Budapest, 1984. (22. évfolyam)

12. szám december - POSTA

POSTA 1076 Garay utca 5. Telefon: 415-582 Dr. Kun Dezső (1012 Budapest, Kosciuszko Tádé u. 22.) szellemes és okos — a szellemes írások rendszerint okosak is — levele már felér egy tömör ismeretterjesztő cikkel, ezért is idézünk belőle bőven. ,,... A Budapest 84/8-as számában a 26. oldalon Bakos Ágnes reprodukciója ,,A pályaudvar 1890-ben..." feliratával bizony félrevezeti az olvasót. A kép ugyanis legkorábban 1898. november 20-án délután készülhetett, mert a képen látható Baross Gábor-szobrot aznap délelőtt leplezték le. (Lásd a Budapesti Napló harmadik évfolyam 321 -ik számát: 1898. november 21.) E-gyébként a .vasminiszternek' becézett közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1892-ben halt meg. Elő embereknek általában már akkor sem emeltek szobrot, nem is szólva Baross közismerten puritán jelleméről... Érdekességként írom, hogy a felszabadulás utáni években Bebrits Lajos államtitkár, ill. később közlekedési és postaügyi miniszter, a közgazdasági egyetemen tartott előadásaiban mindig hangsúlyozta, hogy a Monarchia közlekedési miniszterei közül csak Baross Gábort tiszteli, mert az szegény emberként lett miniszter, és úgy is halt meg. A kép felirata tehát egyértelműen téves! ... Igaz, hogy ez a cikkben csak apró részletkérdés, de hát az egész hitele mindig a részletek pontosságától függ. Talán az sem érdektelen... hogy a szobrot a jelenlegi helyén 1971. július 10-én (szombat) dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter avatta fel, illetve adta át a Fővárosi Tanácsnak. Annak képviseletében Skoda Lajos, a Főv. Tanács akkori elnökhelyettese mondott beszédet. A közönség soraiban ott voltak Baross Gábor leszármazottai is, továbbá, többek között, Nyers Rezső elvtárs. Egyébként javaslom, hogy a pályaudvar centenáriumi ünnepségeire még térjenek vissza egy későbbi ismertetésben. Nem volt eddig szó arról a centenáriumi bronztábláról, amelyet 1984. július 7-én a vasúti tisztavatás keretében lepleztek le a pályaudvar csarnokában... Az új emléktábla ismertetése gazdagítaná fővárosunk nevezetességeinek történetét." Köszönjük a levelet. Mivel magunk is rendkívül fontosnak tartjuk a részleteket — és nemcsak a prousti értelemben —, hiszen a nagy egész lényegének a hitelét erősíthetik vagy áshatják alá, sőt, olykor maga a részlet rukkol elő egésznek, ezért sürgősen igyekeztünk kideríteni az igazságot, már ami a képaláírást illeti. Sajnos, buzgalmunkat nem koronázta siker, ezt úgy is lehet mondani: kudarcot vallottunk. A Budapesti Történeti Múzeum anyagába tartozó fényképről ugyanis csak annyit lehetett kideríteni, hogy valószínűleg 1900-ből való, és valószínűleg Klösz György felvétele. A valószínűlegekkel — feltehetően — a „vasminiszter" sem lenne megelégedve, ugyanúgy, ahogy kedves levélírónk sincs. Mivel is védekezhetnénk? Talán csak azzal, hogy az utóbbi száz esztendőben, főleg ebben a lassan-lassan végére járó évszázadban történt egy s más a világon, így Budapesten is, ami nem segítette elő a képek, adatok pontos rendszerezését, sőt, hozzájárult a katalógusok szétszóródásáház, pusztulásához is. Ami a centenáriumi bronztáblát illeti: valamilyen formában minden bizonnyal vissza fogunk rá térni. Zuglói Zoltán budapesti olvasónk fontos eseményre hívja fel figyelmünket. „Bár még folynak az 1945. évi felszabadulásra történő ünnepélyes megemlékezés előkészületei, még idejében szeretném felhívni a figyelmet egy 1986-ban esedékes — szintén felszabadulási — évforduló megünneplésére. 1986. szeptember 2-án lesz Budavár török megszállás alóli felszabadításának a 300. évfordulója. Budavár felszabadítása tette nyilvánvalóvá, hogy a 150 éves török megszállás a végéhez közeledik. Persze, a török végleges kiűzéséig még hosszú időre volt szükség, és az 1718-as pozsareváci békeszerződés zárta le a felszabadító háborút. A 300 évvel ezelőtti felszabadítás tette lehetővé fővárosunk három alkotó elemének: Budának, Óbudának, Pestnek újkori szabad fejlődését, aminek eredményeként 1873-ban megalakulhatott Budapest... Az ünnepségek alkalmat adnának arra is, hogy történészkongresszust rendezzünk... Ez alkalomból szívesen látogatnának haza a külföldön élő magyarok, mindez előnyösen hatna devizabevételi mérlegünk alakulására. Önmagunknak is tartozunk az 1686. évi felszabadítás 300. évfordulójának méltó megünneplésével, hiszen történelmünkben, sajnos, több alkalom van szomorú eseményre, mint örömteli évfordulókra." Olvasónk gondolataival egyetértve közölhetjük, hogy már ez év tavaszán tervbe vettük a Buda felszabadításának évfordulójáról való méltó megemlékezést. Mert úgy van, ahogy az olvasói levél mondja: önmagunknak is tartozunk ezzel. Tesszük ezt — bizonyára más szervekkel, orgánumokkal együtt — azért, mert az „önmagunknak való tartozás" egyúttal azt jelenti, hogy nemzeti önismeretünket akarjuk szolgálni a megemlékezésekkel, továbbá szomszédaink, történelmi sorstársaink megismerését is, hogy a múltra emlékezve még tisztábban tájékozódjunk a jelenben — a jövő érdekében. Ez a cél vezet bennünket hazánk 1945-ös felszabadulásának megünneplésekor — ahogy a lapunkban eddig megjelent és még ezután megjelenő írások bizonyítják —, ez fog vezetni bennünket az 1686-os évfordulóra történő megemlékezésekben is. Kapós a Budapest a Szovjetunióban! Lapunknak majdnem hétezer előfizetője van a Szovjetunióban, ez pedig legalább harmincezer olvasót jelent. A szerkesztőségbe küldött levelek azt bizonyítják, hogy szovjet barátaink örömmel veszik kézbe a Budapestet, melyhez mellékletben csatoljuk az írások orosz nyelvű fordítását. Mint a fénykép mutatja, Leningrádban az utcai árusok is kínálják. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy szerkesztőségünk kezdeményezésére a Magyar Rádió várostörténeti és várospolitikai vetélkedőt indított a Péntektől péntekig című kulturális ajánlóműsor keretében. Az adás minden második pénteken jelentkezik 16 óra 25 perckor az Eötvös Klubból. A vetélkedőhöz a műsor szerkesztői: Ómolnár Miklós és Rózsa Péter a lapunkban megjelent írásokat használják fel. A számos díj között — színházjegyek, vásárlási utalványok stb. — szerepel a Budapest előfizetése is. Örülnénk, ha lapunk barátai, a Városszépítő Egyesület tagjai minél nagyobb számban vennének részt ezeken a vetélkedőkön. A Budapest a leningrádi Nyevszkij sugárúton 32