Budapest, 1984. (22. évfolyam)
10. szám október - Csordás Mihály: Közlekedésfejlesztés Észak-Budapesten
r Közlekedésfejlesztés Eszak-Budapesten A közlekedést az urbanizációs folyamat követelményeinek megfelelően kell fejleszteni. Budapesten — közismert tények ezek — az elmúlt évtizedekben megnövekedett a lakosság száma, sok lakás épült, fokozódott az ipari és kereskedelmi koncentráció, kiszélesedett a szolgáltatások köre, és nőtt az idegenforgalom. Az emelkedő életszínvonal, a motorizációs robbanás, a megnövekedett szabadidő soha nem látott módon fokozta az utazási igényeket. Ezeknek az igényeknek a lehető legmagasabb szintű kielégítése, az állampolgár mozgási szabadságának biztosítása nemcsak politikai, hanem gazdasági szükségszerűség is. Ezért van rendkívül nagy jelentősége annak a közlekedésfejlesztésnek, amely, az egyre nehezebb gazdasági helyzet ellenére, a VI. ötéves tervidőszakban a főváros északi területein folyik. A budapesti közlekedés fejlesztésében egyedülálló, mintegy 10 milliárd forintot felemésztő beruházásegyüttest területileg koncentráltan, egységes rendben, összehangoltan építik, és határidőre befejezik. Az észak-budapesti fejlesztés a főváros nagy területének közlekedésgondját oldja meg. Az Árpád-híd szélesítése új fejezetet nyitott a felszabadulást követő közlekedésfejlesztési munkában, mivel ez az első olyan hídépítés, a felrobbantott Duna-hidak rekonstrukcióját követően, amely jelentős mértékben növeli az átkelési kapacitást. A szélesítéssel egyidejűleg a budai és pesti hídfő átépítésére is sor került. A Róbert Károly körút rekonstrukciója kezdete azon gyűrűirányú útvonal kiépítésének, amely összeköti a főváros' sugárirányú főútvonalait és az autópályák bevezető szakaszait a Bécsi úttól egészen a Budaörsi útig, az Árpád-hídon és a tervezett lágymányosi Duna-hídon keresztül. Ezt a beruházásegyüttest az M3-as autópálya 2x3 forgalmi sávos fővárosi bevezető szakasza teszi teljessé, amelyet 1983 őszén adtak át. E területileg összefüggő és funkcionálisan egymást kiegészítő beruházások megvalósításához az új gazdasági helyzetben új módszert kellett találni. Tekintettel arra, hogy a térségben naponta körülbelül egymillióan utaznak, az építkezések — és az átadások után a közlekedési körülmények javulása is — a főváros lakosságának felét közvetlenül érintik. Ezért igen fontos feladat volt az építőmunka és a forgalomterelések jó megszervezése, a forgalom zavartalanságának biztosítása. Megfelelő szervezeti és szervezési intézkedésekkel, a munka A Flórián téri közlekedési csomópont összehangolásával sikerült a hatalmas feladatot úgy megoldani, hogy az a közvélemény elismerését is kivívta. Az észak-budapesti beruházások új lehetőségeket teremtettek a főváros további fejlesztéséhez. Az észak—déli metró már most is a főváros metróhálózatának legfontosabb, legforgalmasabb vonala. Ha elkészül, több mint 20 kilométer hosszú lesz Kőbánya-Kispest és a Szilas pataknál tervezett másik végállomás között. A most átadásra kerülő Élmunkás tér— Árpád-híd közötti, 1,8 kilométeres szakasznak különösen az észak-pesti lakásépítési lehetőségek megteremtése szempontjából van jelentősége. Mint ismeretes, Káposztásmegyeren megkezdődött egy 15—20 ezer lakásosra tervezett lakótelep építése, melynek tömegközlekedését az észak-déli metró biztosítja majd. A tervek szerint 1988-ban az észak-déli metró 2
