Budapest, 1986. (24. évfolyam)
3. szám március - TÉKA
téka akinek hosszú életében oly jelentős változások történtek e diszciplínák elméleti megközelítésében és praxisában?" Életművének kulcsa, hogy enciklopédikus műveltségét az emberközpontú érdeklődés teszi teljesebbé, munkásságában elsődleges szerepe van a társadalmi és esztétikai értelmezésnek. Elutasítja az emberi közösségekre tukmált urbanisztika kényszerét; Mumford abban látja az építészet igazi értelmét és sikerét, ha a teljes környezet harmonikus életérzést fakaszt, és örömeivel csakis az embert szolgálja. Ez a nagyszerű könyv nemcsak a várostervezők és építő szakemberek olvasmánya lehet, de haszonnal forgathatják mindazok, akik korunk és jövőnk nagy kérdéseire keresnek választ. (Gondolat) Széchenyi pesti tervei Magyar Levelestár címmel új sorozatot indított a Szépirodalmi Könyvkiadó, amelynek első darabja a legnagyobb magyar százharminchárom levelét tartalmazó csinos kötet. E levélgyűjtemény közreadása nemcsak azért fontos, mert közelebb visz Széchenyi egyéniségének megértéséhez, hanem mert olvasásakor — az 1825. március 19-én kelt Kötelező levéltől kezdődően az 1848. július 28-i, Pest városának írott drámai hangú felszólításáig — egy történelmi folyamat személyes résztvevői lehetünk. Ez a negyedszázad jószerével a nagyváros születésének kezdetét, szinte a vajúdás perceit fogja át: a szélfújta, poros és unalmas Pest-Buda ekkor lett Budapest, az ország fővárosa. Mert még a város mai nevét is Széchenyinek köszönhetjük: ő írta le először, hogy Budapest. A világvárossá terebélyesedett település mai lakóinak izgalmas olvasmányuk lehetett végigkövetni a levelekben, miként indult meg 1825-ben Széchenyi kezdeményezésére az Akadémia szervezése, s hogyan hozta létre 1827-ben a Nemzeti Casinót, vagy ugyanabban az esztendőben — ugyancsak az ő javaslatára — miként rendezték meg az első lóversenyt. Széchenyi megtestesült álmai itt vannak, szinte bennük élünk, építmények formájában is láthatjuk megvalósult ötleteit, ugyanakkor az általa létesített tudományos, gazdasági és művelődési intézmények napjainkban is gyümölcsözően hatnak nemcsak budapesti, hanem nemzeti «Jetünkre is. E levelekből kitetszik, hogyan szorgalmazta Széchenyi például a dunai gőzhajózás fejlesztését, s ennek logikus folytatásaként, miként sürgette, hogy az Óbudai Hajógyár fölépítésével megfelelő ipari háttere is legyen a folyami közlekedésnek és szállításnak. A várost övező gátrendszer kiépítésének gondolatát ugyancsak Széchenyi fogalmazta meg, de ő állt ki elsőként a hajókikötő építése érdekében is. Azért is ő hadakozott leginkább, hogy a rakpartot csúfító depókat és műhelyeket mielőbb lebontsák. A példákat tovább sorolhatnók. Közismert, hogy Széchenyi elméjében fogalmazódott meg a két városrészt összekötő első állandó híd, a Lánchíd terve, kevésbé ismeretesek viszont az előzmények: milyen kemény politikai küzdelmek és gazdasági műveletek árán született meg az eredmény. Az 1840-ben üzembe állított Pesti Hengermalom megteremtésének ténye nem csupán ipartörténeti érdekesség, ott bontogatta szárnyait a korszerű magyar élelmiszer-feldolgozó ipar, természetesen Széchenyi ihlető erejével. Mi sem nyilvánvalóbb, mint hogy a Nemzeti Színház megépítését szorgalmazó küzdelemből ő is kivette részét, de a Pestről induló vasútvonalak ügye sem kerülte el a figyelmét. Közegészségügy vagy köztisztaság? Követelte a város utcáinak rendezését és kövezését; fasorokat, parkokat tervezett, akkor, amikor a környezetvédelem még ismeretlen fogalom volt. Uszodák, „csónakdák" érdekében keres támogató társakat; lövőházat, labdaházat képzel, hogy mindezek az emberek testmozgását és sportolását szolgálják. Nemcsak a város és a benne nyiladozó ipar, tehát végső soron a gazdaság fejlesztésének ügyében munkálkodik, szemmel tartja a város szépítését is, de még arra is van türelme, hogy egy-egy középület külső megjelenésére figyeljen. Kitetszik leveleiből, mily fontosnak tartja a házak szépségét és homlokzatuk harmóniáját. E százharminchárom levél címzettjei: barátai, küzdőtársai, elvbarátai, pesti polgárok, külhoni bankárok, gyáriparosok, mérnökök, József nádor, majd az őt követő szerencsétlen sorsú István, de a bécsi udvar neves hatalmasai és szürke eminenciásai is megtalálhatók közöttük. A reformkor szellemi mozgalmait fölidéző levélgyűjtemény Széchenyi személyiségéről is árnyaltabb képet