Budapest, 1985. (23. évfolyam)

7. szám június

Nagy Richárd a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Vendégváró Budapest Idegenforgalmi szempontból már a két világháború között nagy jelentősége volt a fővárosi termálvizeknek, a kitűnő magyar konyhának és a méltán európai hírűvé vált szállodasornak. A modern idegenforgalom kibontakozásának korszaka ez Budapesten. Kávéházak, vendéglátó helyek, szállodák egész sora jött létre. Sajnos, a második világháború a város egészével együtt gyakorlatilag elpusztította e szállodasort, és tönkretette a vendéglátást szolgáló intézményhálózatot. A helyreállítás lassan haladt, és 1964-ig csak igen mérsékelt idegenforgalomról beszélhetünk. 1964 fordulópont lett, hiszen ez volt az első év, amikor az idelátogató külföldiek száma túllépte az egymilliót. Ez időtől kezdve napjainkig a városfejlődéssel összehangolt szállodaépítkezések nyomán megteremtődtek a világvároshoz méltó idegenforgalom objektív feltételei. Magyarország vendégforgalma az utóbbi évben túlhaladta a 13 millió főt. A látogatók nagyobb része természetesen Budapesten is megfordult. Jelenleg igen számottevőek a budapesti idegenforgalom feltételei. Annak ellenére, hogy az ország 34 ezer szálláshelyéből csak 14 ezer esik Budapestre, az idegenforgalmi eredetű bevételekből a főváros részesedése 55 százalék. Olyan nagy befogadóképességű, korszerű szállodák épültek, mint a Hilton, Forum, Atrium Hyatt, Intercontinental, Novotel, Penta, Stadion, Thermal, Volga, Flamenco, Európa, Budapest, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Felújítottuk és korszerűsítettük a Gellért Szállodát, a Margitszigeti Nagyszállót. Folyik az Astoria-, Szabadság- és a Békeszálló átépitése, korszerűsítése. Rövidesen átadják az Erzsébet-szállót, a Taverna-szállót és más szállodákat. A gyógyidegenforgalom jelentőségét mutatja, hogy a gyógyszállók kihasználtsága rendszeresen 90—95 százalékos. Jelentősen bővíti az idegenforgalmi szálláshelyek választékát a fizetővendégszolgálat. Napjainkban több mint 38 ezer férőhellyel járul hozzá a turisták elszállásolásához. Jól szolgálják a turizmust a motelek és a kempingek, kapacitásuk egyre nő. Jelentősen hozzájárul a fővárosi idegenforgalom vonzerejéhez a magyar konyha világhírneve. Talán elmondhatjuk, hogy százával állnak a vendégek rendelkezésére a minden szempontból kifogástalan éttermek és vendéglátó helyek. Több mint 750 étterem és vendéglő, 500-nál több cukrászda, eszpresszó és bár van Budapesten. Nem hiányoznak a főváros gasztronómiai térképéről a világ jelentősebb szakácsművészetét reprezentáló vendéglátó helyek sem: a kínai, francia, orosz, szerb, német, olasz, bolgár, román, cseh, török étterem, illetve vendéglő. Tervezzük japán, görög, spanyol, grúz és arab vendéglő nyitását. Valamennyi jelentős vendéglátóipari létesítményünk egyben zenés, táncos hely. Bővítjük az éjszakai szórakozóhelyek körét. Néhányukról, mint a Moulin Rouge, Maxim, Lido, elmondható, hogy európai színvonalú éjszakai szórakozási lehetőséget nyújt. Nem vonatkozik ugyanez a szabadtéri színpadokra, éppen ezért programjuk bővítése, színesítése még előttünk álló feladat. A múzeumokban és kiállításokon jó áttekintést nyerhet a külföldi vendég a magyar történelem, a képző- és iparművészet, az irodalom és a tudományok valamennyi területéről. Előnyös adottsága a fővárosi idegenforgalomnak, hogy Budapestet értékes üdülőövezetek veszik körül. Úgy mint a Duna-kanyar, a ráckevei Duna-ág, a Budai-hegyvidék, továbbá a Gödöllőidombság. Ezeken a területeken egyre több kellemes pihenést és szórakozást nyújtó vendéglátó helyet és intézményt létesítünk. A sportolási és turisztikai lehetőségek, beleértve a vízi turizmust is, jónak mondhatók a fővárosban és az agglomerációban. A térség idegenforgalma szempontjából növekvő szerepe van és lesz a Duna vízi turisztikai fejlesztésének. Az eddigi tapasztalatok és az ezzel összefüggő prognózisok idegenforgalmi létesítményeink fejlesztésének dinamikus folytatására ösztönöznek. Kiemelkedő jelentősége van a gyógyidegen forgalom fejlesztésének. Új gyógyszállókat, gyógyfürdőket hozunk létre, mindenekelőtt a Paszkál fürdő és a budai termálforrások térségében, nemzetközi tőke bevonásával is. Indokolt, hogy további nagy befogadóképességű, két- és háromcsillagos szállodákat építsünk Budapesten és az agglomerációban. Gyarapítanunk kell az olcsóbb szálláshelyek számát is. Legalább 4—5 új kemping telepítésére van szükség. Erőteljesen tovább kell fejleszteni fizetővendéglátó-hálózatunkat. Bővítenünk kell szórakozást és kikapcsolódást nyújtó egységeink számát. Ha növelni akarjuk az autósturizmust, gyorsítani kell néhány közlekedési létesítmény építését. Például a Budapestet körülvevő MO-ás körgyűrű-autópályát, a közlekedési úthálózat országos főútvonalainak a fővárosba befutó csatlakozásainál. Emellett korszerűsíteni kell pályaudvarainkat, és jelentősen bővíteni a Ferihegyi repülőteret. Természetesen jelentős feladatnak számít a főváros kétmilliós lakossága mellett a turistákat is ellátó kereskedelmi, főleg élelmiszer- és ajándékbolthálózat fejlesztése. Jelenleg több ezer bolt és üzlet működik, de továbbra is szükség van színvonaluk és befogadóképességük fejlesztésére. A külföldi számára turisztikai program, hogy Budapest 52 csarnoka és piaca közül valamelyiket fölkeresse. Ezek rekonstrukcióját, korszerűsítését folyamatosan végezzük, hogy a meglévő árubőség szebb tálalásban kerüljön a vevő elé. Végül, de nem utolsósorban kell szólnunk a lakosság és az idegenforgalom dolgozóinak magatartásáról, amely nem választható el objektív adottságainktól. A magyarok szívélyessége, vendégszeretete közismert a világban, olyan érték, amelyre továbbra is építenünk kell. Nem mindegy számunkra, hogy a külföldi vendég milyen érzésekkel távozik tőlünk. Akkor lesz elégedett, akkor tér vissza, ha figyelembe vesszük kéréseit, igényeit. Az idegenforgalom jelentős népgazdasági haszonnal járó tevékenység is. A múlt évi 22 milliárdos országos idegenforgalmi bevétel azt jelzi, hogy gazdasági érdekünk továbbfejleszteni a főváros és az agglomeráció idegenforgalmi adottságait. Csak ezzel a stratégiával érhetjük el, hogy öregbítsük Magyarország és a főváros idegenforgalmi hírnevét.