Budapest, 1985. (23. évfolyam)

10. szám szeptember - Oszlay István: Palota a Gesztenyéskertben

PALOTA A GESZTENYÉSKERTBEN nálva. Az épület alsó — déli — végénél mintha öröktől fogva ott állna a zenepavilon, pedig csak az őszi zenei napok megnyitóján avatták fel. Lehet itt budai korzót nyitni? Lehet. Akár promenádmuzsika, akár szalonzene szól, vagy kamarazenekarok, kisegyüttesek lépnek fel, mindenképp életrevaló kezdeményezés. A fasor felső végénél, még a BKK vonzáskörében, áll Somogyi Józsefnek a fasizmus és a háború áldozataira emlékeztető szobra. Kicsit feljebb 48-as honvéd emlékmű, mögötte pihenőpark és gyermekjátszótér van, az utóbbi felszerelését népi faragóművészek készítették. Idegenforgalmunk fejlődésében az utóbbi tíz évben jelentős tényező volt az Ausztriával kötött hitelszerződés, melynek keretében új szállodákat építettünk, s mintegy megdupláztuk a négy- és ötcsillagos elegáns szállodai férőhelyek számát a fővárosban. Ennek kapcsán felmerült, hogy az idegenforgalom egyik speciális ágazatában, az ún. kongresszusi turizmusban (nemzetközi konferenciák, tanácskozások, kongresszusok szervezése, illetve lebonyolítása) a létesítmények megteremtésével, egy professzionalista szervezet létrehozásával kiléphessünk a nemzetközi porondra. A kongresszusi turizmus adatai azt mutatják, hogy világszerte nagyfokú igény van e szolgáltatás iránt. Tavaly különböző tudományos nemzetközi szervezetek és intézmények, vállalatok megközelítően 500 ezer tanácskozást rendeztek. Nagy tehát a kereslet, de még nagyobb a kínálat, hiszen egy-egy kongresszusi vendég kétszer-háromszor többet „költ" az átlagturistánál. Hazánk már korábban is számos nemzetközi konferencia színhelye volt. Napjainkra azonban erre specializálódott kongresszusi hálózat, intézményrendszer épült ki, tehát a gesztenyéskerti épület nélkül nem volna igazán versenyképes kongresszusi kínálatunk. Korábbi nemzetközi rendezvényeink erkölcsi sikeréhez kétség nem fér, ám nyereségesnek ritkán voltak nevezhetők. Ezt a luxust manapság nálunk gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak. És elengedhetetlenül szükség volt erre az épületre idegenforgalmunk presztízse szempontjából is. A szállodaprogram megindulásával csaknem egy időben a szakemberek keresték a helyet, ahol egy ún. közép- vagy kis kategóriájú (1000-1800 fő befogadóképességű) kongresszusi központot lehetne építeni. Nagy választék nem volt, de a Novotel melletti park erre alkalmasnak látszott. Az építkezés 1982-ben, a Novotel-szálló megnyitása után kezdődött. Bocsak Lászlónak, a szálloda igazgatójának nemcsak a kongresszusi központ megálmodásában van része, hanem az elképzelés megvalósításában is. Az igazgató — joggal — Pannónia-növendéknek vallja magát. Mint szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező felszolgáló kezdte a pályát, s a főiskola elvégzése után, 1971-ben került a vállalathoz. Volt étteremigazgató balatoni szállodában, telente külföldön magyar rendezvények vezetője, 1976-tól a visegrádi Silvanus igazgatója, majd 1981-ben — épp hogy elhagyta a harmadik x-et — a Novotel igazgatójává nevezték ki. Nem tagadja, hogy amikor realizálódni látszott a kongresszusi központ, keményen küzdött, hogy ne önálló intézmény legyen, hanem szállodából és kongresszusi épületből álló komplexum. A külföldi tapasztalatok nyomán egyértelmű volt: a gazdaságos működtetés alapja, hogy az épülő kongresszusi