Budapest, 1984. (22. évfolyam)

11. szám november - Deák András: Telekgazdálkodás

állami telekellátás eddigi igazságtalanságaival. — Tökéletes, hibátlan mechanizmus nem létezik. Nem vitatom, hogy a társadalmi bizottság közreműködése és a szigorú szabályok ellenére is előfordulhattak olyan esetek, amelyek egyeseknek valódi vagy vélt sérelmet okoztak. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a telekgazdálkodás átszervezéséhez ennek kevés köze volt. Már korábban is gyakran érkeztek észrevételek a kerületi tanácsoktól, miszerint indokolatlannak tartják, hogy az ő területükön fekvő telkek használóit egy másik kerületi tanácsnál jelölik ki. Különösen nehéz volt megmagyarázni, hogy gondoljuk mi a kerületi tanácsok önállóságának egyre többet hangoztatott növelését, ha még saját telkeikkel sem gazdálkodhatnak ők maguk. — Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, hogyan élnek önálló telekgazdálkodási jogkörükkel a kerületek? — Ez városrészenként rendkívül eltérő, hiszen például a belső kerületekben gyakorlatilag már csak foghíjtelkek vannak, itt tehát egészen más jellegű a feladat, mint a peremkerületekben. Ahol ez szükségesnek látszott, ott a főváros külön Ikerház a XVII. kerületben. Makett — És sikerül? — Igen. A már említett XVII. kerületi parcellázásokon kívül — ahol még mintegy ezer közművesített telek vár gazdára — újab telkeket alakítunk ki a X., a XVI., a XVIII. és a XX. kerületben. Igaz, ezek már kisebb parcellázások lesznek. — A többi peremkerületben már nincsenek beépíthető állami területek? — Kialakíthatók még telkek — nem nagy számban — a XV. és XIX. kerületben is. A XXI-ben viszont már nincs hol parcellázni. — Szándékosan nem említette a XXII. kerületet? Hiszen úgy tudom, hogy a Tétényifennsíkon még hatalmas beépíthető területek vannak, amelyek tovább javíthatnák a főváros minőségi telekkínálatát. — Erre csak azt tudom válaszolni, hogy perspektivikusan a Tétényi-fennsíkon is elképzelhető parcellázás, de addig még sok műszaki problémát kell megoldanunk. Itt laza beépítés mellett is sok ezer ház helyezhető el, de ehhez ki kell építeni az egész dél-budai közműrendszert, meg kell oldani a szennyvíztisztítást. — A jelenlegi elképzelések szerint a magánerőből építkezni szándékozók telekellátása szükségessé teszi-e majd a város közigazgatási határainak módosítását? — Határozott nem a válaszom. A mi koncepciónk szerint az igényeket a város jelenlegi határain belül kell — és lehet is — megoldani, illetve kielégíteni. Más kérdés, hogy a fővárosi parcellázások nem választhatók el az agglomerációs övezet építési helyzetétől. Ezért azt tervezi a főváros, hogy szorosabb együttműködést alakít ki a Pest megyei Tanáccsal. Megfelelő szemlélettel biztosan jobban össze tudjuk majd hangolni az új telekkialakításokra vonatkozó elképzeléseinket — fejezte be nyilatkozatát Gáspár Tibor. DEÁK ANDRÁS státust biztosított a kerületi tanácsoknak a többletfeladatok ellátására. Máris tapasztaljuk, hogy a kerületek aktívabban működnek közre a még beépíthető területek feltérképezésében, s javult az együttműködés a telekgazdálkodási, városrendezési, valamint a közművesítési tervek kidolgozásában. A városrendezési főosztály egyelőre igyekszik a kerületek minden lépését fokozottan segíteni, hiszen ezt a feladatot nem lehet átvenni egyik napról a másikra, helyből nem lehet magasra ugrani. — A telekellátás anomáliáit sem könnyű megszüntetni, hiszen az új rendszerben is adódhatnak furcsa helyzetek. Akik például a telekhiányos belső kerületekben laknak, csak peremkerületi telkeket pályázhatnak meg, s a helyben lakók velük szemben indokolatlan előnyöket élveznek. — Az esélyegyenlőtlenséget valóban nem lehet teljesen kiküszöbölni, s én is úgy gondolom, előfordulhat: a tanácsok a telekellátásnál az egyébként egyformán jogosultak közül kerületük lakóit részesítik előnyben. Ha azonban sikerül tovább növelni a telekkínálatot, ez a probléma egyre kevésbé merül fel. 7