaszokat várhatunk. Ugyanazt kérdeztük, csak másképpen. A főváros jelenéért és jövőéért felelős szakemberek válaszolnak a kérdéseinkre és olyan budapestiek, akiknek szívügyük a város, de nem munkaköri kötelességük tudni, milyen lesz Budapest az ezredfordulón. Ők megengedhetik maguknak, hogy elfogultabban, sarkosan, olykor érdekesen és nem egy helyütt vitára késztetően fogalmazzanak. Hogy elszakadjanak a röpke tizenöt év szorító valóságától, s olyan vágyaknak is hangot adjanak, amelyek illúzióknak, álmoknak tűnnek. A véleményüket mondják. Vannak persze másféle vélemények is. Kifejtésük, megvitatásuk mindenkinek, főként a Budapest jövőjét aggódva figyelemmel követőknek, csak hasznos lehet. A gondolatok, eszmék cseréje már majdnem cselekvés. Érthető tehát, hogy a konkrét terveket ismerő — sőt, készítő — szakembernek sincs teljesen gúzsba kötve a fantáziája, hiszen ha 2000-re gondol, merészebben fogalmazhat, mintha szűk 15 évben mérheti csak a változásokat. Soroksárból. Sőt, a városon belül is megkülönböztethető a Víziváros, Tabán, Lágymányos, Zugló, mindegyiknek múltja és helyreállítható építészeti, társadalmi arculata van. Véleményem szerint ezeknek a sajátosságoknak a felismerésével kezdődik a városrendezés. Legeslegjobban abban bízom, hogy 2000-re Budapest „önálló" falvak és városok köztársasága lesz. Volt idő, amikor a centralizmus bajnokai sokallották a huszonkét kerületet, pedig igazából Budapest még ennél is több sajátos arculatú természetes egységből áll. A várospolitikát az ott élő emberi közösségekre kell építeni, mert szép ugyan Budapest a beleszólásuk, közreműködésük nélkül is, de velük még szebb lesz, még hangulatosabb, még emberibb. Hegedűs Géza: Két észrevehető változást várok: legyen alkalmas a város a hétköznapi életre, és feleljen meg a mindennapi élet esztétikájának. Budapest egyike azoknak a városoknak, ahol a különböző korok emlékei rendkívül harmonikus egységgé olvadnak össze. Nagyon fontos tehát, hogy az ezredfordulón az itt élő mint otthont, az ide érkező mint látványt folyamatában, azaz a múló időben érzékelje. Meg tudtuk teremteni az ókori Aquincum páratlan vízióját, ugyanilyen élőnek és frissnek kellene lennie a barokk és klasszicizáló Budapestnek — különösen a Várnak és a Belvárosnak. Jó lenne, ha nemcsak a Mátyás-templommal büszkélkedhetnénk, hanem kisebb jelentőségű, elszórt gótikus emlékeinket is szépen restaurálnánk; ha gondunk lenne a szintén gyér török kori emlékekre, Gül baba sír-Beszélgető partnereink: Gáspár Tibor, Budapest főépítésze, Brenner János építész, egyetemi tanár, Szűcs István városszociológus, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, az alakulóban lévő városvédő egyesületek országos szövetségének alelnöke, Hegedűs Géza író, valamint Makovecz Imre és Ágostházi László építész. — Mi változik a maihoz képest az ezredforduló Budapestjén? Gáspár Tibor: Annál a kérdésnél, hogy mi változik, fontosabb, hogy mi marad változatlan. A város jellege, arculata a nem változtatható momentumokból rakható össze. A város fejlesztésének koncepciója nem épülhet csak a változtatásra. Tavaly készült el Budapest és a vele szorosan összefüggő agglomeráció regionális rendezési terve, mely az ezredfordulóig részletesen megjelöli a tennivalókat, s kitűzi a távolabbi jövő fejlesztési irányát. Budapest páratlan természeti adottságokkal bír. A Duna, a hegyek olyan hatalmas ívű rálátást adnak a városra, ami egyedülálló egész Európában. Budapest kifejezetten a folyó köré települt, azt remélem, ez a jellegzetessége mint szervezőerő sohasem változik meg, lényegében 2000-ben is ugyanazt a sziluettet látjuk, amit most a pesti tetők kijelölnek öt-hat emelet magasságban. A hidakhoz kapcsolódó gócpontok megmaradnak, a Vár továbbra is uralkodik a város fölött. A Tabán, a Gellérthegy zöldje ugyanígy gyönyörködtet majd akkor is. A tekintet nem kíván mást, az embereknek nincs hiányérzete. A 6 keleti Várlejtőnek vannak sebei, szeplői, ott sok építeni, javítani való van, ami azonban az adott városképen belül valósul meg, nem annak ellenére. Egy-egy nagyobb változás mégis elképzelhető. A Vár és a Corvin tér közötti út megnyitása lassan évszázados álma a várostervezőknek. Először Schulek Frigyes vetette fel, ki is épült egy lépcsőrendszer, amelynek folytatása le a Corvin térig azóta is minden tervben szerepel. Sok rossz épület, kuszaság van azon a területen, temérdek pénz, szerencsés csillagzat meg lendületes építészeti korszak kell hozzá, hogy a helyzet az ezredfordulóra megváltozzon. Brenner János: Az ezredforduló egyáltalán nincs távol. Ha ezt a tizenöt évet visszavetítjük, 1970-et kapunk, s érzékelhetjük, voltaképpen milyen rövid idő ez a város történetében. Az ezredfordulóig nem várható alapvető fordulat a város fejlődésében, megjelenése, szerkezete, jellege nem fog lényegesen különbözni a maitól. Bizonyos dolgokban azonban kétségtelenül más lesz. Megoldódik a lakáskérdés — legalábbis mennyiségi vonatkozásban. Ez jelentős változást hoz majd a városfejlődés jellegében és stratégiájában, mert a minőség, a lakások nagysága, felszereltsége, fekvése és környezete válik elsődlegessé. A lakosság valamelyest csökken, s ez a folyamat más jellegű városépítési problémákat állít előtérbe. S. Hegedűs László: Számomra Budapest városokból és falvakból áll. Nemcsak Pestből és Budából, hanem Rákosszentmihályból, Albertfalvából, Csepelből és