Budapest, 1985. (23. évfolyam)

6. szám május - PESTI TÜKÖR

CENTENÁRIUMI ESZTENDŐ Az István Kórház gyógyító-megelőző tevékenysége Idén lesz száz éve annak, hogy 1885. augusztus 5-én megkezdődött a gyógyítómunka az István Kórház-Rendelőintézet legnagyobb egységében, a tulajdonképpeni István Kórházban. A Hauszmann Alajos műegyetemi tanár tervei alapján két év alatt épült Új Kórház nyolc osztállyal, nyolc pavilonban és 656 ágyon kezdte meg működését. Az akkori idők mércéje szerint modern intézményt egymásba nyíló, 20—24 ágyas kórtermek jellemezték, de minden osztályon voltak 1—4 személyes „különszobák" is. A legfőbb gyógyítási feladat a „bujakórosok" és a tüdőbetegek ellátása volt. 1894-től az intézet Szent István Közkórház néven működött tovább, a Tanácsköztársaság idején pedig Semmelweis Ignác nevét vette fel az immár 800 ágyas kórház. 1920-tól az intézmény újra Szent István nevét viselte. Falai között talált ideiglenes otthonra 1922 júliusától 1924 szeptemberéig a Pozsonyból áttelepített — majd Pécsett véglegesen elhelyezett — Erzsébet Tudományegyetem több klinikája. 1969-ben a Fővárosi István Kórház hat délpesti kerület vezető intézménye lett. Ágyainak száma 959, s 19 osztályán évente 25 ezer járóbeteget gondoztak. 1975-ben az egészségügyi miniszter a gyógyító-megelőző intézményrendszer szervezetének és működésének továbbfejlesztését írta elő. Ennek eredményeként 1977. január 1-vel Budapest Főváros Tanácsa V.B. Egészségügyi Főosztályának irányítása alatt megalakult a Fővárosi Tanács István Kórház-Rendelőintézete, melynek szervezeti egységébe került 1981. január 1-től a XIX. kerület járóbeteg-ellátási és valamennyi egészségügyi intézménye. Az intézet mai szervezeti felépítésével — négy kórház, három szakorvosi rendelő, 69 körzeti orvosi és 192 üzemorvosi rendelő — szakmai és gazdasági egységbe foglalja a főváros IX. és XIX. kerületi felnőtt lakosságának progresszív egészségügyi ellátását. A két kerületben a 69 körzeti orvos 15 rendelőben tizenkét felülvizsgáló csoportvezető belgyógyász főorvos irányítása és ellenőrzése mellett végzi a lakosság körzeti egészségügyi ellátását. Kapcsolatuk a belgyógyászati osztályokkal jó, a bejárás kötelező. Á tartalmas beszámolók, az esetismertetések és a betegbemutatások, valamint a szakmai konzultációk napjainkra jól funkcionáló munkaértekezletekké váltak. Az osztályok főorvosai is egyre tudatosabban gyakorolják vezetői jogaikat, s végzik e téren is fontos munkaköri kötelességüket. Az intézet arra törekszik, hogy megfelelő színvonalon biztosítsa az alapellátás működési feltételeit. A körzetek nagyságát, az ellátandó lakosok számát igyekeztek kiegyenlíteni. Ma 2000—2300 fő tartozik egy körzethez. A napi forgalom évek óta nagyjából azonos: 25—45 beteget látnak el. Az ügyelet jól szervezetten működik. Hatékonyságát, gyorsaságát fokozták azáltal, hogy a központi körzeti orvosi ügyeletek rendelőit (IX., Hámán Kató út, XIX., Ady Endre út) és a gépkocsikat URH-val és CB-rádióval látták el. A megfelelő szakmai színvonal fenntartásához szükséges a körzeti rendelők folyamatos ellátása egyszerhasználatos eszközökkel és a gyors diagnózis megállapítását lehetővé tevő műszerekkel és készülékekkel (hordozható EKG, refraktometer stb.). Megszervezték a járó betegek részére nyújtandó konzíliumot. Nappal a szakrendelések, éjjel és munkaszüneti napokon a kórházi osztályok szakorvosai látják el ezt a feladatot. Az üzemorvosi szolgálat szervezettsége, irányítása és működése nagyon jó. Az egymáshoz közel fekvő vállalatok összevontan oldják meg a feladatot, a megelőző vizsgálatok egy részét pedig az üzemegészségügyi szakrendeléseken végzik. A Hazai Fésűsfonó területén létesített audiológiai állomás például valamennyi üzem részére elvégzi az előzetes és időszaki vizsgálatokat. Szolgáltatásait igénybe vehetik a körzeti orvosok is. A gyors gyógyulás érdekében az üzemorvosok meghatározott esetekben közvetlenül is beutalhatják pácienseiket az intézet különböző fekvőbeteg-osztályaira. A jó együttműködést segíti elő az is, hogy a negyedévenként esedékes munkaértekezleteken a körzeti és üzemorvosokon kívül részt vesz az ellátásban tevékenykedő valamennyi dolgozó. 1984. április 1. óta az intézet végzi a Magyar Posta fővárosi dolgozóinak üzemegészségügyi ellátását is. A szakorvosi rendelőkben (IX., Mester utca; IX., Gyáli út; XIX., Ady Endre út) egy beteg gyógykezelésére átlag hét és fél perc jut. A fogászati, mozgásszervi, ortopédiai szakrendelés és a fizikoterápia kivételével valamennyi szakrendelés az illetékes kórházi osztályok részlegekét működik, és a betegek ellátásáért a fekvőbeteg-osztály főorvosa felelős. A szakorvosok meghatározott rend szerint részt vesznek a szakrendelők járóbeteg-ellátásában. Az ötnapos munkahét bevezetése nem járt nehézségekkel. Ma — a csekély igénybevétel miatt — szombaton mindhárom szakorvosi rendelő zárva tart. Mindkét kerületben működik tüdő-, bőr-, és nemibeteg-, valamint ideggondozó. A tüdőszűrő vizsgálatokat egy-egy stabil ernyőszűrő állomás végzil. A gondozók szervezetileg ugyan nem tartoznak az illetékes osztályokhoz, de azokkal és a kerületi alap- és szakellátással folyamatosan együttműködve dolgoznak. A négy kórházi részleg — az István Kórház, a Merényi Gusztáv Kórház, a Kállai Éva Kórház és a XIX. kerületi Szülészet-Nőgyógyászat — fekvőbeteg-osztályainak gyógyítómunkája megfelel a mai követelményeknek. Az általános szakmai elvárásokon felül a belgyógyászati osztályokon speciális kardiológiai, angiológiai, diabeteses, haematológiai és gerontológiai, az ideggyógyászati osztályokon epilepsias, cerebralis tumoros, sclerosis multiplexes és cerebralis vascularis betegeket is gyógykezelnek. A speciális profilok miatt az osztályvezető főorvosi kinevezéseknél figyelembe veszik a jelöltek megfelelő irányú érdeklődését is. A fenti területek szakambulanciákat is működtetnek. Ezenkívül égéssebészeti járóbeteg-ellátást is végeznek a VIII. és IX. kerületi sérültek részére.