Budapest, 1984. (22. évfolyam)

10. szám október - Tóth Sándor: 1944 októbere előtt

Hadműveleti térkép, 1944 októbere KŐVÁRI ÁGNES rajza város elestét. Erőfeszítéseik ellenére a város október 12-én felszabadult. A Plijev-csoport ezután északnak fordult, és a 6. gárda-harckocsihadsereggel együtt ismét a debreceni irányba támadott tovább. A Nagyvárad-Debrecen közötti térségben, különösen pedig a Berettyó és a Sebes-Körös közén napokon át rendkívül heves és mindkét részről veszteséggel járó páncélos összecsapásokra került sor. Ebben a helyzetben hangzott el október 15-én a fegyverszüneti proklamáció. Horthy hosszas huzavona után elfogadta az antifasiszta koalíció közös előzetes fegyverszüneti feltételeit, de továbbra sem akart fegyveresen szembefordulni Németországgal. Ennek megfelelően bizalmasai a fordulat katonai biztosítására csupán védelmi jellegű intézkedéseket tettek. Ezért a jó előre fölkészült németek, a katonai vezetésben levő híveik segítségével, gyorsan kudarcba fullasztották a fél szívvel és a Magyar Fronttal történt megállapodás szerinti időpontnál több nappal korábban kezdett leváltási kísérletet. A szovjet csapatok október 18-án estig tartó nehéz harcokban zúzták szét a Debrecentől délre szívósan védekező ellenséges csoportosítást, majd 20-án felszabadították a várost. Ezután Plijev tábornok csoportja Nyíregyháza felé nyomult előre, hogy elvágja a „Dél" hadseregcsoport észak-erdélyi főerőinek visszavonulási útvonalait. A szovjet csapatok 21-én benyomultak a városba, másnap azonban a Debrecenből kivert és az Észak-Erdélyből visszavonuló német csapatok ellencsapása elvágta őket a főerőktől. A magyar haderő németek oldalán maradása miatt ugyanis az észak-erdélyi csoportosítás meggyorsíthatta visszavonulását, a 4. Ukrán Front támadása pedig lassan bontakozott ki a Kárpátokból Csap felé, s a „Dél" hadseregcsoport átkarolása nem sikerült. Ilyen körülmények között Plijev tábornok öt napon át vívott súlyos küzdelem után kénytelen volt kivonni erőit Nyíregyházáról. Ezzel szabaddá vált a visszavonulás útja a 8. német hadsereg és a súlyos veszteségei miatt már 20-án föloszlatott 2. magyar hadsereg maradványai előtt, a városon át a Tisza mögé. Október 28-án befejeződött a debreceni hadművelet. Erre az időre a 2. Ukrán Front főerői felszabadították a Tiszántúl csaknem egész területét, a jobb szárnyon Észak-Erdélyben előnyomuló csapatok a Tiszához közeledtek, bal szárnyon pedig a 46. hadsereg hatalmas hídfőt alakított ki a Duna-Tisza közén Alpár-Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas-Baja szakaszon. Mindez megteremtette a feltételeket a támadás folytatására Budapest felé. TÓTH SÁNDOR alezredes 11