Budapest, 1985. (23. évfolyam)

7. szám június - Völgyi Vera: A szállodák jövedelmezőek

IDEGENFORGALOM JELEN ÉS JÖVŐ IDŐBEN A szállodák jövedelmezőek Ugyan ki emlékezne Bihin Józsefre, az „óriásra", ha történetesen hetivásárok mutatványosbódéiban kereste volna a múló dicsőséget? Az 1830-as évek „legszebb férfia" azonban a fővárosban, a Magyar Király Szállóban mutogatta 20 krajcárért, mekkorának teremtette őt az anyatermészet. így esett, hogy fennmaradt a neve. Változatos műsort kínáltak a múlt századi Pest és Buda fogadói. Volt minden, viaszbáb-kiállítástól a női zenekaron át a festészeti tárlatig. Biztos, hogy a Hét Választó Fejedelem tulajdonosa nem ismerte a ma oly divatos kifejezést: reklám, de enélkül is jól tudta, fogadója hírnevét növeli, ha Strauss és zenekara ad koncertet nála, és ha elmondhatja, hogy korábban Kempelen itt mutatta be a sakkozó automatát. A Fehér Hajóba pedig azzal csábították a szállóvendégeket, hogy esténként természeti csodát, egy parányi eszkimónőt láthatnak. A Hungária-szálló arról volt nevezetes 1877-ben, hogy Liszt Ferenc ott koncertezett. A hírneves vendégek is növelték a fogadók, szállodák népszerűségét. Vörösmarty a pesti belvárosbeli Vadászkürtben írta a Zalán futását, és Petőfi ott tartotta legénybúcsúját. Budapest fogadóinak története évszázadokra nyúlik vissza. A török időkben karavánszeráj állt a Batthyány tér környékén. Az egyik legrégibb pesti fogadó, a Fehér Ló négy szobája már 1696-ban szállást adott az utazóknak. De ennél nagyobb fogadója is volt ez idő tájt a városnak; a Fehérhajó utcában állt, és Fehér Hajónak nevezték. Hat (!) szobájában lehetett megszállni. Az 1800-as években sok nagy szállóval gyarapodott a város. Valódi luxusnak számított a század közepén a Vadászkürt folyóvizes mosdója! Ezen azt kell érteni, hogy a vizet egy falitartályban tárolták, és csappal elzárt csövön vezették a márvány mosdótálhoz. A Grand Hotel Hungaria pedig 1892-ben tudatta vendégeivel: vége a fárasztó lépcsőmászásnak, felszereltek egy „feltétlenül biztos hydraulikus emelőgépet." „Minden felmenet csakis az e czélra alkalmazott őr kíséretében történik" — idézi hirdetésüket A vendéglátás emlékei című könyv. A szállodák különböző fogadó-és báltermeket alakítottak ki, bevezették a valutaátváltást, az értékmegőrzést, híres konyhát vittek, felfedezték a gyógyvíz idegenforgalmi jelentőségét, sportolási lehetőségekről gondoskodtak. Egyszóval megteremtődtek a mai szállodai vendéglátás hagyományai. És megépültek a ma is álló, híres, nagy szállodák. A millennium évében nyílt meg a Royal. A Zrínyi korábban vásárosok, lócsiszárok és hamiskártyások népszerű fogadója és kávéháza volt, helyén 1914-ben nyílt meg az Astoria-szálló. 1918-ban pedig kitárta kapuit a gyógyító fürdőt kínáló Gellért Szálloda. A két világháború közötti időben fejlődött a belföldi kereskedelemből adódó turizmus, és a motorizáció elterjedésével egyre több külföldi jutott el a természeti szépségeket és más látványosságokat kínáló Budapestre. A második világháború a szállodák majd nyolcvan százalékát elpusztította, illetve épületeiket más célokra használták fel. Az ötvenes évek nem ösztönözték a szállodaipar fejlődését, de a hatvanas években ismét megnőtt ennek a szakmának a jelentősége. Néhány régi szállodát helyreállítottak, s új szállók építésébe kezdett a főváros. Megépült például a Budapest-szálló, házgyári elemekből elkészült a Volga, a Wien. Nagy nemzetközi szállodalánc tagja a Duna-parti Intercontinental és a történelmi városrészbe illő, modern Hilton. Az újabb nagy lendületet a hetvenes évek hozták meg. Külföldi hitelek igénybevételével újabb színvonalas — nemzetközi láncba tartozó — szállodák épültek: Forum, Atrium, Novotel, Penta. Ezzel együtt nagyarányú rekonstrukció kezdődött például a Vörös Csillag-, a Szabadság-, a Béke-, a Rege- és az Európa-szállóban. És újabb szállodák épülnek. A szállodaiparban járatlan fővárosi polgárban nem véletlenül merül fel a kérdés: kell-e nekünk ennyi szálloda? Somogyi Jenő, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat vezérigazgatója, a Magyar Szálloda Szövetség elnöke és a Nemzetközi Szálloda Szövetség végrehajtó bizottságának tagja 1950-től dolgozik a vendéglátó szakmában. Nemcsak azt bizonyítja, hogy szükség van ennyi szállodára a fővárosban, hanem azt is, hogy még többet kell építeni: — A mostani fejlesztésekkel nem érte utol a főváros 1937—38-as önmagát, legalábbis, ami a minőségi férőhelyek számát illeti. 