Budapest, 1986. (24. évfolyam)

3. szám március - Dr. Zahumenszky József — Keller László: Tömegközlekedés a nyolcvanas években

Sallai Autóbuszjavító Főműhely rekonst­rukciójának befejezése viszont a nyolcva­nas évek második felére tolódott. Az au­tóbuszágazat dolgozóinak munkáját könnyítik a gépi lemosóberendezések, az utastér tisztítását pedig kisgépek segítik. A tervidőszak jelentős eseménye, hogy a különböző fórumokon több mint há­rom évtizede zajló vita után döntöttek a budavári sikló újjáépítéséről. Az 1986 ta­vaszán történő üzembe helyezés feltételei adottak. elhelyezkedése határozza meg. A Hungá­ria körúti l-es villamos várhatóan a Kere­pesi útig épül meg 1988-ra. A népgazda­ság korlátozott teherbíró képessége lassít­ja a metróépítést. A 3-as vonal — az ere­deti határidőnél később — a kilencvenes években éri el északi végpontját. A ká­posztásmegyeri lakótelep tömegközleke­dését ideiglenesen villamossal oldják meg. 1986-ban villamosjáratot indítanak az új­pesti Szilágyi utca folytatásában — megé­pítve a későbbi metrószakasz felszínen fu­,,A VII. ötéves tervidőszak alapvető cél­kitűzése a tömegközlekedés színvonalának megőrzése. A nyolcvanas évek második fe­lének fontos feladata az infrastrukturális háttér fejlesztése" A járműjavítási és -karbantartási mun­kát a műszaki feltételek elégtelensége mel­lett anyag- és alkatrészbeszerzési gondok lassították. Az 50-60 éves telephelyek szo­ciális létesítményeinek állapota — a BKV erőfeszítése ellenére — kifogásolható. A külső munkán dolgozókhoz naponta 5 csuklós autóbusz szállít meleg ételt. A VII. ötéves tervidőszak alapvető cél­kitűzése a tömegközlekedés színvonalá­nak megőrzése. A továbblépés során javí­tani kell a menetrendszerűséget, az egyen­letességet és a forgalom biztonságát. A nyolcvanas évek második felének fontos feladata az infrastrukturális háttér fej­lesztése. (Ugyanis a nem kielégítő munka­körülmények is hozzájárultak a közleke­dési dolgozók elvándorlásához.) A forgalomfejlesztést a 3-as metróvo­nal, a Hungária körúti villamosvonal to­vábbépítése és az új lakóterületek térbeli tó vasúti pályáját. A villamosforgalom a metró kiépülésével megszűnik majd. Az új vonalak 50 villamos beszerzését és az óbudai forgalmi telep korszerűsítését igénylik. Forgalomtechnikailag indokolt lenne villamosvasúti pályát létesíteni a dél-pesti kórház és a Szentlőrinci úti lakó­telep irányába, valamint újjáépíteni a nagytétényi 43-as vonalat. E munkákhoz azonban sem a BKV, sem a Fővárosi Ta­nács nem tud pénzt biztosítani. A 3-as metróvonal újabb szakasza az Árpád híd és az újpesti Bajcsy-Zsilinszky út között várhatóan 1989 végére készül el. A szükséges szerelvényeket a Ganz-gyár szállítja. A prototípus üzemi próbái 1986-ban kezdődnek. Az autóbuszágazatnak a kiselejtezett járművek pótlására, az új lakótelepekre vezető vonalak megindításához, valamint a viszonylatok meghosszabbításához 151, a kötött menetrend kiterjesztéséhez 60 új autóbuszra lesz szüksége. Növekedni fog az állományon belül a csuklós kocsik ará­nya. Nem bővül a HÉV vonalhálózata, és új járműveket sem vásárolnak. Az épülő dél-csepeli lakótelepet ideiglenesen autó­buszokkal szolgálják ki. Csak a 90-es években kerül sor a gyorsvasút északi (Kálvin téri) és déli meghosszabbítására. A trolibusz hálózata — annak ellenére, hogy környezetvédelmi szempontok és az energiagondok indokolnák, nem bővül a következő öt évben. A járműállomány korszerűsítésére a VII. ötéves