Budapest, 1985. (23. évfolyam)

9. szám augusztus - Szalay Péter: Ferencvárosi Torna Club

hírlapok útján értesítendők a tagok és a közönség, az első csapatokéra viszont meghívók és programok nyomandók, belépő jegyekül a training (Edzés — A szerk.) jegyek használandók, mégpedig tagok részére 20 filléres, mások részére 40 filléres áron. Érdekesebb, kiválóbb mérkőzéseknél a bizottságnak esetről esetre meghozandó határozatai alapján külön belépő jegyek használandók." A következő ülést — a Soroksári pálya klubházában — 1900. december 11-én tartotta a szakosztály. Az elnök indítványozta, hogy a mérkőzésekről egy „matchkönyv" vezettessék, melybe főleg statisztikai adatok lennének bevezetendők, így például az, hogy hol, mikor és milyen eredménnyel folyt le a mérkőzés, kik játszottak és így tovább. Erre a célra Kárpáti Béla fel is ajánlott egy nagy bekötött könyvet. Ezután Horváth Ferenc, az „I. kapitány" indítványa következett. A csapat első embere felhatalmazást kért a bizottságtól, hogy Kárpáti Bélával „az összes bpesti football clubokat közös előértekezletre hívhassák össze, melyen a magyar football bajnokság eszméje lenne megvitatandó és az ennek megvalósítására szükséges további lépések megállapítása." Horváth Ferenc kapitány az ülés végén az FTC football osztályának 11 darab zöld-fehér csíkos football-inget ajánlott fel, amelyet „a bizottság éljenzéssel és örömmel fogadott el és a felajánlott ingekért köszönetet szavazott meg a kapitánynak." Nos, így zajlott egy szakosztályi értekezlet anno dacumal, 1900 decemberében. Bronz, ezüst — aztán arany! 1901. március 24-ére már nemzetközi mérkőzést is sikerült nyélbe ütniük az FTC vezetőinek, méghozzá a bécsi Cricketer volt az ellenfél, amelynél alig akadt akkoriban jobb és népszerűbb csapat Ausztriában. A vendéglátók a bevétel felét nagyvonalúan átengedték a Fradinak, talán azért, mert megsejtették, hogy könnyű zsákmány érkezett Pestről. A Cricketer 9:0-ra győzött, a Rapos — Berán, Soóky — Horn, Békés G., Fekete — Pápai, Malaky M„ Pokorny, Kovács, Borbás összetételű tizenegynek bizony még a becsületgólt sem sikerült megszereznie. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901. január 19-én az István Főherceg Szálloda különtermében 13 sprotegyesület képviselőinek részvételével tartotta meg alakuló ülését. A tanácskozás előkészítésében és a szövetség alapszabálytervezetének elkészítésében oroszlánrészt vállaltak az FTC labdarúgó-szakosztályának vezetői, akikről nagy tisztelettel és elismeréssel emlékeztek meg a kor sportkrónikásai. Alig egy hónappal később pedig megkezdődött az első magyar bajnokság is, az első osztályba sorolt BSC, BTC, FTC, MUE és MüFC részvételével. A zöld-fehérek 1901. április 21-én mutatkoztak be, s hogy miképpen, arról így tudósított a Soroksári útról a Sport Világ: „Magyar Úszó Egylet-FTC 5:3. Az érdekesnek ígérkező küzdelem a borús idő daczára szépszámú közönséget vonzott a ferenczvárosi pályára. Az első csapatok mérkőzése az I. osztályú bajnokságért folyt, és mindkét egylet lehető legjobb csapatát állította ki a küzdőtérre. Az első félidő elején inkább a ferenczvárosiak támadnak, és rövid idővel a kezdet után a MUE hátvédeinek tétovázó játéka alkalmat nyújt Borbásnak a vezető gól megszerzésére. Újabb felállás után megint az FTC támad és a Borbás által szépen centerezett (Középre adott — A szerk.) labdát Pokorny védhetetlenül lövi a MUE kapujába. Ezután a MUE fokozott erővel támad, a ferenczvárosiak azonban résen állnak és nemcsak sikerrel védekeznek, hanem több ízben veszélyesen támadnak is... A második félidőben a MUE gyors tempóban támad és Relle lő... Hamarosan Relle útján másodszor is berepül a labda a ferenczvárosi kapuba... A harmadik goalt (Gól angolosan — A szerk.) Friedmann szerezte... A MUE csapata alábbhagy a gyors tempóval, ami alkalmat nyújt a ferenczvárosiaknak a támadásra. A kapuvéd kétszer gyönyörűen véd, az egyik védés azonban a kapuban történvén, a bíró megadja a goalt... Friedmann lövi a negyedik... Halmay az ötödik goalt csapatának. Ami a csapatok játékát illeti, az minden tekintetben kielégítő volt. A ferenczvárosiak nagyot haladtak az utóbbi időben és legjobb csapataiknak nagyon komoly