Budapest, 1985. (23. évfolyam)
12. szám november - Oszlay István: 2100 kórházi ágy hiteles története
fogad betegeket az elme- és a baleseti osztály „mesgyéjén" álló ún. krízisintervenciós osztály. Lelki elsősegéllyel, ambulanciával, fekvőbeteg-részleggel, utógondozással a pszichológiai-biológiai válságba jutott, az öngyilkosság gondolatával foglalkozó betegek gyógyítására is vállalkoztak. Az Egészségügyi Főosztály gyógyító-megelőző osztálya az egészségkultúra színvonalának emelésére egy hosszú távú programot dolgozott ki, s ennek megvalósításában fontos szerepet tölt be a Fővárosi Egészségnevelési Intézet, és bevonják a munkába a főváros társadalmi szervezeteit is. Az említett programok némelyike ugyan nem járt költséges beruházással, de mind a megelőzésben, mind a gyógyítómunkában szerves része a főváros egészségügyi ellátásának. A VI. ötéves tervi feladatok teljesítésével a fővárosban lényegében befejeződött az egészségügyi ágazat extenzív fejlesztése, a VII. ötéves tervben a belső strukturális tennivalók kerülnek előtérbe, természetesen folytatódnak a megkezdett pavilonépítések, rekonstrukciók és felújítások. Mire gondolunk? A kórházak zavartalan működésének feltételei közül lemaradás tapasztalható mindenekelőtt az orvosi gépek-műszerek ellátottsága tekintetében. Az integráció keretei között megvan a lehetőség a nagy teljesítményű, drága műszerek-berendezések gazdaságos kihasználására. Ám ez önmagában még kevés. Az egészségügy hétévenként, úgymond, „megújul", a kutatások, az újabb gyógymódok révén korszerűsödnek a gyógyítás technikai eszközei is. Nem véletlen, hogy az elmúlt öt év alatt is már jelentős anyagi támogatást kaptak a kórházak gép- és műszerfejlesztésre. A VII. ötéves terv koncepciójában még jelentősebb összeget terveznek a gyógyászati gépek-műszerek beszerzésére, annak hangsúlyozásával is, hogy a megfelelő felszereltséggel működő kórházakban több beteget tudnak fogadni, illetve gyógykezelni. Elmaradás tapasztalható a kórházak üzemeltetését ellátó gazdasági-műszaki létesítményekben is. Általános tünetként fogalmazhatjuk meg, hogy a kórházak „betegsége" a közművek, a hőközpontok, mosodák, főzőkonyhák leromlott állapota, csekély kapacitása. A gyógyítóosztályok rekonstrukcióján belül viszonylag elmaradt az ellátó részlegek bővítése, korszerűsítése. A következő tervciklusban — érthetően — a kórházi „infrastruktúra" rekonstrukcióján van a hangsúly, mert ez az alapja egyrészt a meglevő — s hadd hangsúlyozzuk: elegendő — betegágyak hatékony „működtetésének", másrészt, enélkül nem képzelhető el semminemű újabb fejlesztés. Folytatódik tehát a Róbert Károly körúti Kórház 1983-ban megkezdődött rekonstrukciója. É-pül egy 220 ágyas pavilon, központi röntgen és központi laboratórium, 2000 adagos főzőkonyha, s a kórház területén fölújítják a közműveket. A János Kórházban is igen rossz állapotban van a csatorna- és a vízhálózat, bővítésre szorul az elektromos hálózat, úgyhogy a közművek felújítása előfeltétele az itteni rekonstrukció folytatásának. Jelenleg toldaléképülettel bővítik a fül-orr-gége osztályt, ezáltal — 30 ággyal — 80-ra nő a férőhely. Teljes rekonstrukcióra szorul a szülészet-nőgyógyászati osztály, új beruházásként pedig 4000 adagos konyha épül majd. Természetesen itt is szükség van a közművek cseréjére. A Tétényi úti Kórház problémái is hasonlóak az említett intézményekéhez, azzal a különbséggel, hogy a Tétényi valamivel fiatalabb. Itt sem megnyugtatóak az üzemeltetés feltételei, mert az újonnan épült pavilonokban sok ágyat létesítettek, ám ezt nem követte a kiszolgáló részlegek kapacitásának növelése. A következő tervciklusban ismét kiemelt figyelmet szentel a terv az egészségügy fejlesztésére, változatlanul nagy anyagi erőt fordítanak bővítésekre, felújításokra. Rendkívül pénzigényes ugyanis a kórház „műszaki hátterének" korszerűsítése is, ami legalább olyan fontos, mint a betegágyak számának növelése. S mert a főváros „érdekelt" lakói — s ki ne lenne az? — nyilván számon tartják, megemlítjük, hogy nem került ad acta az Észak-Pest térségében felépítendő kórház ügye sem; a tervekben szerepel, s ha több pénze lesz a fővárosnak, felépítteti. OSZLAY ISTVÁN 7