Budapest, 1985. (23. évfolyam)
1-2. szám január - PESTI TÜKÖR
Új tanácsrendeletek gondolunk...) A remény — hogy olyan közvetlen kapcsolat alakul ki a termelők és a kereskedők között, hogy majd a kereskedő és a vásárló között is csökken az „árkülönbség" — elillant. A virágcsarnok „szerepe" egyelőre nem meghatározó a fővárosi virágkereskedelemben. Az sem valószínű, hogy ehhez újabb csarnok építésére volna szükség. A csarnok tágas, áttekinthető, de benne a virág útja bizonyára még nem követhető tisztán... Paradoxonnak tűnhet, de talán, ha nagyobb virághegyek halmozódnának ott hajnalonként, akkor „áttekinthetőbb" volna a dolog. Ha több virág volna. Legalább egy szállal mindig több a keresletnél. Elkészült a Vörösmarty tér és a bele torkolló Vigadó utca átépítése. A Belváros e patinás terén összesen kilencezer négyzetméternyi barna-zöld színkombinációjú, viacolor díszburkolatot fektettek le a kivitelezők. Rendezték a szobor körüli díszkertet, és eredeti helyén áll a tér egyik ékessége, a nyolcágú kandeláber. És mégis gyakran előfordul, hogy lakossági fórumokon szóvá teszik, hogy miért nem cserélték ki az ide nem illő ostornyeles lámpákat. Nos, ezek a lámpák ideiglenesen maradtak helyükön, addig, amíg elkészülnek az „új" régi lámpaoszlopok. S hogy milyen lesz a tér? A Fővárosi Tanács tablókon „kiállította" a tér végleges rendezését illusztráló makettet. A Fővárosi Tanácsnak a lakóbizottságokról, a házirendről és a helyiséggazdálkodásról hozott űj rendeletei között nyilvánvaló tartalmi összefüggést vélünk felfedezni, ami érthető, hiszen ezek a rendeletek nagyon közvetlenül érintenek bennünket, lakosokat. A lakóbizottságokról szóló rendelettervezet előadója, Rafaelné dr. Rikli Erzsébet, elismeréssel szólt a több mint 10 ezer lakóbizottságban működő 38 ezer aktíva munkájáról. Tevékenységük eredményesen szolgálta a lakóközösségek érdekképviseletét, a népfront és a tanácsok tömegkapcsolatának erősítését. A működésükről szóló 1973-as rendeletet azonban az új követelményekhez kellett igazítani, továbbá elhagyni azokat a szabályokat, amelyek nem váltak be a gyakorlatban. Új eleme a rendeletnek, hogy az állami, a szövetkezeti, a társas és a személyi tulajdonú lakóházakban egyaránt lehetővé teszi a lakóbizottságok megalakítását. A lakébizottságok folyamatos működésének biztosítása érdekében megszüntette az ötévenkénti általános választási kötelezettséget. Módot ad viszont a választásra mindenkor, ha arra szükség van (például, ha a bizottság tagjainak száma a felére csökken, vagy egyes tagokat visszahívnak stb.). A társadalmi viták során sok ellenvéleményt kiváltó kérdésre: mikor határozatképes a lakóbizottságot megválasztó lakógyűlés, ezt a választ adja: a megfelelően előkészített lakógyűlés, tekintet nélkül a jelen levők számára, jogosult a lakóbizottság megválasztására. E vonatkozásban is megszüntette a korábban eluralkodott, sokszor formális megoldásokat. És ami nem kevésbé lényeges: az új rendelet a jövőben is a lakóközösségek érdekképviseletét tartja a lakóbizottságok egyik legfontosabb feladatának. A lakóépületek és ingatlanok házirendje az együttélés szabályainak, normáinak gyűjteménye. Hogy mikor lehet falat fúrni, vagy hangszeren gyakorolni, vagy netán vasárnap zajjal járó háztartási gépet használni? — erre vannak paragrafusok. Am az új házirend abban a szellemben fogalmazódott, hogy — az épület, ingatlan állagára vonatkozó szabályokat kivéve — el is lehet térni az előírásoktól, ha azt a lakóbizottság és a lakók többsége megszavazza. Játszóteret például kijelölhet a lakóbizottság az udvarban, ám nem engedheti meg gépkocsi parkolását, ha az udvar területe kisebb 200 négyzetméternél, vagy a ház műemlék, vagy műemlék jellegű. Hasonló eréllyel írja elő az új házirend az ingatlan kezelője vagy tulajdonosa számára a közös területekhelyiségek rendszeres és folyamatos takarítását, továbbá az évenként háromszori nagytakarítást. A helyiségek hasznosítására vonatkozó pályázati rendszeről alkotott új rendelet alapvetően üzleti alapokra helyezi a helyiséggazdálkodást. Magyarul: annak utalják ki a helyiséget, aki többet kínál érte. Az elhelyezési hatóság döntési jogköre ezzel