Budapest, 1985. (23. évfolyam)

3. szám február - Rácz György: Az építész mégis türelmetlen

Márton szobrát elfedő szomorúfüzet az Országház utcában.) Sajnos, 40 év sem volt elegendő ahhoz, hogy a Vár összes sebét beforrasszuk. A hátralévő tennivalókra akarja felhívni a figyelmet ez a pár sor, segítve és siettetve a további munkálatokat. Most, hogy a Sikló is rövidesen elkészül, legsürgősebb teendő a palota előterének rendezése: A volt hadügyminisztériumi épület semmire sem jó, megmaradt szárnyait le kéne bontani — a bejárati rizalit kivételével. E „kapuépületben" lehetne elhelyezni a második világháborús pusztulás fotóit, hogy mindenkinek fogalma legyen róla, honnan indultunk el! Ez a diadalívszerű épület három nyílásával, szép kovácsoltvas kapujával jól zárná le és osztaná ketté a Dísz tér és a Szent György tér különben összefolyó, parttalan területét. A hadügyi épület romos szárnyainak eltávolítása után, végre érvényesülhetne a Várszínház szép épülete, mely most csak oldalról látható. A megnagyobbodott Szent György tér alkalmas lenne autóparkoló számára. Ha a parkolást kötelezővé tennék, végre megoldódna a Várnegyed rákfenéje: nem hajtana be a Vár területére az oda nem illő, sőt, a műemléképületeket tönkretevő autótömeg. A személygépkocsi-parkoló csatlakozna a már meglévő autóbusz-várakozóhoz. Meg kell említenünk egy jó ötlet felettébb gyenge megvalósítását. A középkori szoborleletek talán legszebbikének (valószínűleg Zsigmond király és heroldja) a másolatát helyezték el a bástya fokán, a szépen kialakított autóbusz-parkolónál. Sajnos — míg az eredeti csodálatosan szép —, a másolat nem éri el a kegyhelyek gipsz giccseinek minőségét sem. Különösen szerencsétlen, hogy a szobrokat részben kiszínezték. Az eredeti szobrok bizonyosan színesek voltak — az eredeti herold nadrágján még látszik a piros szín maradványa —, de a másolat színezése elvágja a figura egységét. Ellenreklám ez, melyet sürgősen ki kéne cserélni. A volt hadügy minisztérium A hadügyminisztérium kovácsoltvas kapuja A Sándor-palota A Várszínház 21