Budapest, 1984. (22. évfolyam)

12. szám december - Mesterségük Budapest Körinterjú a főváros vezetőivel

,,... a közéleti megbízatás nem más, mint a közösség megbecsülésének és bizalmának megnyilvánulása" lőbbre. Élénk vita alakult ki akörül is, hogy hol legyenek az új dunai hidak. És elsők között szorgalmaz­tuk, hogy írjanak ki tervpályázatot a Moszkva tér átfogó építészeti rendezésére. Javasoltuk a Római­part helyzetének felülvizsgálatát, és még hosszan folytathatnám a sort. Amikor bírálunk, ezt a jobbí­tás szándékával tesszük. Ennek megfelelően arra törekszünk, hogy ne rekedjünk meg a kritikánál, no­ha — tudjuk — nem cserélődhet­nek fel a szerepek. Egy esztendeje a mi fórumain­kon vitattuk meg az országgyűlési képviselők és tanácstagok választá­sáról szóló törvénytervezetet — mindannyiunk okulására. És köze­lednek az 1985-ös általános vá­lasztások — már az új törvény sze­rint. Kötelező lett a kettős vagy többes jelölés, s nekünk idejekorán meg kell kezdenünk az előkészüle­teket. A helyi vezetés hathatós tá­mogatása nélkül nem boldogulha­tunk. A legfontosabb célunk az, hogy olyan közhangulatot teremt­sünk, amelyben a közéleti megbí­zatás nem más, mint a közösség megbecsülésének és bizalmának megnyilvánulása. KOVÁCS KÁROLY, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára — A szakszervezeti mozgalom jelentős szerepet tölt be Budapest politikai, társadalmi és gazdasági életeben. A mi tanácsunk rendsze­resen figyelemmel kíséri a dolgo­zók élet- és munkakörülményeit, szociális ellátását, és, a lehetőségek szerint, mindent megtesz ezek fo­lyamatos javításáért. A mi tevé­kenységünk is hozzájárult ahhoz, hogy a fővárosban javultak a dol­gozó emberek munkahelyi és ott­honi körülményei. A lakosság kie­gyensúlyozott áruellátása érdeké­ben, mostanában jóval nagyobb fi­gyelmet fordítunk az árellenőrzés­re. Ezzel összefüggésben fejlesztet­tük a kereskedelem társadalmi ellenőrzését is. — Hogyan képviselik a budapes­ti lakosság érdekeit? — Érdekképviseleti tevékenysé­günkben jelentős helyet kap az egyes társadalmi rétegek helyzeté­nek átfogó vizsgálata, elemzése. Testületi üléseinken a közelmúlt­ban tárgyaltuk a pályakezdő fiata­lok beilleszkedési gondjait, szociá­lis körülményeit. Vizsgáltuk a mű­szaki értelmiség körében kifejtett szakszervezeti tevékenységet. Nem feledkeztünk meg, természetesen, a nyugdíjasokról sem. Örömmel állapíthatom meg, hogy a velük va­ló törődés sokat javult az elmúlt évekhez képest. — Szakszervezet és munkahelyi demokrácia — egymást feltételező fogalmak. Mit tesznek e téren a fő­városi szakszervezetek? — A munkahelyi demokrácia alapvető fórumai, meggyőződésem szerint, az alapszervezetek. Szere­pük egyre növekvő jelentőségű. E fórumok működése a legtöbb he­lyen rendszeres, valóban a dolgo­zókat érdeklő és érintő legfonto­sabb kérdések kerülnek itt teríték­re. Egyre több bizalmi képviseli ki­válóan dolgozótársainak vélemé­nyét, a döntés után pedig szószóló­ja, segítője az adott témában szüle­tett határozatok végrehajtásának. Ugyanakkor arról is szólnom kell, hogy még mindig nehezíti a mun­kahelyi demokrácia kibontakozá­sát egyes vezetők helytelen szemlé­lete és magatartása, a szakszerveze­ti tisztségviselők néha hiányos fel­készültsége. Sokszor gondot jelent az is, hogy szakszervezeti tanács­kozásokon egyszerre sok témát akarnak megtárgyalni, ami sokszor egyszerűen az idő rövidsége miatt ,, Rendszeresen figyelemmel kísérjük a dolgozók élet-és munkakörülményeit, szociális ellátását..." nem sikerül, s felületességet ered­ményez. Bár ezek a hibák nem jel­lemzőek, csupán előfordulnak itt­ott, mégis szólni kell róluk, ha rö­vid, de helyes képet akarunk adni a fővárosi szakszervezeti mozgalom­ról. TARCSI GYULA, a KISZ budapesti bizottságának első titkára — Év eleje óta nincs megállás az ifjúsági szövetségben. Tavasszal kezdődtek a beszámoló taggyűlé­sek. Idén először, a KISZ üzemi-in­tézményi vezetőtestületeinek köz­vetlen, a tagság egészének részvéte­lével történő megválasztását java­soltuk az alapszervezeteknek. Szó­val a választás formája is választ­ható volt. A tapasztalatokat a nyár elején, a budapesti küldöttgyűlésen értékeltük. Az elv jónak bizonyult: a KISZ-tagok mindinkább szemé­lyes részvétellel, maguk döntsék el, kik legyenek a vezetőik. ,,... a főváros fiataljai is egyre növekvő érdeklődéssel készülnek a közelgő moszkvai Világifjúsági Találkozóra" — Azon a küldöttgyűlésen bizo­nyára másról is szó esett... — Igen, a választás csak egy volt a sok-sok téma közül. Tapasztala­taink szerint a KISZ szervezettsége, munkánk színvonala javult. Tevé­kenységünk sokak szemében ro­konszenvesebbé vált. Ez mindenek­előtt tömegpolitikai rendezvénye­inknek, kulturális és sportprog­ramjainknak volt köszönhető. Társadalmi tekintélyünket növel­ték az olyan kezdeményezések, mint feladatvállalásunk a hátrá­nyos helyzetű és veszélyeztetett fia­talok vagy a mozgássérültek gond­jainak megoldásában. Szó esett to­vábbi tennivalókról is. Mi is készü­lünk pártunk soron következő kongresszusára és felszabadulá­sunk 40. évfordulójának méltó megünneplésére. Ügy tervezzük, hogy erre a már hagyományos For­radalmi Ifjúsági Napok keretében kerül sor. Az ünnepnapon, 1985. április 4-én, a katonai díszszemlét követően ifjúsági nagygyűlést ter­vezünk. De már ezt megelőzően is lesznek az ünneppel összefüggő rendezvényeink. Miénk a tér cím­mel, remélhetőleg nagy tömegeket vonzó eseménysorozatot tervezünk Budapest belvárosában. Minde­mellett a főváros fiataljai is egyre növekvő érdeklődéssel készülnek a közelgő moszkvai Világifjúsági Ta­lálkozóra. A mi küldötteink is ott lesznek majd a szovjet fővárosban. Úgy tervezzük, hogy a Vörös Ván­dorzászlóval kitüntetett szervezete­ink küldjenek egy-egy tagot a VIT-en részt vevő magyar delegációba. Az ünnepek, a találkozók mel­lett természetesen bőven akad ten­nivalónk a hétköznapokon is. Fel­adatainkról szó volt a közelmúlt­ban a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának ülé­sén is, amely az ifjúságpolitika ak­tuális kérdéseivel foglalkozott. Az ott megfogalmazott állásfoglalás bőven ad tennivalót a fővárosi KISZ-szervezeteknek is... 8

Next

/
Thumbnails
Contents