tehát megszűnt, azonban továbbra is a tanácsok felelősek azért, hogy üzlethelyiséghez jussanak azok, akik lakossági ellátást-szolgáltatást kívánnak folytatni. A közérdekű célra igényelt helyiséget természetesen pályázati eljáráson kívül utalják ki, s ez esetben az elhelyező hatóság állapítja meg a bérleti díjat, ami maximálisan 20 ezer forint lehet négyzetméterenként. Egyes esetekben azonban, ha például állami költségvetési szerv vagy társadalmi szervezet kapja a helyiséget, igénybevételi díjat sem kell fizetni. Az igényelhető üres helyiségek a rendeltetésellenes használat felszámolása, hivatalból történő igénybevétel, továbbá a használó részéről történő lemondás során kerülnek a tanácsok rendelkezési jogkörébe. Most, hogy az új rendelettel a korábbi 4500-ról 20 ezer forint/m2 -re emelték a kártalanítás összegét, a szakemberek azt várják, hogy megélénkül a forgalom, a tanácsok több üres helyiséget kínálhatnak a pályázóknak. Pavilonsor A Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán elkészültek a pavilonok, megtörtént a műszaki átadás, ám e sorok írásakor — december elején — a feltehetően boldog tulajdonosok közül csak néhányan láttak neki a berendezkedésnek. (Mintha nem „izgatná" őket a karácsonyi forgalom...) Pedig a Zöldért, az Állami Könyvterjesztő, a Kelet-pesti Vendéglátó Vállalat és a Harmónia Kereskedelmi Vállalat mellett — ezeknek itt korábban is volt valamiféle pavilonjuk — a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ, valamint hét magánkereskedő örülhet a szerencséjének. Jogosan nevezzük szerencsésnek a tulajdonosokat, hiszen a forgalom szempontjából álmodni sem lehet jobbat. A 12 egységből álló pavilonsort építőközösség hozta tető alá a Fővárosi Tanács jóváhagyásával. Ez garanciának látszik arra is, hogy a fővárosnak ez az exponált pontja nem válik szemetelő, közlekedést akadályozó „bázissá" a kereskedelmi tevékenység megkezdése után. A lányok még nem eladók... És természetesen a fiúk sem. Azok a 15—16 éves, egyenköpenyes fiatalok, akiket mostanában minden nap ott láthatunk az Úttörő Áruház pultja mögött, kereskedelmi tanulók, most ismerkednek a szakmával. Túlzás nélkül mondhajuk, egyedül rajtuk múlik, hogy jó kereskedő, ügyes, udvarias eladó válik-e belőlük. A Centrum Áruházak Vállalat az Úttörő Áruházban alakította ki szakmunkás-tanulóinak oktatóbázisát, s az Úttörő — elsőként az országban — tanáruház is 1984 szeptembere óta. A vállalat a maga számára neveli a szakmunkásokat, érthető tehát, hogy megteremtette a tanulók számára az egységes, megbízható, magas színvonalú képzés feltételeit. Mintegy hétmillió forintot költöttek eddig a két oktatóterem kialakítására, különféle technikai eszközök beszerzésére. A fiatalok — 200 lány és 46 fiú — nyolc szakoktató irányításával és a megbízott tanulófelelősök felügyelete mellett gyakorolnak, ami egyszersmind felelősséggel végzett munka, hiszen árut vesznek át, kiszolgálják a vásárlókat, kezelik a legmodernebb pénztárgépeket, stb. Az „adás" mindig élőben megy, már csak azért is, mert a kiépített tv-lánc egyik monitorán az igazgató, a másikon a vezető szakoktató figyeli munkájukat. Persze a legszigorúbb ellenőr mindig a vásárló. Á fiataloknak lehetőségük van arra (ez is része az oktatásnak), hogy képmagnón megnézzék önmagukat: hogyan „szerepelnek" a pult belső oldalán. A tanulók fele az egyik héten az áruházban dolgozik, a másik fele a Szász Ferenc Szakmunkásképző Iskola padjaiban a szakma elméleti részével s a közismereti tárgyakkal ismerkedik. Az Úttörőben a fiatalok a bútor, méteráru, jármű, óra-ékszer és fotó-optika kivételével minden eladói szakterületen gyakorolnak, tehát idővel az áruház bármely osztályán dolgozhatnak. Tölgyesi Lászlóné, aki kétszeresen is igazgató néni a fiataloknak, nem tagadja, tartott a tizenéves korosztálytól. A tanáruházi szakmai képzés azonban a gyakorlati munka finomításának nagyszerű lehetősége. A gyerekek fegyelmezettek, szorgalmasak, s nem titok, munkájuknak is köszönhető, hogy enyhültek az Úttörő létszámgondjai. Elégedett tehát áruházigazgatóként is, hiszen a „tanítás alatt" az áruház zavartalanul (és gazdaságosan) működik. Milyen lesz a Vörösmarty tér? 9