tervidő­szakban 83 Ikarus-Ganz tirisztoros vezér­lésű csuklós kocsit vásárolnak, ugyanak­kor 115 kéttengelyes ZIU 9/B trolibuszt kiselejteznek. A férőhelyek száma 23512-ről 20726-ra csökken. Az infrastruktúra fejlesztése során a villamos- és HÉV-vonalakon 140 kilomé­ter vágány felújítására, továbbá 400 kilo­méter felsővezeték cseréjére kerül sor. A burkolt pályaszakaszon alapvetően nagy­paneles, tömbsínes, a nyitott pályarésze­ken 48,5 kg/m tömegű Vignol-rendszerű kötőtelepen előre szerelt, hosszúsínes fel­építményt fektetnek le. Folytatják a vasa­nyagú munkavezetékek cseréjét, és a kor­szerűsített rézvezetékes szakaszokat len­gőrendszerűre építik át. A folyamatban lévő beruházások közül befejeződik a Baross és a Szép Ilona for­galmi telep korszerűsítése, valamint a Sal­lai Autóbuszjavító Főműhely rekonstruk­ciója. A VII. ötéves terv egyik jelentős be­ruházása a Fehér úti Villamosvasúti Jár­műjavító Főműhely forgóvázjavító üze­mének létrehozása lesz. Átadásával ked­vezően változnak a vaskerekes járművek forgóvázának javítási feltételei. A sza­badtéri javító-karbantartó tevékenység megszüntetésére a Pirók Gyula Műhely­ben csarnok épül. A nehéz fizikai erőki­fejtést igénylő munkafolyamatok gépesí­tésére mintegy 50 millió forintot fordíta­' nak. A középtávú terv célkitűzései között szerepel a forgalmi dolgozók szakmai is­meretének bővítése, a szociális létesítmé­nyek korszerűsítése és újabb 200 lakás fel­építése vállalati támogatással. A hatékonyabb forgalomszervezés ér­dekében tovább bővül az URH-s infor­mációs rendszer, és a BKV minden ágaza­tánál megvalósítják a részmenetidő ellen­őrzését. Javaslat készül a párhuzamos közlekedés megszüntetésére, a kötött me­netrend általános bevezetésére, a gyors- és expressz autóbuszhálózat útvonalainak felülvizsgálatára, az indokolatlan, vi­szonylag kevés utast szállító és a keringési sebességet lassító megállóhelyek kiszűré­sére (például a gyors 23-as megáll majd a lámpagyárnál, és a gyors 62-est valóban gyorsjárattá szervezik stb.). Az utasok jobb tájékoztatása érdekében újabb in­formációkat közlő táblákat, feliratokat, megállóhelyi tájékoztatókat helyeznek ki, elsősorban a peremkerületekben. A következő öt évben az utasszám és az utaskilométer 1,2 százalékos növekedésé­vel számol a BKV. Az utasszállítás férő­helykilométerének növekedése mintegy 2,1 százalékos lesz, és a járművek zsúfolt­ságát jelző kihasználtság mérsékelt, 0,2 százalékos javulása várható. A VII. ötéves tervidőszakban a köz­szolgáltató jellegű gazdasági szabályozók vonatkoznak a BKV-ra, amely az állami­gazgatási felügyelet alatt álló vállalatok közé sorolva végzi munkáját. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a veszteséges tevé­kenységek jövedelmezővé tételére, illetve felszámolására, a szűk keresztmetszetek, technológiai egyenetlenségek megszünte­tésére, az energia- és munkaigényesség csökkentésére, a gazdasági körülmények változását követő vállalati magatartási formák kialakítására. Az új stratégiát a komplex fejlesztés általánossá tételével, ésszerű szervezéssel és számítástechnikai tevékenységgel, céltudatos anyagi ösztön­zéssel úgy kell kialakítani, hogy növeked­jék a tömegközlekedés színvonala. El kell érni, hogy a dolgozók nyugodtan érkezze­nek munkahelyükre, és a napi feladatok után pihenésük, kikapcsolódásuk már a tömegközlekedési járművön való utazás­kor megkezdődjön. DR. ZAHUMENSZKY JÓZSEF — KELLER LÁSZLÓ 9

Next

/
Thumbnails
Contents