Budapest, 1985. (23. évfolyam)
5. szám április - Kiss Jenő: Újdonságok a könyvtárban
szóltunk arról, milyen segítséget nyújtanak a nyelvtanulásban a hangtárral rendelkező kerületi könyvtárak!) A kőbányai artotéka A határok tovább tágulnak. 1984 szeptemberében megnyílt a főváros és sok tekintetben az ország első artotékája a kőbányai főkönyvtárban, a Pataky István téren. Itt eredeti grafikákat kölcsönöznek éppen úgy, mint eddig a könyveket. Évszázadokkal ezelőtt is volt grafikai gyűjteménye a könyvtáraknak. Az újdonság a kölcsönzés, az, hogy a képeket keretezve haza lehet vinni, lakásunkat lehet vele díszíteni. Külföldön (Berlintől Londonig, Prágától Koppenhágáig) számtalan artotéka, képzőművészeti alkotásokat kölcsönző intézmény működik, elsősorban a könyvtárak keretében. Nem muzeális értékű gyűjtemények ezek, a hangsúly mindenütt a kölcsönzésen, a forgalmazáson van. Nálunk eddig inkább poszterek, reprodukciók, kisgrafikák kölcsönzésével kísérleteztek Miskolcon és Jászberényben. A kőbányai artotéka állománya igen gazdag. Alapját az Országos Széchényi Könyvtártól ajándékba kapott, több mint négyezer (ebből kétezer kölcsönözhető) fametszet, linómetszet, litográfia, monotípia, rézmetszet, mezzotinto, rézkarc, akvatinta képezi. Az alkotások a magyar grafika igen gazdag időszakának, az 1966—72 közötti éveknek a sokszorosított grafikai termését képviselik, Ábrahám Rafael, Boldizsár István, Borsos Miklós, Csohány Kálmán, Deim Pál, Gross Arnold, Kondor Béla, Molnár Gabriella, Pásztor Árpád, Reich Károly, Rékassy Csaba, Szabados Árpád, Würtz Ádám és mások műveit. A gyűjteményt folyamatosan kiegészítik új művekkel, részben vásárlás, részben a művészekkel, a Művészeti Alappal való együttműködés útján. A gazdag anyag lehetővé teszi, hogy az egyéni kölcsönzők mellett (akik 50 forintért 3 hónapra vehetik kölcsön a képeket, és az időtartam egyszer meghosszabbítható) közösségek, iskolák, intézmények igényeit is kielégíthessék. A kőbányai könyvtár a vizuális művészeti nevelés bázisa lesz. Az artotéka gazdag anyaga mellett erre lehetőséget nyújt, hogy itt épül a Szabó Ervin Könyvtár hálózatának művészeti szakrészlege. 1978 óta ez a könyvtár kapja a teljes magyar képzőművészeti könyvtermés köteles példányait. 1980 óta gyűjti a magyar kiállítási katalógusokat. Állományában van az összes Magyarországon megjelent művészeti dia, az összes magyar képzőművészeti folyóirat, sőt, járat külföldi képzőművészeti folyóiratokat is. Könyvgyűjteménye ebben a témakörben máris 10 ezer kötetes. Az adottságok jók — annak ellenére, hogy a helyiségek, amelyeket az avatáskor néhányan túl tágasnak tartottak, ma már szűkösnek bizonyulnak —, a tervek vonzók és érdekesek: kiállítások, művészeti technikákat ismertető foglalkozások, előadássorozatok, művészetbarát körök, kapcsolat az amatőr képzőművészeti körökkel, az iskolai rajzoktatással. A tervek szerint a kőbányai artotéka egész Budapestre kiterjeszti vonzerejét. A kört mindenesetre tágítani akarják. Örvendetes, hogy a második artotéka is megnyílt ez év márciusában a XVIII. kerületi főkönyvtárban. A könyvek rendje a polcokon A könyvtárak megújhodása nemcsak határbővítéseket jelent. Változnak, korszerűsödnek a módszerek, szakmai megoldások is. Az 50-es évek végén, 60-as évek elején tértek át a könyvtárak, a budapestiek is, az ún. szabadpolcos rendszerre. Azóta az olvasók maguk választják ki a szükséges könyveket, miközben bármikor segítségül hívhatják a könyvtárost. Ez a valóban forradalmi változás nem érintette a könyvek rendjét a polcokon. Az olvasó ma is a szerző nevének betűrendjében találja a szépirodalmat és egy nemzetközi rendszer — az Egyetemes Tizedes Osztályozás — sémája szerint az ismeretközlő könyveket. Kell-e egy ilyen „bevált" rendszeren változtatni? Ha valóban bevált és továbbra is alkalmas a rendszer, nem érdemes. De a könyvtárosok nap mint nap tapasztalják, hogy a könyvek milyen hatalmas tömege „ül le" ebben a rendszerben, és szinte soha nem kerül kézbe; hogy az olvasó keresési szempontjai nem egyeznek a könyvtárosok rendezési elveivel; hogy a mai olvasók igényei olyan témakörök iránt növekedtek meg, amelynek a könyvei szét vannak szórva a rendszer különböző kategóriáiba; hogy a szépirodalom iránti érdeklődés is inkább