Budapest, 1986. (24. évfolyam)

3. szám március - Dr. Zahumenszky József — Keller László: Tömegközlekedés a nyolcvanas években

Sallai Autóbuszjavító Főműhely rekonstrukciójának befejezése viszont a nyolcvanas évek második felére tolódott. Az autóbuszágazat dolgozóinak munkáját könnyítik a gépi lemosóberendezések, az utastér tisztítását pedig kisgépek segítik. A tervidőszak jelentős eseménye, hogy a különböző fórumokon több mint három évtizede zajló vita után döntöttek a budavári sikló újjáépítéséről. Az 1986 tavaszán történő üzembe helyezés feltételei adottak. elhelyezkedése határozza meg. A Hungária körúti l-es villamos várhatóan a Kerepesi útig épül meg 1988-ra. A népgazdaság korlátozott teherbíró képessége lassítja a metróépítést. A 3-as vonal — az eredeti határidőnél később — a kilencvenes években éri el északi végpontját. A káposztásmegyeri lakótelep tömegközlekedését ideiglenesen villamossal oldják meg. 1986-ban villamosjáratot indítanak az újpesti Szilágyi utca folytatásában — megépítve a későbbi metrószakasz felszínen fu,,A VII. ötéves tervidőszak alapvető célkitűzése a tömegközlekedés színvonalának megőrzése. A nyolcvanas évek második felének fontos feladata az infrastrukturális háttér fejlesztése" A járműjavítási és -karbantartási munkát a műszaki feltételek elégtelensége mellett anyag- és alkatrészbeszerzési gondok lassították. Az 50-60 éves telephelyek szociális létesítményeinek állapota — a BKV erőfeszítése ellenére — kifogásolható. A külső munkán dolgozókhoz naponta 5 csuklós autóbusz szállít meleg ételt. A VII. ötéves tervidőszak alapvető célkitűzése a tömegközlekedés színvonalának megőrzése. A továbblépés során javítani kell a menetrendszerűséget, az egyenletességet és a forgalom biztonságát. A nyolcvanas évek második felének fontos feladata az infrastrukturális háttér fejlesztése. (Ugyanis a nem kielégítő munkakörülmények is hozzájárultak a közlekedési dolgozók elvándorlásához.) A forgalomfejlesztést a 3-as metróvonal, a Hungária körúti villamosvonal továbbépítése és az új lakóterületek térbeli tó vasúti pályáját. A villamosforgalom a metró kiépülésével megszűnik majd. Az új vonalak 50 villamos beszerzését és az óbudai forgalmi telep korszerűsítését igénylik. Forgalomtechnikailag indokolt lenne villamosvasúti pályát létesíteni a dél-pesti kórház és a Szentlőrinci úti lakótelep irányába, valamint újjáépíteni a nagytétényi 43-as vonalat. E munkákhoz azonban sem a BKV, sem a Fővárosi Tanács nem tud pénzt biztosítani. A 3-as metróvonal újabb szakasza az Árpád híd és az újpesti Bajcsy-Zsilinszky út között várhatóan 1989 végére készül el. A szükséges szerelvényeket a Ganz-gyár szállítja. A prototípus üzemi próbái 1986-ban kezdődnek. Az autóbuszágazatnak a kiselejtezett járművek pótlására, az új lakótelepekre vezető vonalak megindításához, valamint a viszonylatok meghosszabbításához 151, a kötött menetrend kiterjesztéséhez 60 új autóbuszra lesz szüksége. Növekedni fog az állományon belül a csuklós kocsik aránya. Nem bővül a HÉV vonalhálózata, és új járműveket sem vásárolnak. Az épülő dél-csepeli lakótelepet ideiglenesen autóbuszokkal szolgálják ki. Csak a 90-es években kerül sor a gyorsvasút északi (Kálvin téri) és déli meghosszabbítására. A trolibusz hálózata — annak ellenére, hogy környezetvédelmi szempontok és az energiagondok indokolnák, nem bővül a következő öt évben. A járműállomány