Budapest, 1984. (22. évfolyam)

2. szám február - A hátsó borítón: Schoefft Ágoston: Széchenyi a Vaskapunál, 1836 Olaj-festmény. Csigó László felvétele

ÍLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ V HSZÄLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ V II SZÁLLODA ÉS VENDÉGLi középkori piacterek hangulatát a 20. század komfortjával és luxusával" — vallja az építész. Portman elképzelésének úgy szereznek érvényt, hogy a szállodák belsejében nagy udvart — átriumot — alakítanak ki, amely az épület magasságától függően akár 10—20 emelet is lehet. A fedett belső udvarokat élő növényzettel, szökőkutakkal, éttermekkel, üzletekkel teszik hangulatossá, illetve az egykori piacterekre emlékeztetőkké, mozgalmassá. Különleges színfoltot képeznek ebben a térben a fal felületén sikló, üvegkabinos, kivilágított liftek. Ennek a koncepciónak az alapján épültek a Hyatt szállodái Észak- és Dél-Amerikában, a Karib-szigeteken, Közel- és Távol-Keleten, Ausztráliában — és a budapesti Dunaparton. Ez az építészeti megoldás nemcsak Magyarországon, hanem Európában is újnak, úttörőnek mondható. A pesti Hyatt Atrium Szálló szobái a belső udvart övező folyosókról nyílnak, és 711 vendég befogadására alkalmasak. Valamennyi szoba légkondicionált, fürdőszobás, minibárral, többcsatornás rádióval, ébresztővel, színes televízióval, távhívásos telefonnal van felszerelve. A legújabb budapesti luxusszálló sportcentruma a 8X12 méteres úszómedencéből, a két szaunából, a tornateremből, a szoláriumból és a masszázsszobákból áll. A garázs 95 gépkocsi befogadására alkalmas, van hosztessz-szolgálat, gépkocsikölcsönzés, értékmegőrzés, gyermekmegőrzés, orvosi ügyelet, mosó- és vegytisztító szolgálat, lehetőség fénymásolásra, iroda bérlésére, telexek közvetítésére. Vagyis a szálloda egyaránt alkalmas turistáskodó családok és aktív üzletemberek korszerű, kényelmes elhelyezésére. Aki belép a szálloda főbejáratán, azt mindenképp lenyűgözi az eléje táruló látvány: a sokemelet magas belső udvar, az átrium, pompás növényzetével, szökőkútjával, cocktail-bárjával — egész elegáns és páratlan kiképzésével. És ez csak egy épület a Pannónia sok szállodája közül. Más módon, de szintén rendkívül szép és elegáns a Sas-hegy lábánál a Novotel, amely 324, hasonlóan jól felszerelt szobával rendelkezik. Kétszáz személyes étterme hajnaltól éjfélig kínálja az ételek és italok gazdag választékát, speciális éttermében pedig — alkalmazkodva a Novotel szállodalánc szokásaihoz — francia ételkülönlegességeket szolgálnak fel. Folytathatjuk a sort a Déli pályaudvar szomszédságában épült Pentával, amely 800 vendég elhelyezésére alkalmas, nyolcemeletes épület. Ha nem is a Hyatt luxusszintjén, de szinte mindazokkal a szolgáltatásokkal rendelkezik, mint a Duna-parti ház. Ablakaiból a Várnegyedre nyílik szép kilátás; sportcentrumához kis terasz is tartozik, ahol a vendégek zöld környezetben sétálhatnak, napozhatnak. Eszpresszójának nyári teraszán a kávé-, a sütemény- és a fagylaltkülönlegességek mellett a szép kilátást és a zöld környezetet egyszerre élvezhetik a hazai és a külföldi vendégek. A három új budapesti Pannónia szálló közös tulajdonsága, hogy egyegy nemzetközi szállodalánccal kötött névhasználati szerződést. Miért jó ez? — kérdezik sokan, akik nem járatosak a szállodaszakmában. Somogyi