témakörökre (családregény, szerelmes történet, kalandos könyvek stb.), mint konkrét szerzőkre irányul. Hogy a megváltozott szabadidős szokások és a „divatossá" vált témák igazodást kívánnak a polcok rendjében is. Az új igényeknek nemcsak az új könyvek felelhetnek meg, hanem sok „régi" is, ha érdeklődési körökhöz igazodva „tálalják". Külföldi tapasztalatok alapján erre tesz kísérletet a Szabó Ervin Könyvtár négy kerületi könyvtára. A Gutenberg téri könyvtár már most is, a XIII. kerületi Mosoly utcában ez évben nyílt új fiókkönyvtár, a Lumumba utcai és a József Attila lakótelepi könyvtár pedig az év második felében „tálalja" új módon állományát. A szépirodalmat az említett tematikai csoportosításban, az ismeretközlő könyveket pedig olyan átfogó kategóriákban, mint például „Házunk és otthonunk", „Föld és ég", „Autómotor", „Szabadság — utazás — kirándulás" stb. Lesznek olyan csoportok is, amelyek vegyesen tartalmaznak szépirodalmi és szakkönyveket. Természetesen a katalógusok továbbra is biztosítják a konkrét művek iránt érdeklődő olvasók igényeinek kielégítését. Azt várják ettől a módszertől, hogy az olvasók még jobban meg legyenek elégedve, a könyvtárak pedig vonzóbbakká váljanak. Új olvasókat, nagyobb forgalmat jeleznek a külföldi tapasztalatok, reméljük, nálunk is így lesz. A városban 106 helyen várják a Szabó Ervin könyvtárak az olvasókat. (Sárga alapon barna betűs címtábláik színösszetétele vajon honnan származik?) A négy kísérleti helyen éppen a könyvtár legfontosabb alkotóelemében, az állomány feltárásában megújulva. Vajon hogyan fogadják a változást az olvasók? A Budapest Gyűjtemény kiadványai Újdonságot jelenthetünk a könyvtár leghagyományosabb gyűjteményéből, a főváros helytörténetének talán leggazdagabb tárházából, a Budapest Gyűjteményből is. A város történetének tudós kutatói és az amatőrök egyaránt jól ismerik és sokat forgatják az 1963 és 1974 között megjelent Budapest Történetének Bibliográfiája hét vaskos kötetét, amelyek a kezdetektől 1950-ig tárják fel a város történetének nyomtatott forrásait. A gyűjtemény dolgozói 1974 óta sem pihennek. Elkészült a hasonlóan nagyszabású, a bibliográfiát kiegészítő vállalkozás, a Budapest Története Képekben című képlelőhely-katalógus. Az első, 1493-ból származó, Budát ábrázoló fametszettől 1980-ig 120 ezer tételben sorolja föl a város képi ábrázolásait a képek (metszetek, rajzok, fotók stb.) lelőhelyével. Az első kötet 1982-ben, a második 1984-ben jelent meg. (Reméljük, lesz anyagi erő további kötetek kiadására is.) Az 1980 utáni évek mindegyikéről egy-egy kiegészítő kötetet ad közre a gyűjtemény, ugyancsak Budapest Történetének Bibliográfiája címmel. Az 1984-ben megjelent 198l-es kötet hatezernél több, a főváros történetére vonatkozó tételt tartalmaz az 1981-ben megjelent irodalomból, majdnem kétezret a város képi ábrázolásai közül (tehát az éves kötetekben együtt szerepel az, ami korábban két külön retrospektív gyűjteményben volt), és ezernél több, a város életében neves személyiség életrajzát és arcképének lelőhelyét közli. Ez is újdonság, a korábbi kötetek ugyanis életrajzokat nem tartalmaztak. A munka méreteit mutatja, hogy a gyűjtemény dolgozói (dr. Berza László főszerkesztő és Sántháné Antal Sára szerkesztő vezetésével) 291 lapot és folyóiratot néztek át, „céduláztak ki" az adatok összegyűjtése céljából. A bibliográfia, illetve a képkatalógus szakcsoportosítása változatlan, ám a kötetet, a szokásos betűrendes mutató mellett, kerületi mutató egészíti ki. Ez fokozza használhatóságát, hiszen nagyon sokan a kerületek „felől" közelítenek a főváros történetéhez (helytörténeti kutatók, diákok, pedagógusok stb.). Kerületi mutatóra azért is szükség van, mert a jövőben ez helyettesíti a néhány éven keresztül megjelent Kerületi Figyelőt. A figyelmes olvasó észrevehette a hiányt is. Ha a képkatalógus befejeződik, és az éves kötetek 1981 óta évente hozzák a teljes anyagot,, még mindig hiányzk az 1950 és 1980 közötti 30 év bibliográfiai adattára. Legalábbis a kötetek közül. Cédulákon ugyanis rendelkezésre áll a Budapest Gyűjteményben. Kötetté szerkesztésére és kiadására majd akkor kerül sor, ha befejeződött a képkatalógusok kiadása. De addig is sok más újdonság várható a Budapest Gyűjteménytől. KISS JENŐ 14