ellenfelévé válhatnak. Főként ügyesek a passzolásban és a helyezkedésben." Az ügyesen adogató és helyezkedő FTC az első bajnokságot a harmadik helyen zárta a BTC és a MUE mögött. A versenyfutás végén a szaksajtó érdekes módon a Fradit „puhának" minősítette, ellentétben a BTC együttesével, amely a „csak a fejét, hogy meg ne sántuljon" stílust képviselte. A következő évadban — 1902-ben — a Ferencváros a második helyen végzett: négy győzelemmel, egy döntetlennel vívta ki az ezüstérmet. Nyolc meccséből három végződött vereséggel. A nemzetközi porondon viszont még mindig csak a tapasztalatszerzés lehetett a zöld-fehérek célja. Ezt bizonyította az a szomorú emlékű margitszigeti kirándulás, amikor az FTC fennállása óta legsúlyosabb vereségét szenvedte el az angol futball reprezentánsától, az Oxfordtól — 16:0-ra kikapott! Szegény Wágner kapusnak a könnye is potyogott, majdem olyan sűrűn, mint ahogy a gólok jöttek. Sovány vigaszuk azért akadt: az Oxford 72 óra leforgása alatt három magyar csapatnak összesen 43 gólt rúgott, miközben egyet sem kapott. (Az FTC után a Műegyetem FC-t és a MAC gárdáját is alaposan „kitömte".) 1903 ismét nevezetes esztendő a Ferencváros krónikájában. A bronzérem és az ezüstérem után megszületett a várva várt arany. Tíz győzelemmel és egy döntetlennel (három vereséget szenvedtek) szerezte meg az első bajnokságot a csapat. A sportsajtó kalapot emelt a zöld-fehérek előtt, szépen, szívszólóan értékelt: „Őszinte örömmel üdvözöljük az FTC-t szép sikere alkalmával. Egymást teljesen megértő játékosok, kik egyénileg mindnyájan kiváló erőt képviselnek, együttesen pedig a legöntudatosabban játszó magyar csapatot berek alkottak, mint Fritz, Rumbold, Bródy, Gorszky, Weisz, Koródy, Borbás és Schlosser. Ez a gárda mutatta meg először, hogy a futballjáték angol professzorai sem legyőzhetetlenek. 1910. március 27-én a Millenárison az FTC 3:0-ra verte a szigetországot képviselő neves Surrey Wanderers együttesét. A Soroksári út mint helyszín, szóba sem jöhetett, mert azt a pályát bizony már az első bajnoki címének kivívása után kinőtte a Ferencvárosi Torna Club. A csapat sikerei mágnesként vonzották a közönséget, szinte hétről hétre nőtt a szurkolótábor. Az egyesület vezetősége már évek óta alkotják. A sport eszméjéért és klubjukért lelkesedni tudó és minden áldozatra kész vezetők; a játékosok és a vezetők közötti teljes érzelem- és gondolatközösség, ezek voltak azok a tényezők, amelyek a csapatot az első helyre emelték." Megértés, öntudat, lelkesedés... Milyen szép lehetett az 1903-as bajnokság, és micsoda remek gárda a bajnokcsapat! Vagy csak a túlbuzgó tollforgató szépítette meg a valóságot? Az igazság valahol félúton lehetett. A lényegen azonban ez mit sem változtat: bajnok lett a Ferencváros, a Soroksári úti zöldfehér csapat! Költözködés az Üllői útra A Ferencváros 1905-ben, aztán 1907-ben, 1909-ben és 1910-ben is elvitte a pálmát a magyar bajnokságban. A szép sorozat közben összekovácsolódott a Fradi első „aranycsapata", amelyet olyan kiváló labdarúgók, vérbeli sportem-1947 májusában, a magyar-osztrák mérkőzésen leszakadt az állóhelyi lelátó egyik része foglalkozott egy új pálya, egy igazi stadion felépítésének gondolatával, de azokban az időkben csak saját erejére és a pártfogó tagságra számíthatott. A leendő létesítmény helyének megválasztásakor két szempontot kellett figyelembe venni: a szűkös anyagi lehetőségeket, továbbá azt, hogy az FTC stadionja sehol máshol nem épülhetett fel, csak a Ferencvárosban. Springer Ferenc, az egyesület alapító elnöke kitűnő kapcsolatainak és szervező képességének köszönhető, hogy a lehető legjobb helyszín felkutatásában, miként az épitési munkálatokban is nagyszerű segítőtársak sorakoztak fel a népszerű egyesület s annak is legnépszerűbb csapata mellett. A támogatók közé lépett Budapest főpolgármestere is, így történhetett meg, hogy 1909. június 7-én a főváros törvényhatósága az Üllői úton átengedte a kívánt területet az egyesületnek. A szerződést tíz esztendőre kötötték, s az okmány több olyan pontot is tartalmazott, amely az FTC érdekein túl az egyetemes magyar sport ügyét is szolgálta. Kikötötték, hogy a fővárostól kapott területet az FTC csakis 24