központ alkalmas legyen többcélú hasznosításra. A kongresszusoknak is van szezonális jellege, tehát egy drága, nagy rezsivel üzemelő épületnek nemigen lehetnek „üres" napjai, ezért úgy kell kialakítani a termeket, hogy helyet adhassanak más kulturális és szórakaztató rendezvényeknek is. A két fő profil mellett szerephez kell jutnia a gasztronómiának. Vagyishogy a szállóval történt szerencsés összeépítésben a központ termei alkalmasak legyenek partyk, fogadások, bálok rendezésére, mégpedig a szállodai szolgáltatásokra támaszkodó önálló rendezvényként. x A Budapest Kongresszusi Központ terveit a Lakótervnek az a gárdája készítette, amelyik a Novotel-szállóét: Finta József főépítész, valamint Herrer Caesar és Király József belsőépítész. Luxus nélkül, a praktikum esztétikus megjelenítésére törekedtek. U-gyanazok a színharmóniák érvé nyesülnek itt is, amelyeket korábban a szállodában alkalmaztak, tehát a melegbarna és annak lilával kevert, világosabb-sötétebb árnyalatai, alapvetően őszi tónusok. Az épületegyüttes hangulatosan illeszkedik a szép természeti környezetbe. Az épületbelső fa és kő burkolóanyagai, textiljei, a falak színei is harmonizálnak a külső megjelenéssel. Ezt a színvilágot erősítik fel az épületben található képzőművészeti alkotások, a főbejárati Kovácsolt kandeláberek (Bíró Tamás), a „Kibontakozás" kőplasztika az előcsarnokban (Váró Márton), illetve ugyanitt a „Múlt" kerámia plasztika (Majoros János), a Réz kandeláberek (Városi Ferenc) az aulában, a Bronz relief (Borbás Tibor) a Novotel-átjáróban, az Életfa (Király József) a Pátria-terem színpadán és a Sárgaréz térplasztika (Engelsz József) a Bartók-terem előtti folyosón. Szász Endre porcelán képei a Corvin-, Mátyás- és Jannus Pannonius-teremben a reneszánsz világ alakjait idézik. A Novotel négycsillagos szálloda, 324 szobával. Az elnevezés a Az 1800 személyes Pátria nagyterem nézőterén 700 vendég számára terítettek az Operettkongresszus rendezvényén francia szállodalánc nevéből ered, használatáért fizetni kell. Cserébe a cég segít a vendégküldésben, valamint propagandájában szerepel a budapesti Novotel is. A szállodalánc üzemeltetési módjának és normáinak átvételéből az egész magyar szállodaiparnak haszna lehet. A szálloda kihasználtsága 65 százalékos volt az elmúlt időszakban, az igazgatóság célkitűzése elérni a 70 százalékot. Mivel épp a közelmúltban sorozatban nyíltak három- és négycsillagos szállodák, idehaza is rendkívül éles a verseny ennek a jól fizető vendégkörnek a megnyeréséért. Ami fontos: egy jól prosperáló szállodához kapcsolódva, azzal egységben működik immár a Kongresszusi Központ. Tehát nem államilag dotált intézmény, hanem gazdasági vállalkozás. A munkát igazgató tanács irányítja, nem megfelezve, hanem megosztva a tennivalókat, hiszen egy számlán jelentkeznek mindkét létesítmény eredményei. A fő profil, a kongresszusi turizmus irányítására egy ún. kongresszusszervező csoportot hoztak létre. A saját szervezésnek nagy előnye, hogy jól Esti fényben is sajátos hangulata van a gesztenyéskerti palotának CSIGÓ LÁSZLÓ felvételei koordinálható mind a szállodai, mind a kongresszusi szolgáltatás. A nyolc főből álló csoport tevékenysége vállalkozás, mert a szervezés befektetéssel jár, ami majd csak később realizálódik. Egy-egy nagyszabású rendezvény megszervezése olykor két-három év múlva „fizet". Külföldön évi több ezer rendezvényt bonyolít le egy-egy 18