fest: megnyilatkozik benne az állhatatos államférfi konok kitartása, az áldozatkész közéleti méltóság leleményessége és bátorsága, a bölcs és a taktikában is járatos politikus előretekintő figyelme. Vagyis mindaz, amit számon tartani érdemes e páratlan jellemű férfi tetteiről. A kitűnő válogatás, szöveggondozás, az eligazító utószó és a gazdag jegyzetanyag Bácskai Vera és néhai Nagy Lajos elmélyült munkáját dicséri. A fordulatos, korhű fordításról sem feledkezhetünk meg, hozzátéve, hogy alighanem tévedésből változott Gézává Ziegler Vilmos keresztneve, akinek ilyen irányú munkásságát egyébként jól ismeri a szakmai közvélemény. Szűklátókörűség lenne, ha csupán valamilyen korlátolt Budapest-szemlélet okán tartanok nagy jelentőségűnek a levélgyűjtemény megjelentetését; e munkát a magyar nyelvterület minden régiójának szánták közreadói. KISS KÁROLY Folyóiratszemle HORVÁT ISTVÁN: A FŐVÁROS IPARI HELYZETE. BESZÉLGETÉS KÖTELES ZOLTÁNNAL, A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL. (Budapesti Fórum 1985. 5 sz. 13-16. I.) Az utóbbi két évtizedben kissé csökkent ugyan a főváros iparának részaránya az országos gazdaságban, de még mindig kiemelkedő a jelentősége. Ennek az iparnak helyzetét, erényeit, fogyatékosságait mutatja be az írás. PÉNZES JÁNOS: A FŐVÁROS VII. ÖTÉVES TERVKONCEPCIÓJA. (Budapesti Fórum 1985. 5. sz. 21-34.1.) Ismerteti a tervezőmunka legfontosabb mozzanatait, ezen belül a VI. ötéves terv várható eredményeinek elemzését, amelynek alapján kitűnik, hogy a jelentős eredmények ellenére számos társadalmi feszültséget nem tudta megszüntetni, sőt, újak is keletkeztek. A VII. ötéves fejlesztési koncepcióknak a korábbihoz képest új vonása, hogy a „beruházáscentrikus szemlélettel" szemben jobban hangsúlyozza a gazdálkodási felfogás érvényesítését. A városfejlesztésben és -üzemeltetésben, a lakosság ellátásának javításában nélkülözhetetlennek vallja a minőségi fejlesztést, az élet minőségi jegyeinek erősítését. A koncepció az anyagi lehetőségeknek megfelelően, szelektív módon határozza meg a mennyiségi fejlesztéseket — állapítja meg a szerző. Emellett a lakosság ellátásának érdekében alapvetőnek tartja, hogy a „lakásállomány jobban feleljen meg az igényeknek, az intézmények színvonalasabb ellátást biztosítsanak és a közművek üzemeltetése biztonságosabb legyen." A továbbiakban a tervezés területi feltételei témakörében a demográfiai és munkaerőhelyzet várható alakulását elemzi, ismerteti a fővárosi ipar fejlődésének várható tendenciáit és ezek hatását a tanácsi gazdaságra, foglalkozik az építőipari kapacitáshelyzettel, a hírközlés, a postai szolgáltatás, az idegenforgalom és a környezetvédelem feladataival s a budapesti agglomeráció fejlesztését szolgáló feladatokkal, a főváros és Pest megye közötti együttműködés fő irányaival. Ezután az ágazati koncepciók körében a lakásépítés és -ellátás feladatait és jelentősebb problémáit ismerteti, majd a lakóházfenntartás, a közlekedés, az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás, a kereskedelemfejlesztés és szolgáltatás főbb célkitűzéseit foglalja össze, s néhány fontos témát sorol fel, amelynek körében további vizsgálódás és előkészítő munka szükséges. KUSTOS LAJOS: ERZSÉBETVÁROSI REHABILITÁCIÓ. (Budapesti Fórum 1985. 5. sz. 35-38. 1.) Ismerteti a rehabilitáció fogalmát, tevékenységi körét, majd a kerület rövid történetét, főbb jellemzőit, a lakosság létszámának alakulását, a tömbrehabilitációs terv kibontakozását, társadalmi indokait, célkitűzéseit, lebonyolítását, továbbfejlesztését. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS: ÓBUDA JELENE ÉS FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI. (Budapesti Fórum 1985. 5. sz. 39-42. I.) Beszélgetés Kiss Imrével, a III. Kerületi Tanács elnökével arról: hogyan ítélik meg a fejlesztést a legilletékesebbek, az óbudaiak, melyek a fejlesztés legfontosabb eredményei, újonnan jelentkező gondjai, a fejlődés távlatai. SEDLMAYR JÁNOSNÉ: A VOLT PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉPÜLETE A SZENTHÁROMSÁG TÉREN. A HELYREÁLLÍTÁS TERVEZŐJE: DR. RADOS JENŐ. (Építés- Építészettudomány 1985. 1-2. sz. 15-25. 1.) Felvázolja a Várnegyed északi részén kiváltságos helyet elfoglaló Szentháromság tér történetét, majd bemutatja a Fellner Sándor által tervezett, 1901-1904 között épült Pénzügyminisztérium épületét és a stílusát, megjelenését illető kriti-46