Budapest, 1984. (22. évfolyam)

10. szám október - Jeröme René: Egy vízivárosi polgár sétája

A Szabó Ilonka utca és Országház utca sarkán mennybe szálló kis Klarisszára. Talán legszellemesebb köztéri plasztikánk. A kerülő után a Fortuna utca. Micsoda hangulatos összkép! A megújult gazdaházak sora, kapujuk akkora, hogy a szénásszekér is befér rajta. Az utca végén a Mátyás-templom. Tornyát a nap utolsó sugaraival kell látni. Minden feltűnést kerülve lopakodik ide a két foghíjra épült mai épület (15., 21.sz.). Nagyszerűek várbeli építészeink, ha olyan épületeket tudnak tervezni, mint a Szentháromság téri Tájékoztató Iroda, vagy az Úri utcai együttes, melyben a Fehér Galamb, a Behrám és az iparművészeti bolt van — méltóan a régi városháza szomszédságá-A Szentháromság utca hoz. Jó volna tudni, hogy ki újította fel őket, s azt is, hogy ki tervezte az új házakat. Állandó kiállítás kellene — a mű és létrehozójának megörökítésére! Ezzel a kívánsággal fordul be a látogató a régi polgárváros végén a Tóth Árpád sétányra. Mialatt lent kigyúlnak a völgy fényei, arra gondol, hányszor állt golyózápor alatt a Vár. De hová lettek a sokfontos ágyúgolyók? Régebben, a harcok átvészeltével egyet-egyet félig besüllyesztettek a házak falába. Emlékeztetőül a megpróbáltatásokra. Ma egyedül a Hadtörténeti Múzeum falán található vagy tucatnyi belőlük. Nem lehetne néhányat vissza-, vagy odacsempészni egyikmásik restaurált háznak a falára. Mintául szolgálhatna a Corvin tér 4. számú ház — persze az Alsó-Vízivárosban... JERÖME RENÉ 21 A Babits Mihály sétány A környezetbe illő új épület a Szentháromság utcában