Budapest, 1984. (22. évfolyam)

9. szám szeptember - Vén Zsuzsa: Még mindig szükséglakás

Még mindig szükséglakás A Rózsadombot 100 évvel ezelőtt szőlők és szántóföldek borították. A szőlőművelést az 1870-es évek végén pusztító peronoszpóra-járvány szüntet­te meg. Az addig gazdálkodás­ra használt földeket az 1880-90-es években kezdték parcellázni. Kezdetben nem határozták meg a telkek nagyságát. Voltak, akik nagyobb, voltak, akik ki­sebb telket vettek. Eleinte sze­rényebb, majd egyre reprezen­tatívabb villák, később lakóhá­zak épültek.1 A beépítés fel­gyorsult, amikor a Fővárosi Vízművek víztárolót épített a területhez tartozó József­hegyen, s az épületek vízellátá­sát biztosítani lehetett.2 A nagyobb telkek tulajdonosai házuk körül parkot alakítottak ki. Neuschloss Ödön 1891-ben vásárolt itt 1265 négyszögöles telket. Szenvedélyes amatőr bo­tanikus volt, és különleges fák­kal, bokrokkal, virágokkal be­telepített parkot létesített itt. Neuschloss Ödön (1851 — 1904) a XIX. század második felének jellegzetes vállalkozó­kereskedő-iparos figurája. A Neuschloss fakereskedő család a XIX. század elején települt Vágvecséről Újpestre, ahol a század közepén már telephe­lyük volt, 1862-ben kiterjesz­tették vállalkozásuk méreteit, gyárat alapítottak. A család fi­ait, köztük Ödönt, a pálya folytatására nevelte. Felsőfokú tanulmányokat folytattak, majd éveket töltöttek Európa több országában. Nemcsak szakmai ismereteiket gyarapí­tották, hanem magas szintű ál­talános műveltséget is szerez­tek.3 1882-től Neuschloss Ödön vezeti a céget, öccsével Marcel­lal közösen. Számos vállalko­zásuk közül a legérdekesebb: 30 pavilont építettek a Millen­niumi Kiállításon. Nem vélet­len, hogy a kiállítás után, 1898-99-ben Ödön és Marcell is villát épít a Rózsadomb keleti olda­lán. A tervezőépítész mindkét esetben Alpár Ignác volt.4 (Saj-A központi hall BACH MELITTA felvételei és reprodukciói 18

Next

/
Thumbnails
Contents