korszerűsítésére a VII. ötéves tervidőszakban 83 Ikarus-Ganz tirisztoros vezérlésű csuklós kocsit vásárolnak, ugyanakkor 115 kéttengelyes ZIU 9/B trolibuszt kiselejteznek. A férőhelyek száma 23512-ről 20726-ra csökken. Az infrastruktúra fejlesztése során a villamos- és HÉV-vonalakon 140 kilométer vágány felújítására, továbbá 400 kilométer felsővezeték cseréjére kerül sor. A burkolt pályaszakaszon alapvetően nagypaneles, tömbsínes, a nyitott pályarészeken 48,5 kg/m tömegű Vignol-rendszerű kötőtelepen előre szerelt, hosszúsínes felépítményt fektetnek le. Folytatják a vasanyagú munkavezetékek cseréjét, és a korszerűsített rézvezetékes szakaszokat lengőrendszerűre építik át. A folyamatban lévő beruházások közül befejeződik a Baross és a Szép Ilona forgalmi telep korszerűsítése, valamint a Sallai Autóbuszjavító Főműhely rekonstrukciója. A VII. ötéves terv egyik jelentős beruházása a Fehér úti Villamosvasúti Járműjavító Főműhely forgóvázjavító üzemének létrehozása lesz. Átadásával kedvezően változnak a vaskerekes járművek forgóvázának javítási feltételei. A szabadtéri javító-karbantartó tevékenység megszüntetésére a Pirók Gyula Műhelyben csarnok épül. A nehéz fizikai erőkifejtést igénylő munkafolyamatok gépesítésére mintegy 50 millió forintot fordíta' nak. A középtávú terv célkitűzései között szerepel a forgalmi dolgozók szakmai ismeretének bővítése, a szociális létesítmények korszerűsítése és újabb 200 lakás felépítése vállalati támogatással. A hatékonyabb forgalomszervezés érdekében tovább bővül az URH-s információs rendszer, és a BKV minden ágazatánál megvalósítják a részmenetidő ellenőrzését. Javaslat készül a párhuzamos közlekedés megszüntetésére, a kötött menetrend általános bevezetésére, a gyors- és expressz autóbuszhálózat útvonalainak felülvizsgálatára, az indokolatlan, viszonylag kevés utast szállító és a keringési sebességet lassító megállóhelyek kiszűrésére (például a gyors 23-as megáll majd a lámpagyárnál, és a gyors 62-est valóban gyorsjárattá szervezik stb.). Az utasok jobb tájékoztatása érdekében újabb információkat közlő táblákat, feliratokat, megállóhelyi tájékoztatókat helyeznek ki, elsősorban a peremkerületekben. A következő öt évben az utasszám és az utaskilométer 1,2 százalékos növekedésével számol a BKV. Az utasszállítás férőhelykilométerének növekedése mintegy 2,1 százalékos lesz, és a járművek zsúfoltságát jelző kihasználtság mérsékelt, 0,2 százalékos javulása várható. A VII. ötéves tervidőszakban a közszolgáltató jellegű gazdasági szabályozók vonatkoznak a BKV-ra, amely az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok közé sorolva végzi munkáját. Nagyobb figyelmet kell fordítani a veszteséges tevékenységek jövedelmezővé tételére, illetve felszámolására, a szűk keresztmetszetek, technológiai egyenetlenségek megszüntetésére, az energia- és munkaigényesség csökkentésére, a gazdasági körülmények változását követő vállalati magatartási formák kialakítására. Az új stratégiát a komplex fejlesztés általánossá tételével, ésszerű szervezéssel és számítástechnikai tevékenységgel, céltudatos anyagi ösztönzéssel úgy kell kialakítani, hogy növekedjék a tömegközlekedés színvonala. El kell érni, hogy a dolgozók nyugodtan érkezzenek munkahelyükre, és a napi feladatok után pihenésük, kikapcsolódásuk már a tömegközlekedési járművön való utazáskor megkezdődjön. DR. ZAHUMENSZKY JÓZSEF — KELLER LÁSZLÓ 9