1984-ben a külkereskedelmi aktívum 1/3-át az idegenforgalom hozta. A szállodák jövedelmezőek. Ami a legújabb szállodákat illeti: az év 7—8 hónapjában nem lehet helyet kapni bennük, és más időszakokban is több vendéget fogadnak egyszerre, mint amennyi a nemzetközi mérce szerint optimális. Szükség van további fejlesztésre, nagyon lényeges, hogy a mai lendület ne torpanjon meg. Ha nem építünk újabb szállodákat, a meglévők nagyon gyorsan elhasználódnak, és nem tudjuk színesíteni a kínálatunkat. — A gazdagabb kínálathoz, szerintem hozzátartoznak az olcsó szállodák. Egyetért azzal, hogy ezekből kevés van a fővárosban? — Először is, mi az olcsó, és mi a drága? A szállodai árakat csak nemzetközi összehasonlításban mérhetjük reálisan. És ha így nézzük, akkor a férőhelyek többsége középkategóriába tartozik, nem luxusigényeket elégít ki, és nem magas az ára. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy nekünk itthon ezek az árak szintén könnyen megfizethetők. Az autó elterjedésével azonban egyre ritkábban igényel szállást a belföldi utazó. S ha mégis, vagy ha külföldről érkeznek laposabb pénztárcájú turisták, mérsékeltebb árú szálláshoz juthatnak több régi szállodában. (Például: Park, Palace, Nemzeti). Ami egyébként a jövőt illeti, a fejlesztési tervekben több kétcsillagos szálló építése szerepel, igaz, a mai építési és üzemeltetési költségek mellett főszezonban ezek sem lesznek igazán olcsók. De nem szabad elfeledkezni még egy lehetőségről, a kedvező árú fizetővendég-szolgálatról. Ez a főváros legnagyobb „szállodája." Miközben a választ hallgatom, eszembe jut görög barátom, aki két éve, nyáron csak a Római-parti kempingben talált olcsó szállást. Ha egyáltalán szállásnak lehet nevezni azt, hogy a szabad ég alatt leteríthette hálózsákját, és alhatott. És még fizetnie is kellett érte. A legtöbb fiatal utazó azonban szerencsésebb nála, olcsó szállást talál nyáron az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kezelésében lévő egyetemi és középiskolai kollégiumokban. A több mint két és fél ezer ágyon főleg a csoportosan utazók osztoznak, az iroda azonban tavaly 600, idén 700 helyet tart fenn az egyéni utazóknak, akik a kollégium színvonalától függően 50—150 forintot fizetnek éjszakánként. Na és itt vannak a magánpenziók. Nem kell messzire menni, csak a szomszédos Ausztriába, hogy lássuk, az egymásba érő családias kis fogadók megélnek a nagyobb szállodák mellett. Külföldre utazó honfitársaink is elsősorban ilyen penziókban (vagy kempingekben, ifjúsági házakban) találnak elfogadható áron szállást. Magyarországon 46 penzió működik. Az olcsó, családias hangulatú szálláshelyre nagy igény van. A penziók új vendégeket hozhatnak a fővárosba. Budapest tehát gazdag volt és most sem szegény szállodákban. Szokatlan — hisz évekig hiánygazdálkodás folyt a szállodaszakmában —, de a vendég ma már nem „esik be", „be kell segíteni" az ajtón. A nemzetközi piacon folyik a harc a vendégért. Annál is inkább, mert az idegenforgalom nagy üzlet, világviszonylatban második helyen szerepel a bevételek listáján az olajipar után, s az ezredfordulóra várhatóan az első helyre rukkol elő. A szakemberek szerint a vendégért folyó harcban nem vagyunk még eléggé ütőképesek. Somogyi Jenő: — Ma már önálló szakma a szálláshelyek eladása, értékesítése. Az elméletet ismerjük, a kifejezéseket — mint például marketing — rendszeresen használjuk, de sokszor nem tudjuk megtölteni tartalommal. Kevés a gyakorlatunk és az erre a feladatra valóban felkészült szakemberünk. — Nem jó a propagandánk? — Nemcsak erről van szó. A propagandát segíti például az, hogy Budapest rajta van a nagy nemzetközi szállodaláncok térképein, ezek a szervezetek hozzák a vendéget. Segíti a turistaforgalom szervezését, hogy részt veszünk a Nemzetközi Szálloda Szövetség munkájában. Sokat jelentenek az utazási irodák nemzetközi kapcsolatai is. Ennek ellenére még meg kell tanulnunk eladni magunkat. Jobban össze kell hangolni az utazási irodák és a szállodák munkáját. Mi jó szállást és különböző szolgáltatásokat kínálhatunk, jó programokat azonban elsősorban az utazási irodáknak kell összeállítani. Tanzániát nem úgy hirdetik, hogy oda érdemes elutazni, mert remek szállodát talál a turista, hanem a világon egyedülálló vadaskertjüket propagálják. Görögországba sem csak a kellemes tengerparti szállodák vonzzák az utazókat, hanem az egyedülálló műemlékek. Ki kell találni, mivel ajánljuk Magyarországot külföldön. 6