Jenő, a Pannónia vezérigazgatója így fogalmazza a választ: — A névhasználat joga együttjár azzal, hogy a magyar szállodák alkalmazzák az illető nemzetközi lánc technológiáját, üzemeltetési módját. Vagyis a vendégek ugyanazokat a szolgáltatásokat kapják Budapesten, mint a Hyatt, a Penta vagy a Novotel lánc bármely épületében. Ezek a szállodaláncok Európától Ausztráliáig behálózzák a világot, és nevük a sokat utazó üzletemberek, turisták számára — garancia. Márcsak azért is, mert egy-egy szállodaláncon belül egységesek azok az eszközök, amelyeket a vendég használ, egységes az építési elv, a szobák, az éttermek felszereltsége, a fizetési rendszer. Az utazó vendég tehát, ha megszokott szállodájában foglal helyet magának, mindig egy kicsit hazaérkezik, még akkor is, ha történetesen sohasem járt még az adott országban, a mi esetünkben Magyarországon. Talán a ritkán utazó józsefvárosi olvasó számára sem érdektelenek ezek a jellegzetességek. A Hyatt szállodáiban például, a már említett belső udvaron kívül, mindig, így Budapesten is megtalálható a Regency Club. Ez az a — többnyire legfelső — szint, ahol a legigényesebb vendégek laknak, reggeliznek, és amely szinte kizárólag az ott lakók, illetve a személyzet tagjai léphetnek be. A francia Novotel részvénytársasághoz tartozó szállodák szobáiban a vendégek franciaágyat találnak, pótágyként a kanapét használják, amit a 12 éven aluliak díjtalanul vehetnek igénybe. Aki a Novotelt választja, az biztos lehet benne, hogy a W. C. nem a fürdőszobában, hanem külön helyiségben van. Egy-egy nemzetközi szállodalánc ilyen sajátosságait kötetekre rúgó leírások dokumentálják. Talán az eddigiekből is kitűnik, miért ígérkezett hasznosnak néhány Pannónia szállodát eleve úgy építeni, hogy egy-egy nemzetközi lánchoz csatlakozhasson. Igaz, a névhasználatért díjat kell fizetni, ennek ellenében azonban átvehetik a lánc kimunkált, bevált módszereit, munkaszervezését. További előny, hogy a csatlakozó szállodák bekerülnek azokba a prospektusokba, amelyek a nemzetközi lánc valamennyi tagját propagálják, és amelyek több kontinensre, idegenforgalmi szakemberek és utazó üzletemberek, turisták kezébe eljutnak. Ezt a propagandahatást jól egészíti ki, hogy a nemzetközi láncok elektronikus szobafoglalási rendszerrel is rendelkeznek, s ennek segítségével a szállodák egymásnak küldik a vendégeket. Mindez azért is kedvező számunkra, mert egy-egy új hotelt csak intenzív propagandával lehet a nemzetközi turisztikai piacon bevezetni, és a nagyméretű — világméretű — reklám egyéb eszközei igen drágák. Persze, túl a három új budapesti szállodán, a Pannónia még sok kisebb-nagyobb szállodát, éttermet is üzemeltet, különösen a Balatonnál. Ennek a nagy apparátusnak, a sokezer dolgozót foglalkoztató vállalatnak a központja itt van, a Józsefvárosban. Abban a Józsefvárosban, amelyet a vállalat hazájának, otthonának tart, és amelynek lakóit, dolgozóit is igyekszik kiszolgálni. A Nagykörút legolcsóbb vendéglőjére, a Barossra ugyanolyan gondot fordít, mint a luxusszállókra, és csupán azért szóltunk itt bővebben az utóbbiakról, mert azok a józsefvárosiak körében — rendeltetésükből adódóan — kevésbé ismertek. .'ÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ V III SZÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ V 15 SZÁLLODA ÉS VENDÉG